|
A Karácsony
előtti napokban jelent meg Friedrich Klára verseivel és Szakács Gábor
zenéjével a Pogány imák című kiadvány. A szerzők előző, Attila hun király
ifjúságát megelevenítő lemezükhöz hasonlóan ezúttal is múltunk egy bizonyos
időszakához fordultak.
Nem gondolják,
hogy a cím hallatán hitetlenséggel vádolhatják meg Önöket?
Sz.G.: Szó nincs hitetlenségről, épp ellenkezőleg. A X-XIII. századi
történetben szereplő személyek egyisten hívő, vallásos emberek voltak,
akárcsak a magyarok korábbi elődei. A római és a bizánci kereszténység
vezetői csupán politikai célzattal nevezték a másikat pogánynak, ráadásul
a latin szótár szerint a paganus, pagus vidéki, falusi lakosságot, falvakat,
tanyát jelent.
F.K.: A CD borítón látható kerecsen, azaz turul madár, a fény születését
a fiatal sólymok első röptetésével ünneplő őseinkre utal. Ezt a hagyományunkat
is megtámadták a szabadelvű politikusok, amikor le akarták bontatni a
két hónappal ezelőtt Budán felavatott sólyom/turul emlékművet.
Olyan történelmi
alakokról emlékeznek meg a zeneműben, akik a hivatalos történetírás szerint
lázadóknak minősültek.
Sz.G.: Ez szemlélet kérdése. Az országba idegenek hadát beengedő,
azoknak számolatlanul birtokot adományozó uralkodók természetesen lázadóknak
nevezték mindazokat, akik a tékozlás ellen szót emeltek. Így lett Vata,
Ajtony, Kán László, a történetírás által Máténak átkeresztelt Csák Mátyus
lázadó és kiskirály. A választóvonal ott húzódik, hogy kik akarták megtartani
magyar kézen az ősi földeket és kik eldorbézolni. Kísérteties a hasonlóság
napjaink eseményeivel.
F.K: Ami az ellenségnek beállított besenyőket illeti, Árpád unokája
Taksony vezér, közülük választott feleséget. Királyuk, Tonuzóba tragédiája,
hogy nem hagyta magát István által átkeresztelni, hanem megtartotta ősi
Istenhitét. Ezért kellett meghalnia feleségével együtt. Koppánnyal kapcsolatban
gyakran elhangzik, hogy ha ő lett volna az uralkodó, akkor ma nem lenn
Magyarország. A világtörténelemből tudjuk, hogy a győztesek mindig megmagyarázták
tettüket, jelenleg Bush szabadkozik, hogy miért kellett elpusztítani a
sumér kultúra emlékeit.
Megváltozhat-e
az említett személyek megítélése a zenemű hatására?
Sz.G.: Ahogy a finnugor elméletet már nem veszi komolyan magára
valamit is adó történész, nem lehet útját állni a székely-magyar rovásírás
terjedésének, úgy Tonuzóba, Koppány, Vata, Ajtony, Kán László, Csák Mátyus
szerepét is át kell értékelni, mert nem lehet örökké hazugságban élni.
A Pogány imák adalék lehet a tisztánlátáshoz.
F.K.: Igazságot kell szolgáltatnunk a tanulóifjúság előtt elmarasztalt
őseinknek, többek között a Felvidéken közel félszáz várat építtető, az
Árpád házból származó Csák Mátyusnak, akit az az V. Kelemen pápa átkozhatott
ki, aki feslett életéről volt híres. E várak többségét később a magyargyűlölő,
elmebeteg Habsburg uralkodó, I. Lipót felrobbantatta. Meggyőződésünk,
hogy az idő igazolni fogja fent nevezett történelmi nagyjainkat, addig
is a magunk részéről fejet kellett hajtanunk rendíthetetlen hazafiságuk
előtt.
Már az Attila ifjúsága
esetében több féle műfaji meghatározást lehetett hallani. A Pogány imák
esetében lehet-e egyértelműbben fogalmazni?
Sz.G.: Mindkét esetben kijelenthető, hogy rock-régizene műfajú,
történelmi zeneműről van szó. Legközelebb talán az oratórium megjelölés
áll hozzá, de semmiképp nem a rockopera. Külföldön Rick Wakeman korai
és Ritchie Blackmore jelenlegi munkái sorolhatók ide. Ez azt jelenti,
hogy az elektromos gitárok és billentyűs hangszerek mellett jelentős szerepet
kap a cselló, gamba, kemancs, töröksíp, hárfa, szaracéngitár, spanyolgitár,
táltosdob. Az utóbbiakat a Kecskés együttes szólaltatja meg, a többi 14
zenész név szerinti felsorolása helyett csak azt mondhatom, hogy valamennyien
ráéreztek erre az ősi zenei hangulatra. A megfelelő megszólaláshoz elengedhetetlen
volt a maga is számos hangszeren játszó, egykoron Lamberto Gardellivel
is felvételeket készítő Horváth János hangmérnök komolyzenei képzettsége.
A majd húsz elektromos és akusztikus hangszert a két zenemű vegyítésével
január 7-én 19 órakor a budapesti Magyarok Házában szólaltatjuk meg.
Gazdag István
Magyar Demokrata
2006/19.
|
