Nyitólap

KIADVÁNYOK

F.K.-Sz.G.

Rákóczi él

Szakács Gábor és felesége, Friedrich Klára hároméves gyakorisággal írja történelmi zeneműveit. A szokásosnál talán kissé hosszabb átfutásai időt a hitelesség fenntartása érdekében végzett komoly előtanulmányaikkal indokolják. A Rákóczi él című zenemű üzenetéről, titkairól, készítéséről vallanak a szerzők.

A történelminek nevezhető lemezeket, könyveket általában évfordulós eseményekhez időzítik. Idén például az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint Mátyás királlyá választása indokolta volna a témaválasztást, mégsem ezt tettétek.
Sz. G.: Számunkra mostanra érett meg II. Rákóczi Ferenc életútjának bemutatása, amelyet három évvel ezelőtt határoztunk el felségemmel.
Egy ilyen kimagasló jelentőségű személyiséggel nem lehet úgy foglalkozni, hogy évfordulókhoz kötött határidőket szabunk meg. A szokványos lemezek esetében a zenei ötletek összegyűjtése történhet a kiadóval kötött szerződésben foglaltak szerint, itt azonban másról volt szó, a kiadó pedig magam vagyok. Ezernyi apró részletet kellett egységes egésszé összerakni, mielőtt az érdemi munkának nekikezdtünk.
F. K.: Rákóczival és a nevével fémjelzett szabadságharc történetével számtalan könyv, kiadvány foglalkozik, amelyek nem ritkán egymásnak teljesen ellentmondó véleményt fogalmaznak meg. Mivel ezek bemutatása a zeneműben nem lehetséges, saját álláspontot kellett kialakítanunk, amelyhez különösen a Nagyságos fejedelem saját Vallomások című visszaemlékezése, továbbá Magyar Zoltán Rákóczi a néphagyományban, végül, de nem utolsósorban Ipolyi Arnold, Padányi Viktor, Baráthosi Balogh Benedek, Herczeg Ferenc, R. Várkonyi Ágnes munkái nyújtottak segítséget.

A CD-n több olyan dal is szerepel, amelyek korábban egyszerűbb hangszerelésben hallhatók az Esküszünk és Hitvallás című kiadványaitokon. Miért volt szükség ezek felhasználására?
Sz. G.: Nem a dalhiány miatt, hiszen a stúdióban már felvett számok egyikét időterjedelmi okokból ki is kellett hagynunk, míg több szerzemény el sem jutott odáig. A Két út van előtted, a Hej, Magyarország!, az Elvándorló dal például most találta meg a helyét. Az említett, 2001/2002-ben megjelent és csupán másolatban terjesztett akusztikus koncertlemezeken két, illetve három gitárral nem tudtak megfelelő üzenetet közvetíteni, itt viszont tartalmukat tekintve a kerettörténet szerves részeivé váltak. Megjegyzem, David Coverdale rendszeresen jelentette meg a Whitesnake sorlemezein korábban kiadott dalai átdolgozásait, pedig nála aztán különösebb tartalomról nem igen beszélhetünk.

A versek előtörténetét az imént hallottuk, de mit tudhatunk a dalok keletkezésről?
Sz. G.: Csak az érdekesebbeket említeném. A Rákóczi álma című szerzemény 2006 áprilisában a felvidéki Alsóbodokon, a rovásírásverseny előtti gitárhangolásból, míg a Rákóczi él ugyancsak 2006-ban, a kárpátaljai Beregszászon tartott magyarságtudati tábor hallgatóinak tartott előadásom előtt, szintén gitárhangolásból született. A legrégibb az Elvándorló dal, amelyet még 1986-ban írtam, végleges hangszerelést azonban csak most kapott. Érdekes fordulatot jelentett, amikor 2007 májusában a Gyermek Rákóczi-t próbáltam befejezni, helyette azonban kialakult a Rákóczi imája. A lemezt bevezető kolompolást a székelyföldi Borszék legelőjén birkák és tehenek között vettem fel diktafonnal, míg a harangzúgást az egyik vasárnap déli híradás előtt a rádióból.

A Balassi Bálint által írt Kit egy bokrétáról szerzett, valamint Bobula Ida Bujdosó éneke korban nem köthető a Rákóczi korszakhoz, mégis odakerült.
F. K.: Ahogyan a dallamok megtalálták a helyüket a zeneművön, ugyanez történt bizonyos versekkel is, ezekről a CD füzetben adok tájékoztatást. A 125 évvel korábban élt Balassi által meghonosított szerelmi költészet kedvelt volt a fejedelem udvarában is, nem véletlen, hogy a költő nyomdokain haladó Petrőczy Kata férje, Pekry Lőrinc Rákóczi oldalán harcolt a szabadságharcban. Az Amerikába kivándorolt és 1981-ben ott elhunyt Bobula Ida gondolati és érzelemvilágának előzményei ugyancsak megtalálhatók a kuruc népköltészetben. Mivel az elismert sumerológus asszony életében soha nem láthatta viszont szeretett hazáját, Bujdosó ének című verse tökéletesen tükrözi a törökországi önkéntes száműzetésben élő Rákóczi és társai lelki gyötrődését.

