Nyitólap

KITEKINTŐ

A múlt nyomában - a boszniai Visoko-ban

Az elmúlt tíz évben nagyszámú látogatót fogadtunk, önkénteseket, kutatókat, Magyarországról médiaszakembereket. Nagyon hálás vagyok nekik, mert igen fontos tényezőt jelentenek - nyilatkozta lapunknak dr. Semir Osmanagic piramiskutató, aki 2015 októberében ismét Budapestre látogatott.

Tíz évvel ezelőtt kezdted a visokoi piramis feltárását. Mi volt a legfontosabb észrevételed, ami be is bizonyosodott?
Tíz éve, 2005 tavaszán jöttem Visokoba, azóta dolgozom ezen a projekten, ami tudományos paradicsommá fejlődött. Azóta másként tekintek a múltra, hiszen ma már tudott, hogy ezek a piramisok rendkívül összetettek és építésükhöz igen fejlett tudásra volt szükség. Megállapították róluk, hogy nem csak Európában az elsők, hanem a legnagyobbak és legrégibbek a bolygónkon, amelyek az eddig itt felfedezett legkiválóbb minőségű betonból épültek. Bennük a legnagyobb kerámia tömbökből álló, legösszetettebb alagút hálózatot is felfedezték. Amikor ezeket a tényeket elkezdtük vizsgálni és összehasonlítottuk a hivatalos piramis-tudományokkal, rájöttünk, hogy azok tanításai tévesek. Ilyen építményeket ugyanis nem csak Egyiptomban és Mexikóban találunk, hanem egész bolygónkon.

Milyen tudományos ismérveket használtál ehhez az összevetéshez?
Tíz szempontot vettünk figyelembe. Elsőként azt, hogy amennyiben valamit piramisnak akarunk nevezni, először a geometriáját kell meghatároznunk. A boszniai Nap piramis esetében döntő, hogy négy háromszögű oldala van, ezek élei talapzatuktól csúcsukig azonos dőlésszögűek. Második szempont az anyagszerkezete volt. Ez Peruban homokkő és gránit, Egyiptomban mészkő és gránit, Boszniában viszont homokkő és beton konglomerátuma. Harmadik ismérv, hogy Kelet-Nyugat-Észak-Déli tájolása megegyezik az egyiptomi, kínai, perui, boszniai piramisokéval. Negyedikként figyelembe vettük belső kamráit, majd földalatti alagútjait, a benne lévő vizeket, szent geometriáját, hogy védett helyeket találjunk bennük. Az említet nyolc követelmény alapján megállapíthattuk, hogy a piramisok nem csupán szerkezetek, hanem legösszetettebb, igen erős hatású energiagépek. Ez a legfontosabb, amire rájöttem.

Igen jó érvek, eleinte mégis laikusnak tartottak. Pedig megszerezted a doktori címet, az Orosz Természettudományi Akadémia tagja vagy, beszélgettek veled a világ legjelentősebb újságai, köztük a National Geographic, híres kutatók jöttek Visokoba, hogy személyesen tanulmányozzák a piramis-hegyet.
Ez a project új, haladó ötleteket hozott, de ilyenkor a rendszer részéről mindig vannak akadályok. Egyébként ugyanígy működik a környezettan, tudomány, kultúra, zene, sport világa is, hiszen sokan meg szeretnék tartani a régi állapotot az újdonság ellenében. Esetünkben a Bosnyák Kulturális rendszer van ellenünk, annak gondolkodását nem tudjuk megváltoztatni. Az Európai Régészeti Egyesület számos, különböző országokból származó tudósa is vitatja nézeteinket, noha többségük sosem járt Visokoban. Egyes szakemberek számára az itteni feltárás azért volt különös, mert nem egyiptomi piramisokról van szó, ezért igen nehéz megérteniük ezek célját. Persze vannak igen felkészült, független kutatók is például Oroszországból, akik elfogadták az itteni piramisok tényét, tudják, hogy ezeknek geometriája, iránya, földalatti alagútjai és vizei, kristályai vannak. Látogatók tízezrei és önkéntesek is jöttek, akik érezték a hely különleges erejét és tudják, hogy ez igen fontos titkot őriz a múltból.

