Nyitólap

KITEKINTŐ

Emlékezzünk 1956-ra Zétényi Zsolt könyvével !

Mány Erzsébet és társai A gyulavári felkelés 1956
Kiadó: Koloprint Kft. 2025

1957. február 2-án hajnalban a békéscsabai karhatalmi laktanya udvarán sortűzzel kivégezték a 21 éves Mány Erzsébetet és a 29 éves Farkas Mihályt. A kivégzés előtt fához kellett kötni őket, mert a januári letartóztatás után, a folyamatos kegyetlen verések miatt lábra állni már nem tudtak. A kivezényelt sorkatonák nem vállalták a kivégzést, azt az önkéntesen jelentkező karhatalmisták hajtották végre.
Mi vezetett idáig?

1956. december 17-én Gyulán a tüntetők megkísérelték kiszabadítani a rendőrség fogdájából előző nap letartóztatott társaikat. A karhatalom azonban fegyverrel oszlatta szét őket, egy fiatalt súlyosan megsebesítve. A tüntetők nem adták fel, fegyvereket akartak szerezni a karhatalom ellen. Ez a gyulavári rendőr őrsön nem sikerült, ugyanitt a határőr őrsön viszont már igen, de senkit nem bántottak. A fegyverek kiosztása után Mány Erzsébet egy csoporttal visszament Gyulára, Farkas Mihály pedig másokkal a gyulavári Körös hídnál várt, hogy feltartóztassák az esetleg érkező karhatalmistákat. A fegyvereket nem használták, sőt még aznap hiánytalanul visszavitték a forradalmi tanács volt elnökének rábeszélésére. Ennek ellenére a bíróság 14 embert ítélt el, kettőt halálra.

Mány Erzsébetnek már az édesanyja is ellentétbe került a kommunista politikai rendőrséggel. Ellene a Magyar Államrendőrség gyulai politikai osztálya 1946-ban eljárást indított, mert két kommunistát megvádolt azzal, hogy magyar katonákat vitettek el a Szovjetunióba. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy Erzsébet örökölte édesanyja szókimondó, igazságkereső természetét. Talán édesanyja miatt is, több kisebb köztörvényes bűntettel vádolták, pl. táppénzcsalás, ezekért börtönben is volt. Ezeknek az ügyeknek az iratait (nem csak Erzsébetét, hanem hasonló iratok ezreit), megsemmisítették a kommunisták. "Netán tudatosan azért semmisítették meg, selejtezték utóbb azokat, hogy örökké fenntartható legyen az '56 után meghurcoltaknál a visszaeső bűnös stigmája?" - teszi fel a kérdést Zétényi Zsolt.

Erzsébet nővérétől tudjuk, hogy társai azt kérték, vállalja magára a legnehezebb dolgokat, mert mivel lány, úgysem végzik ki. És ő vállalta. Sok pletykát is szórtak rá azok, akik háborgó lelkiismeretüket ilyen módon akarták megnyugtatni. A gyulai magyarok menteni akarták Erzsébetet. Pénzt gyűjtöttek, sokat, hogy Jugoszláviába szöktessék. Aki megígérte, hogy elintézi, a pénzt eltette és elárulta őket.

Mány Erzsébetnek csak a testét törték meg a kínzások, lelkét nem. Nagynénjének az utolsó beszélgetésen azt mondta: "Nincsen bűnöm, csak az, hogy magyar vagyok". A halálbüntetést elrendelők a kegyetlenséget fokozták azzal, hogy a tizenkét életben hagyott elítélttel végignézették a kivégzést. Egyikük elmondta, hogy Mány Erzsébet utolsó szavai ezek voltak: "Éljen a magyar haza!"

Zétényi Zsolt ügyvéd, jogtörténész 456 oldalas könyvében bírósági tárgyalások jegyzőkönyveivel, per-iratokkal, korabeli újságcikkekkel, a kivégzettek és a bírók életútjával, visszaemlékezésekkel, sok fényképpel hatalmas részt tárt fel a kegyetlen kommunista megtorlások történéseiből. A könyv szinte letehetetlen, mert minden lapja kortörténet és kórtörténet egyben, hogy megértsük: teljes igazságszolgáltatás azóta sem történt...

2025. november Friedrich Klára - Szakács Gábor

Nyitólap

KITEKINTŐ

Emlékezzünk 1956-ra Zétényi Zsolt könyvével !

Oldal tetejére