A 76.39 perces lemezen 17 zenész húsz hangszere szólaltatja meg a 17 felvételt. Hogyan zajlott a stúdiómunka ennyi emberrel?
Sz. G.: Kissé sajátságosan, ugyanis a zenészek sosem találkoztak egymással a stúdiókban. A dalok akkordmenetét én gitároztam és énekeltem fel - ezeken már csak kisebb javítások történtek a későbbiekben -, majd elküldtem a zenészeknek, akik ráérő idejükben játszották fel a saját részüket az általam javasolt hangszerelésnek megfelelően, ám az általuk elképzelt hangokkal. Ezeket a részfelvételeket a keverésnél raktuk össze, a végeredményt pedig akkor tudták meg, amikor átadtam nekik az elkészült CD-t.

A hivatalosan rock-régizene műfajnak nevezett irányzat helyenként kissé szokatlan hangszeres fordulatot vesz.
Sz. G.: Ez nem véletlen, különösen ott, ahol Tumbász Márton citerája játssza a riffet és az elektromos gitár csak rásegít. Kiemelt szerepet kapott a tárogató elődje, a görbe síp is, amely nélkül a Rákóczi kor felelevenítése elképzelhetetlen, akárcsak a Hegyi Karcsi által megszólaltatott csembaló esetében. A történet időrendi közepét a Kecskés együttestől kapott felvételen az Apponyi könyvtár egyik kéziratában fellelt Kuruc táncok vidámsága jelenti. 1708 nyaráig tartott a szabadságharc dicső korszaka, majd a trencséni csatavesztés és a támogató országok elfordulása után megkezdődött a hanyatlás. Ezt a hangulatváltást jelzi a CD 11. felvétele, A békekötés.

A gamba, cselló, hegedű, citera, mandolin, hárfa nem szorítja túlzottan háttérbe a dobokat, elektromos gitárokat, basszust?
Sz. G.: Attól függ, hogy mi a szándékunk. Amikor a Metallica, a Rainbow, a Pink Floyd, a Scorpions, Uriah Heep és Mike Oldfield szimfonikusokkal lépett fel, vagy tetszett valakinek, vagy nem. Készítettünk is egy, a rock műfaj ismérveinek tökéletesen megfelelő hangvételű keverést főleg a zongora és csemballó részek háttérbeszorításával, az elektromos gitárok hangsúlyozásával, de mivel nem tükrözte a kuruc korszak hangulatát, a most megjelent változatnál maradtunk, jóllehet így is maradtak bőven gitárközpontú, rockosabb dalok.

Pusztán a kuruc zenei világ felélesztésén kívül volt-e más indokotok is e műfaj előtérbe helyezésére?
F. K.: Nagyon is. Ha a kiváló zenetanár, Kodály Zoltán mondásából indulunk ki, mely szerint "A zene lelki táplálék, ami semmi mással nem pótolható" - ezt a füzetben is feltűntettük - akkor ezen az úton haladva kellene bizonyos tudásanyagot eljuttatni a tanulóifjúsághoz. Meggyőződésem, hogy megfelelő zenei körítéssel a tartalmi üzenet iránt is fogékonyakká tehetők. Több, mint négy évtizedes tanári tapasztalataim alapján állíthatom, hogy emberi tulajdonságai, műveltsége, bátorsága, önzetlensége alapján Rákóczi akár példaképpé is tehető számukra.
Sz. G.: Igyekeztem olyan zenei lehetőséget felvázolni, amely túlmutat a pusztán zúzáson alapuló kortárs rockzenén. A történelmi zenemű meghatározást is jelenleg mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Egyesek a székelyek gyakori emlegetésével, megint mások csupán természeti képek alkalmazásával fejezik ki véleményüket, hovatartozásukat. Márpedig ezt teljesen ellentétes nézeteket valló előadók is megtehetik, és mégsem nevezik magukat a nemzeti rock képviselőinek. Az meg végképp elfogadhatatlan számomra, amikor egy nemzeti rock-fesztiválnak kikiáltott rendezvény beharangozóján nagyobb betűkkel szerepel az egész nap üzemelő Sörsátor felirat, mint a leghíresebb előadóé.

Új neveket is látunk a lemezen szereplő zenészek között. Miben nem értettek egyet a távozók?
Sz. G.: A lemezeinken szereplő zenészek baráti társulatot alkotnak, akik állandó saját csapataikkal dolgoznak, az ottani feladataik szabják meg a bedolgozás feltételeit. A már említetteken kívül az eddigi lemezeinken szereplő Berkes Károly basszusos, Bóta Zsolt és Szász Ferenc gitárosok, Horváth Boldizsár csellista és testvére, Horváth Menyhért fuvolás mellé ezért került új emberként Vérti Krisztián dobos, Raksányi Boglárka énekesnő, míg Hoffer Péter a Rákóczi imájá-ban basszusozott. Sajátos szerepet kapott a hangmérnök Horváth János, aki hol slide (Trónfosztás), hol hagyományos gitáron is szólózott (Titkolt szerelem) Feri mellett, a keverésbe pedig harmadik gyermeke, Gáspár is jelentősen besegített.

Milyen helyeken lehet bemutatni élőben egy ilyen nagy számú csapattal készített történelmi zeneművet?
Sz. G.: Több változat létezik. A lemezen szereplő teljes társulattal, a rockos, illetve az akusztikus felállás résztvevőivel elsősorban történelmi emlékhelyeken, várudvarokon, kastélyokban, tehát korhű környezetben szeretnénk bemutatni a zeneművet, ami nem zárja ki, hogy művelődési házakba - így április 20-án a budapesti Erzsébet-ligeti színházba - és a zenemű szellemiségének megfelelő fesztiválokra is elmenjünk.

2008. március