Nyitólap

VERSENYEK

2010 - Politikai kiállás a rovásírás mellett

Az ember időnként érzi úgy életében, hogy összecsapnak feje felett a hullámok és minden reménytelennek tűnik. Aztán eljön egy pillanat és feltűnik a fény az alagút végén. Az idei XI. Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó minden eddiginél egyedibb fejleményeket hozott.

A rovásíró tanulóifjúságot legnagyobb tömegben megmozgató rendezvény kinőtte lehetséges kereteit - állapítottuk meg tavaly ilyenkor Friedrich Klárával. Az igény és lelkesültség azonban kikövetelte a folytatást, ami elsősorban az elődöntő szervező Tisza, valamint a döntőnél segédkező Hegyi házaspár vállalásával kezdett formát ölteni. A legnehezebb pillanatokat azonban májusban éltük át, amikor a döntő szervezésének legjelentősebb feladatai mégis ránk és a helyet biztosító Móra Ferenc Ált. Iskola két tanárára szakadtak. Amikor már minden kilátástalannak tűnt, anyagi támogatók jelentkeztek, akik átsegítettek a bajokon. Nekik köszönhető, hogy a százhárom Délvidékről, Erdély-Pártiumból, Felvidékről, Muravidékről, Magyarországról - a horvátországiak az utolsó pillanatban visszaléptek - érkezett tanuló mellett tíz év szünet után ismét képviseltette magát Kárpátalja, sőt egy magyar cserkész Németországból is érkezett. A rendezvény ezzel túllépett a Kárpát-medence határain, miközben őrvidéki (Burgenland) nemzettársaink sajnos továbbra is elzárkóznak a részvételtől.

Ezzel azonban még nem volt vége a meglepetéseknek. Az európai uniós képviselők közül Glattfelder Béla Magyarországról, Mészáros Alajos pedig a Felvidékről köszöntötte írásos üzenetben a rendezvényt, míg Hrubik Béla, a szintén felvidéki CSEMADOK elnöke üdvözletének tolmácsolását kérte. Ezek olyan jelentős eredményei a politikai elismerésnek, amelyeket eddig elképzelni sem lehetett. Értékét akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy Magyarországon olyan kedvezőtlen folyamat indult el, amely úgy a magyarságot, mint az ősrégi székely-magyar rovásírást a türkből származtatja és lép a kitalált finnugor származáselmélet helyébe. Ennek azonban csak akkor lehetne örülni, ha nem vetné el a Kárpát-medencei őshaza tudatot és tagadná meg a magyarságtól a kezdetektől birtokában lévő ősi rovásírást. Roppant nagy a veszély, de ezt még nem mindenki érzékeli.

A döntőt azonban nem ez jellemezte. A műsort Bese Botond nyitotta dudaszóval, díszvendégként megjelent és felszólalt Dr. Aradi Éva indológus, a Forrai Kör által alapított Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjat pedig Friedrich Klára rovásírásoktató/kutató adhatta át Tar Mihály rovásíró juhász ükunokájának, a Temesvárról érkezett Kvaszta Csilla Tündének. Az ő felkutatásáért köszönet illeti Mandics György író/írástörténészt, aki ennek körülményeit meg is osztotta a jelenlévőkkel. Tar Mihályról itt és most csak annyit, hogy 1902-ben, tanult akadémikusok - utódaik erőltetik most a türk származást - ráfogták, hogy tudását nem hagyományőrző módon szüleitől tanulta, hanem könyvekből vette. Ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a rovásírás nem létezett az egyszerű emberek körében.

Az udvaron az Árpád Nemzetség képviseletében Galántai Gábor és felesége oktatta az íjhasználatot, utána a budajenői Dalos Attila vezette Levéd Őrsége társulat mutatta be látványos harcászati/íjászati hadmozdulatait. Előadást tartott a székelyekről Szekeres Lukács Sándor, a Székely Mózes című könyv szerzője, székely mesét mondott Dalos Máté tanuló, láthattuk Szabó Klára festményeit, gyermekek előadásait, többek között Dittler Ferenc összerovás és Forrai Sándor rovásírástörténeti vándorkiállítását, Polgár István kézzel rovásvésett fém minikönyvét, Dorogi Ferenc átadta az általa készített Torma Zsófia mellszobrot.

Az ötven főből álló értékelő bizottság elnöki teendőit Bothné Kósa Erika tanárnő látta el, alelnöke Hódos László, a Forrai Sándor vándorkiállítás felújítója volt. Az összerovás értékelésében Dittler Ferenc segédkezett, a botrovást ezúttal is Lénárth András vezette.

Az alsó tagozatosok közül Polyák Imre (Csátaljai Római Katolikus Plébánia), a felsősök esetében Balázsik László (Móri Petőfi Sándor Ált. Iskola Nimród Gyermekei Rovásíró Köre), a középiskolásoknál Pápai Enikő (Budapest, XVI. ker.) lett az első, az összerovást és botrovást a székelyudvarhelyi Kovács Miklós nyerte.

Még valamit ki kell emelnünk! A XVI. kerület polgármestere, Kovács Péter, a döntőt megelőző napra időzítette az átvezető utak mellett a latin és Barta József munkája nyomán rovásbetűkkel feliratozott településtáblák felállítását. Másnap ez az Isten hozta! felirat fogadta a rendezvényre érkezőket.

Szakács Gábor

Arany Tarsoly 2010 július

Nyitólap

VERSENYEK

2010 - Politikai kiállás a rovásírás mellett

Oldal tetejére