Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Útmutató a rovásírás oktatásához, szakirodalom...

Friedrich Klára: Útmutató a rovásírás oktatásához,
szakirodalom a rovásemlékek megismeréséhez

A székely-magyar rovásírás oktatásában olyan előzményekre hivatkozhatunk, mint Thelegdi János tankönyve a XVI. századból, a Kárpát-medence és az emigráció cserkészmozgalmai, hagyományőrzők munkássága, Forrai Sándor oktatói tevékenysége.

Az általános iskolai rovásírás szakkörök a Szakács Gábor által szervezett Kárpát-medencei Rovásírás Versenyekből nőttek ki, iskolaigazgatók és felkészítő tanárok segítségével.

E versenyek eredményeinek és az ebből kibontakozó szakköri mozgalomnak felmutatásával sikerült megnyerni oktatási szakemberek és vezetők, jelesül Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár támogatását. Így Korpics Zsolt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa arról tájékoztatta Szakács Gábort, hogy a Hon- és népismeret tantárgyon belül, az Örökségünk, hagyományaink részben Az ősi magyar kultúra hagyatéka elnevezésű tematikai egység keretében a székely-magyar rovásírás is beemelhető a tananyagba. (Magyar Közlöny: Nemzeti alaptanterv, 2012/ 66. szám, 10722. oldal)

A továbbiakban csaknem négy évtizedes tanári és két évtizedes rovásírás oktatói, tankönyvírói és kutatói tapasztalatom alapján ehhez szeretnék útmutatót adni. A rovásírás oktatásban egyéni módszert dolgoztam ki, mely Meixner Ildikó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus módszerében gyökerezik.

A székely-magyar rovásírás (továbbiakban rovásírás) a magyarság régi írása, nemzetünk értékes szellemi kincse, melynek emlékei az egész Kárpát-medence területén fennmaradtak. Betűsora és szabályai itt a honlapunkon, a Rovásírás rovatban megtalálhatók. Az oktatáshoz legalkalmasabb a Forrai Sándor által, hiteles rovásemlékeinkből válogatott betűsor.

A rovásírást csak az általános iskola 4. osztályától kezdve tanítsuk, mert az első három év szükséges a latin betűs olvasás, írás, helyesírás alapos elsajátításához és az ezekhez szorosan kapcsolódó szövegértés és szövegemlékezet megfelelő szintjének eléréséhez. A megelőző időszakra a Fejlesztő feladatok rovásírással 5-9 éves gyermekek részére c. kiadványomban dolgoztam ki gyakorlatokat.

Mivel a rovásírást nem az első osztályban kezdjük tanítani, szükségtelenek a latin betűs írás-olvasásnál az első osztályban alkalmazott hívóképek. A tanulók 4. osztálytól már hívóképek nélkül is gyorsan megtanulják a rovásbetűket, sőt a hívóképekhez kapcsolódó magyarázkodások lelassítják a tanulási folyamatot. Az életkori sajátosságokat nem csak itt, hanem a rovásírás oktatás során mindig vegyük figyelembe, különösen a gyakorló szövegek adásánál a tanulók fogalmi szintjének megfelelő szavakat használjunk.

Ide tartozik, hogy nagyon fontos a jó hangulatú, "szép" szavak alkalmazása a feladatoknál. Csak egy példa: rovásírás versenyeinken a zsüri vagy bíráló bizottság elnevezés helyett az "értékelő bizottság"-ot vezettem be. Más érzelmeket ébreszt a gyermekben, ha bírálják és mást, ha értékelik munkáját.

Kerüljük az idegen szavak használatát is a rovásírás oktatásnál - és másutt is - mert ősi írásunk a magyar nyelvvel együtt fejlődött, annak lejegyzésére különösen alkalmas. Ezért nincsenek benne a Q, X, Y, W betűk, ezeknek helyettesítése rovásjelekkel itt a honlapunkon A magyar rovásírás legfontosabb szabályai c. részben megtalálhatók. A rovásírás kitűnő lehetőséget ad szókincsbővítésre, régi-régies szavaink megismertetésével. Rovásemlékeink ugyanis egyúttal magyar nyelvemlékek is!

A rovásírást jobbról-balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. A régi írások nagy része jobbról-balra halad, többek között a legrégibb pelazg, etruszk, görög, latin, feliratok és az egyiptomi hieratikus írás is. A jobbról-balra való írás alsó tagozatos gyermekeknek sem okoz gondot, a balkezesek pedig könnyebbségről számoltak be.

