Nyitólap

KIADVÁNYOK

F.K.-Sz.G.

Rákóczi él

II. Rákóczi Ferenc életműve és nyugodtan mondhatjuk önfeláldozása, olyan jelentős, hogy azt úton útfélen hirdetni kellene. Ennek ellenére születésének 2006-os 330. évfordulója teljesen visszhangtalan maradt és nem sok jóval kecsegtet az 1707-es ónodi országgyűlés Habsburg trónfosztásának közelgő évfordulója sem.

Ezek a körülmények késztették arra Friedrich Klára versírót és Szakács Gábor zeneszerzőt, hogy Attila, Koppány, Vata, Ajtony, Tonuzoba, Csák Mátyus nemzetvédő cselekedeteinek tiszteletteljes megörökítése után ezúttal a Nagyságos Fejedelem előtt tisztelegjen Rákóczi él című történelmi zeneművével. A 77 perces hanganyag nem csak időtartamával és 17 dalával múlja felül jóval eddigi lemezeiket, hanem tartalmával is, hiszen át kellett tekinteniük a címszereplő teljes életét gyermekkorától hamvainak 1906-os hazahozataláig. Tévedniük nem lehetett, ezért Friedrich Klára alapos kortörténeti és életrajzi tanulmányokat folytatott, mielőtt hozzákezdett a versek megírásához. Miközben a világhálót is böngészte, megdöbbenve tapasztalta, hogy a mindenki által ismert általánosságokon kívül lényegében alig nyújtanak némi többletet az érdeklődőnek. Ezért inkább visszatért az olyan könyvekhez, mint Rákóczi Vallomások című visszaemlékezése, illetve Magyar Zoltán Rákóczi a néphagyományban, és persze Ipolyi Arnold, Padányi Viktor, Baráthosi Balogh Benedek, Herczeg Ferenc, R. Várkonyi Ágnes munkáihoz.

A történeti hűség megkövetelte a valóság kendőzetlen bemutatását, nevezetesen, hogy a korabeli Európa orosz, porosz, francia, holland, brit királyai, uralkodói, fejedelmei csupán átmeneti érdekközösséget vállaltak az országa függetlenségéért küzdő fejedelemmel. Legjellemzőbb példája ennek XI. Kelemen pápa, aki miután 1709-ben kibékült I. József császárral, szövetségesből ellenséggé lett és a Habsburg uralkodó elismerésére szólította fel a magyar papságot, különben kiátkozza őket. Ennyit Isten földi helytartójának jelleméről!

A dalszövegek sajátossága, hogy Friedrich Klára egyes esetekben Rákóczi saját verseit is beépítette a versszakokba - ezeket feltüntették a CD füzetben -, míg a fejedelem és felesége szerelmének Balassi Bálint Kit egy bokrétáról szerzett című virágénekének megzenésítése ad korhű hangulatot.

Ugyanezt tükrözik a Kecskés együttes régizene hangszerei, különösen a korszakra jellemző tárogató, amely hol vidáman, hol panaszosan tudósít az eseményekről. A lemez csúcspontja, amikor az eggyé olvasztott négy vidám kuructáncot a többi zenész közreműködése nélkül egymagában játssza el az együttes.

Érdekes színfoltot jelent Tumbász Márton mandolin és citera játéka, hiszen egyik sem túl gyakran fordul elő a rock együtteseknél. De itt nem is hagyományos értelemben vett rock zenekarról van szó, hanem egy rock-régizene műfajú társulatról, amely két tucatnyi hangszert szólaltat meg a dalok tartalmi jellegének megfelelően. A Rákóczi imája című tételnek a templomi orgona hangszín ad himnikus jelleget.

A zenészek egy része kicserélődött a szerzőpáros előző lemezeihez képest, a doboknál Vérti Krisztián, a billentyűs hangszereknél a klasszikus zenei képzettségű Hegyi Károly váltotta elődeit, míg énekesnőként a zenetanár Raksányi Boglárka mutatkozik be.

Berkes Károly basszusos, Bóta Zsolt és Szász Ferenc gitárosok már az előző lemezeken is játszottak, akárcsak az énekes Szakács Gábor, aki két évig dolgozott a zenemű összeállításán és megkomponálásán.

A régizenei hangszerelés Kecskés András, míg a keverés Horváth János hangmérnök szakértelmét dicséri, hiszen olykor tíz hangszer egyidejű, arányos megszólaltatása nem kis feladatot rótt rá.

A dalok pontos tartalmi összefüggését röviden a füzetmellékletben olvashatjuk, míg teljes egészében Friedrich Klára mondja el a számok között a koncerteken, amelyek elsősorban Rákóczihoz köthető történelmi helyszíneken, várudvarokon, kastélyokban lennének igazán hitelesek. A zenemű élő bemutatása az említett kiegészítésekkel együtt csaknem két teljes órát vesz igénybe.

A szerzők a lemezzel a néhai P. Mobil, majd P.Box orgonista, Cserháti István emlékének is adóznak, aki a Rákóczi szabadságharcról tervezett lemezét már nem tudta elkészíteni.

II. Rákóczi Ferenc méltó a magyarság tiszteletére, a nemzetben gondolkodók pedig nem véletlenül remélik újbóli felbukkanását. Mert számukra a Nagyságos Fejedelem nem halt meg, csupán erőt gyűjt az előttük álló újabb szabadságharc megsegítéséhez.

Mikes

Arany Tarsoly 2008 március