Nyitólap

KIADVÁNYOK

F.K.-Sz.G.

Rákóczi él

Eddig megjelent zeneműveik után miért fordultak Rákóczi felé? Mi adta az ötletet?
Sz.G.: Úgy az Attila ifjúsága, mint a Pogány imák gyűjtőcím alatt megjelent történelmi zeneművünk a magyarság példaértékű személyiségei előtt tisztelgett. Utóbbi címét akár idézőjelbe is tehetnénk, mert Koppány, Vata, Ajtony, besenyő létére Tonuzoba, Zách Felicián, Kán László, Csák Mátyus (Máté) csak a római egyház szemében volt pogány, olykor kiskirály, valamennyien egy Isten hívő emberek voltak. Egyet biztosan nem akartak: hogy őseink földje, a Kárpát medence idegenek kezére kerüljön, még ha az ellenség szándéka időről időre egyházi köntösben jelentkezett is. Napjaink forradalmi helyzete, a két korszak tökéletes hasonlatossága egyértelműen megadta a személy kiválasztását.
II. Rákóczi Ferenc élete tökéletesen illett ebbe a sorba, hiszen az ország leghatalmasabb birtokosaként nyugodtan élhette volna a Nyugatnak (a Habsburgoknak és Rómának) behódoló gazdagok léha életét, ehelyett minden vagyonát és uradalmát kockáztatva eleinte csupán néhány tucat kaszás, kapás jobbágy élére állva szembeszállt a Habsburgokkal. Ez olyan mérvű cselekedet, amelytől naponta kéne hangosnak lennie a magyar tömegtájékoztatásnak, iskolai oktatásnak, ehelyett, jó ha sátoros ünnepeken elhangzik. Mi ezúttal is zenés történelemórát tartunk a Rákóczi él című lemezzel és a koncertekkel.

Hogyan történik egy ilyen zenemű születése?
Sz.G.: Feleségemmel évek óta kialakult módszerrel dolgozunk. Ha valaki(k)nek az életét meg szeretnénk zenésíteni, akkor én a dalok megírásával, ő a történelmi háttér kutatásával kezd foglalkozni. Ez részéről számtalan, sokszor egymásnak ellentmondó tartalmú könyv áttanulmányozásával jár a kerettörténet összeállítása érdekében. Egy idő után már - elnézést a hasonlatért - szinte eggyé válunk a kiválasztott személlyel és az ő szemével látjuk a történteket. Ennek bizonyítéka, hogy én nem tudatosan szerzek középkori, barokk, vagy kuruc zenéket, mert ilyen irányú előképzettségem nincs. Mégis, ha valaki meghallgatja Koppány imáját, abban egyfajta regölés, a Rákóczi él zeneműben pedig a kuruc kor zenéje jelenik meg. Ez tehát nem tudatosság, hanem az eggyé válás jele. És ettől kezdve már ők vannak "segítségünkre".

Kik vettek részt a lemez előkészítésben és milyen hangszereken?
Sz.G.: Teljesen egyedi módon dolgozunk kezdetektől fogva. Más esetekben a zenekarok összepróbálják a dalokat, vagy együtt bevonulnak a stúdióba és addig faragják az egyes hangszerek szólamait, amíg össze nem érnek. Nálunk ez úgy zajlik, hogy én feljátszom a stúdióban a gitár kíséretet és az éneket, majd ezt a CD-t odaadom valamennyi zenésznek meghallgatásra. Persze megkapják hozzá az akkordmeneteket és szövegeket is. Nekem ugyan van elképzelésem a hangszereléssel kapcsolatban, hogy hol melyik hangszer kísérjen, szólózzon, de ez csak a "mankó" ahhoz, hogy mindenki önállóan alkossa meg a maga részét, ezáltal érdekelt is legyen az alkotásban. Ez alól kivétel a Kecskés együttes négy tagja, akinek vezetője, L. Kecskés András irányítja munkáját az előre megbeszélt hangszerelés elképzelésem alapján. A többiek nem is igen találkoznak a stúdiókban - ráadásul ezek egyike Győrben, másik a Szentendrén, a harmadik Pesten van -, csak a már elkészült lemezen szembesülnek saját maguk és társaik zenéjével. A 16 zenész nem együttest alkot, hanem a lemezről elnevezett Társulatot, amely rock (orgona, gitárok, basszus, dobok, fuvola), népi (hegedű, mandolin, citera, furulya), klasszikus (cselló, zongora, fuvola) és régizene (koboz, spanyolgitár, gamba, töröksíp, görbesíp, hárfa) hangszereket szólaltat meg az ének mellett. A legnagyobb feladat Horváth Jánosé, akinek a több mint húsz hangszer együttes megszólalását a megfelelő módon kevernie kell.

Milyen stílusú számok vannak a CD-n?
Sz.G.: A rock-régizene műfaj meghatározott világ, amelyhez nemcsak Magyarországon, de ebben a történelmi formában Európában sincs hasonló. Bajban is vannak a híradások, hogy hová sorolják a lemezeinket, de ez a legegyszerűbb meghatározás. Mivel jellegzetes korszakot elevenítünk meg, bizonyos kuruc hatás és némi népies beütés tapasztalható a zenében, ám összességében a rock és a barokk ötvözete jelenik meg.