Egy-egy rovásemléket az első foglalkozástól kezdve mutassunk be, ezeken keressük ki az új betűket, gyakoroljuk a betűfelismerést. Vigyázzunk azonban arra, hogy mai, napjaink korabeli gyakorló szövegeknél mindig alkalmazkodjunk az akadémiai helyesírási szabályokhoz. Így a latin betűs és rovásírásos helyesírás erősíti egymást, ezzel elősegítjük a tanulók jó tanulmányi előmenetelét. A rovásírás egyébként is fejleszti az értelmességet, továbbá a képzelőerőt, a személyiséget, a nemzettudatot.

A rovásírást ne a latin ábécé sorrendjében tanítsuk! Oktatási gyakorlatom során kidolgoztam az általam fejlődési sorrendnek nevezett megoldást, melynél a legegyszerűbb rovás betűből (SZ=I) kiindulva haladunk. A betűket három csoportra osztottam: 1 száras, 2 száras és hajlított betűk.

Tapasztalataim alapján 4. osztálytól kezdve 10 óra (10x45 perc) szükséges a rovásírás elsajátításához. Ehhez a következő felosztást ajánlom:

1. Írástörténeti bevezető, néhány történelmi emlék bemutatása, a rovásírás mai felhasználási lehetőségei

2. Az egy száras betűk megtanulása: a betűk bemutatása, hangoztatásuk, leírásuk, belőlük szótagok, szavak, mondatok alkotása, ezek olvasása, leírása. Írásjelek használatának ismertetése.

3. A két száras betűk megtanulása: a betűk bemutatása, hangoztatásuk, leírásuk, belőlük szótagok, szavak, mondatok alkotása, ezek olvasása, leírása. Mondatbővítések.

4. A hajlított betűk megtanulása: a betűk bemutatása, hangoztatásuk, leírásuk, belőlük szótagok, szavak, mondatok alkotása, ezek olvasása, leírása. Mondatbővítések.

5. Gyakorló óra: tollbamondás utáni írás, hangos olvasás

6. A számrovás ismertetése

7. Hangos olvasás gyakorlása

8. A rövidítéses rovásírás ismertetése (összerovások, magánhangzó kihagyások)

9. "Sokat tettek a rovásírásért" Tankönyvemben a tanulók által példaképnek vagy kutatási témának is választható 74 személyiség érdemeinek rövid ismertetése.

10. Tudásszint felmérés

Házi feladatot minden alkalommal adjunk és ellenőrizzük, értékeljük is! Egy javaslat házi feladatra, mellyel nem csak a rovásírás elsajátítását, de a szövegértést és a szövegemlékezet is ellenőrizhetjük: Rövid történetet mondjunk el és a tanuló otthon írja le rovásírással a saját szavaival.

A 10 alkalom után havonta legalább egyszer készítsünk a tanulók számára ismétlő, emlékeztető átírási feladatokat. (A rovásírás oktatása esetén nem fordításról, hanem latin betűről rovásírásra, vagy rovásírásról latin betűre történő átírás-ról beszélünk)

A változatos gyakorlásra több mint 50 példát tettem közzé tankönyvemben, ugyanitt egy otthon vagy az iskolában elkészíthető rovásírás játék leírását.

Ősi írásunk 2013-ban kapta meg az őt megillető rangot, miután Szakács Gábor beadványainak köszönhetően Forrai Sándor székely-magyar rovásírás kutatása Magyar Örökség Díjban részesült. Ez is fontos indítéka annak, hogy az iskolai oktatásban a tanulók megismerkedjenek vele.

2013 április
A szerző gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő tanár, rovásírás oktató, kutató.