Mennyi időbe tellett elkészíteni?
Sz.G.: Kétfelé kell választani a feleletet. Ami a stúdiómunkát illeti, a dobok felvétele 20, az éneké, basszusé, billentyűsé, hegedűs-mandolinos-citerásé 8-8, a női ének 4, a Kecskés együttes hangszerei 12, a gitárok 3-4 órát vettek igénybe. Ez egy 77 perces, 17 számból álló zeneműnél elenyésző és a zenészek felkészültségét mutatja, hiszen nem volt összepróbálás. Más kérdés, hogy a keverésekkel együtt a lemezkészítés felment 200 órára, ami szintén alatta van az ilyen terjedelmes zeneművek átlagának.
A lemezzel kapcsolatos egyéb tevékenységek, az adatgyűjtés, komponálás, a nyers felvételek sokadik meghallgatása viszont két évig tartott. Ami számomra megdöbbentő, hogy a legkülönfélébb műfajban muzsikáló Társulat minden tagját ugyanúgy beszippantotta a dalok rock-régizene hangulata, mint minket feleségemmel. Rákóczi őket is "megsegítette".

Kik támogatták a kiadványt?
Sz. G.: Elsők között segített a Rákóczi Szövetség, amely körlevélben tájékoztatta minden tagszervezetét a lemez megjelenéséről, a révkomáromi Tarics Péter felvidéki koncert lehetőségekhez adott útmutatást, Budapest XVI. kerületi (itt élünk feleségemmel) Önkormányzatának Kulturális és Sport Bizottsága, végül, de nem utolsósorban akárcsak legutóbbi lemezünk esetében is Novák Tamás, a Novákfalva Üdülőfalú Velem vezetője. Ő a klasszikus értelemben vett "mecénás", jóllehet állandóan zaklatják, és igyekszenek keresztbetenni neki nemzeti elkötelezettsége miatt. Ígéreteket kaptunk máshonnan is, de ezek jelen pillanatig nem valósultak meg.

A nép ajkán élő meséket mennyire építették a zeneműbe?
F.K.: Nem nevezném meséknek, mert valóságtartalmuk sokkalta több, mint a tudományosnak nevezett finnugor elméleté, hiszen a fejedelmét ragaszkodásig szerető nép tökéletesen megőrizte emlékezetében jótevőjét. Nem véletlen, hogy mindmáig nem hiszi el, hogy meghalt és várja visszajöttét. Magam a történelmi hitelességhez felhasználtam Rákóczi Vallomások című visszaemlékezését, a versek, szövegek írásához Magyar Zoltán Rákóczi a néphagyományban című nagyszerű könyvét, valamint Ipolyi Arnold, Padányi Viktor, Baráthosi Balogh Benedek, Herczeg Ferenc, R. Várkonyi Ágnes munkáit.

Hol és mikor lesz-e lemezbemutatójuk?
F.K.: Az ősbemutatóra a győrújbaráti Művelődési Otthon és Faluházban kerül sor március 28-án 17 órakor, a Fejedelem március 27-i születésnapjának ünnepi megemlékezéséhez időzítve.

Lehet-e már ilyenkor további tervekre gondolni, pl. újabb zeneműre, könyvre, egyébre?
Sz.G.: Természetesen, hiszen, ez a zenemű már csaknem elkészült. Az ötletek nem úgy születnek, hogy leül az ember az asztalhoz, hanem "menetközben", buszmegállóban, vonaton, egy hír hallatán. Idén egy-egy új könyv megjelentetését tervezzük feleségemmel, és már van elképzelésem a következő történelmi zeneműről is, amelynek megjelenésére ismét két évet kell várni. A témákat és címeket azért nem említenénk, mert bármi közbejöhet, ami meghiúsítja terveinket, ezért csak az előkészületek legutolsó időpontjában jelentjük be.

Milyen kormányzatot tartanak nemzetinek?
Sz.G.: Kizárólag azt, amely őseink útját követve a magyar föld magyaroknak történő megtartásában érdekelt. Ilyet most nem látunk sem kormányzati, sem ellenzéki oldalon. Természetesen a mostani Habsburg önkényuralmi rendszerhez hasonló szoc-liberális kormányzatnál csak jobb jöhet, de attól az még nem nemzeti, ahogyan az 1989-es rendszerváltozás óta egyetlen országgyűlési párt sem tűzte zászlajára ezeket az értékeket.

Lehet ezek közé sorolni a rovásírást? Hogyan halad kulturális nemzeti örökségként történő elfogadtatása, oktatása, védelme?
F.K.: Köszönjük a kérdést, mert ez lenne a legfontosabb és éppen ezzel nem foglalkoznak a döntéshozásra jogosult pártok. A nemzettudat, egyben a megmaradás alapja az ősi múlt, a gyökerek ismerete, ez pedig műveltség - különösen őseink írása - nélkül nem megy. Férjemmel néhai Forrai Sándor tanár úr megbízásából a tanítást tartjuk életünk alapfeladatának, azon belül is a rovásírás hiteles emlékeinek, szabályainak megismertetését, terjesztését elsősorban a tanulóifjúság körében. Ezt a célt szolgálják könyveink, az általunk, a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagjai és rokonszenvezői segítségével szervezett Kárpát-medencei Rovásírásversenyek, amelyeknél hozzávetőleg ezer fős létszámukat tekintve nagyobb és jelentősebb tanulmányi verseny nincs is a Kárpát Hazában. Sajnálatos, hogy az említett pártok figyelembe sem veszik a sorra alakuló rovásíró köröket, szaporodó rovásfeliratos helységtáblákat, márpedig, amint azt egyik könyvünk címe mondja, Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás.

A beszélgetést készítette Antal Alexandra

Fénykép: T. Szántó György

Polgárinfo 2008. március