Irodalom:
Thelegdi János "Rudimenta, Priscae hunnorum linguae..." azaz a hunok régi nyelvének elemei... (1598, Ars Libri kiadó, 1994)
Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció és reedukáció módszere (Budapest, 1993)
Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni I, II. (Tankönyvkiadó, 1978)
Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása (1996)
Friedrich Klára: Rovásírás gyakorlatok nem csak gyerekeknek, I, II (2000)
Friedrich Klára: Rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár (2003- 2011)
Friedrich Klára: Fejlesztő feladatok rovásírással 5-9 éves gyermekek részére (2012)
Szakács Gábor: Tájékoztató füzetek a Kárpát-medencei rovásírás versenyekről (2000-2010)

A rovásemlékekről a következő művekből tájékozódhatnak:
Benkő Elek: Régészeti megjegyzések székelyföldi rovásfeliratokhoz (Magyar Nyelv, 1994/157-168)
Benkő Elek: A székely rovásírás korai emlékei (Magyar Nyelv, 1996/75-82)
Benkő Elek: A székely rovásírás (História, 1996/3)
Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, III. 1963)
Csallány Dezső: A Nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve,1967, X.)
Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, 1969, XI.)
Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, XII-XIV.1972)
Debreczenyi Miklós: Az ősmagyar írás néhány hazai és oroszországi emléke (Pátria Részv. Társ., 1914)
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (1975)
Ferenczi Géza - Ferenczi István: Magyar rovásírásos emlékekről (In: Művelődéstörténeti Tanulmányok, Kriterion Kiadó, 1979)
Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek (Székelyudvarhely, 1997)
Fischer Károly Antal: A hún-magyar írás és annak fennmaradt emlékei (1889, Hun-idea Kiadó, 2005)*)
Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig (Múzsák Kiadó, 1985)
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (Antológia Kiadó, 1994)
Friedrich Klára: Rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár (2003)
Friedrich Klára: Irástörténeti áttekintő magyar szempontból (2010)
Friedrich Klára: Rovásemlékek nyomában Székelyföldön (In: Magyar írás-Magyarságtudományi füzetek 7. és honlapunk Rovásírás rovatában is)
Friedrich Klára: Rovásírás iskola (Sorozat a Magyarok Világszövetségének kiadványában, a Honlevél-ben, 2008-tól eddig 50 rész.)
Friedrich Klára: Megfejtések könyve (2013)
Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták... (2005)
Friedrich Klára - Szakács Gábor: Ősök és írások (2008)
Jakubovich Emil: A székely írás legrégibb ábécéi (Budapest, 1935)
Juhász Irén: A szarvasi avar kori rovásírásos tűtartó (Magyar Tudomány, 1985/2)
Magyar Adorján: Ős magyar rovásírás (U.S.A., Warren, 1970)
Németh Gyula: A magyar rovásírás (Magyar Nyelvtudományi Közlöny, 1934)
Makkay János: A tartariai leletek (Akadémiai Kiadó, 1990)
Mandics György: Róvott múltunk (Irodalmi Jelen Kiadó, I, II, III. 2010-2011)
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (1909, Tinta Kiadó, 2002)
Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915)
Szakács Gábor: Az EMP jel titka (Magyar Demokrata, 2007/8)
Szakács Gábor: Marsigli, Magyarország fölfedezője (In: Friedrich K. - Szakács G: ősök és írások, 2008; valamint Magyar Demokrata, 2008/46.)
Szakács Gábor: Székelyföldi rovásemlékek (Arany Tarsoly, 2009/nov-dec.)
Szakács Gábor: Román rovás? (Magyar Demokrata, 2010/aug. 31)
Szakács Gábor: Marsigli nyomdokain (Beszélgetés Kisari Balla Györggyel, Magyar Demokrata, 2011/6, továbbá: www.rovasirasforrai.hu, Kitekintő rovat)
Szakács Gábor: Patakfalvi Sámuel (A Patakfalvi Bibliáról, Magyar Demokrata, 2009/36)
Szondi Miklós: Történelmünkhöz bővebben magyarul (2012)
The Danube script in light of the Turdas and Tartaria discoveries (Exhibition catalogue, National History Museum of Transylvania, 2009)
Thelegdi János: "Rudimenta, Priscae hunnorum linguae..." azaz a hunok régi nyelvének elemei... (1598, Ars Libri kiadó, 1994)
Vásáry István: Runiform signs on objects of the avar period (Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungariae (1972)
Winn, Shan, M.M: Pre writing in south-eastern Europe (Western Publishers, 1981)
Zomoráné Cseh Márta: Örökségünk a rovásírás (Cserkészvezetők könyvtára, Szamosújvár, 2011)
A Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja: www.rovasirasforrai.hu

A rovásemlékekről még sok más műből tájékozódhatnak, melyek kiadványaim szakirodalmában megtalálhatók.

Nyitólap
ROVÁSÍRÁS
Útmutató a rovásírás oktatásához, szakirodalom...
Oldal tetejére