Anthony Harding angol tudós állította, hogy amikor ezt a piramist építették, az európaiak még barlangokban éltek.
Nos, az utolsó jégkorszak vége előtti időről beszélünk. A fősodratú tudomány szerint akkoriban még nem voltak fejlett kultúrák, persze azért, mert ezeket ők nem ismerik. Olyan iskoláról beszélnek, mely szerint minden 6-7 ezer évvel ezelőtt kezdődött a sumérokkal, Babylonnal, Akkádiával, Assziriával, és szerintük ezek előtt műveltség nem létezett. Velük ellentétben mi tudjuk, hogy a törökországi Göbekli Tepe 10 ezer, a Csendes Óceán talapzatán lévő emlékek 5 ezer évesek. A tudósok földtörténeti csatái időben rendkívül régre nyúlnak vissza. Egy részük azt mondja, az emberiség története lineáris, 7 ezer évvel ezelőtt kezdődött és jelen van a 21. század legfejlettebb közösségeiben is. Ez azonban így nem igaz, mivel az emberiség története állandó körforgás, 10 ezer évvel ezelőtt volt egy másik, 18, 55, 75 ezer évvel ezelőtt szintén. Az emberiség tehát mindig a kezdetektől indult újra és újra.

A doktori munkád a világ piramisainak feltárásáról szólt. Visokóról is írtál benne?
Nem, hanem a mexicoi, guatemalai, hondurasi, san salvadori, belize-i piramisokról. A maya piramisok is igen fontosak, mert a fősodratú állítások szerint a mayák csupán 3 ezer évesek. Ezzel szemben az én szakdolgozatom azt bizonyítja, hogy legalább 7.500, hiszen akkor kezdték termeszteni a gabonát és más mezőgazdasági növényeket. A Mayák tehát ennyi, de lehet, hogy 12 ezer évesek, és kapcsolatban állhattak korábbi civilizációkkal. A maya romváros, Palenque piramisa a legnagyobb, legérdekesebb és legrégibb.

A világ tehát tele van piramisokkal. Gondolod, hogy mindet ugyanazzal a céllal építették?
A fősodratú tudomány szerint a Maya, egyiptomi, kínai piramisok az uralkodók síremlékeiként épületek. Ez azonban tévedés.
A mi kutatásaink szerint nálunk, Visokoban vannak a legősíbbek, energiájuk erősítette az energiagépeket, mivel a piramisok a legerőteljesebb geometriai alakzatai az energiának. Amikor Észak, Dél, Kelet, Nyugat felé irányítod az ősi falakat, bolygónk egyetlen óriási energia bombává alakul. A legerőteljesebb energiamozgás is ezeket az irányokat követi, a függőlegesen épített piramis pedig összegyűjti az energiát. Az alakzatot építhetjük vizek alá is, hiszen a víz negatív ionokat szállítva vezeti az energiát. Így jut minden típusú energia a piramis csúcsához, amely azt tovább erősíti. Hogy ez miért fontos? A pozitív piramisenergia javítja az egészséget, az ellenálló képességet, de módosítja a víz molekuláris szerkezetét is, azt gyógyvízzé alakítja. Továbbá tisztítja a levegőt, használható a kommunikációban, mindezek alapján mondom, hogy a piramis összetett, nagyon finom gépezet. Ezeknek tehát semmi közük a fáraókhoz, Maya királyokhoz, kínai császárokhoz.

Ha a piramisokat építették, nem tudjuk, hogy ki, mikor és miért tette. Mostanra többet tudunk?
Igen. A Mikor? nagyon fontos kérdés, mert hogyan határozhatjuk meg az időt? Nos, látjuk, hogy a boszniai piramisokat talaj fedi, amit a Talajtani Intézet vizsgál. Ma már tudjuk, hogy a Nap piramis talajának kora a 15 ezer évet is eléri, de maga az alapszerkezet sokkal régebbi. Találtunk szerves anyagot is, és lefényképeztünk két fosszilis levelet két réteg között, amik a piramis építése közben kerültek oda. Koruk a radiokarbon vizsgálat szerinti 29.200 év. A szervetlen építőanyag még régebbi, ami azt jelenti, hogy a piramis építése akár 34 ezer évvel ezelőtt történhetett. Ez alapjaiban módosítja az ősi világról alkotott elképzelésünket, amit persze a keményvonalas történettudomány teljesen elutasít, hiszen semmit nem tud arról a világról. Ki építette?
Még nem tudjuk, mert erre vonatkozóan nem találtunk írott dokumentumokat. Mi célból? Már tudjuk, hogy energiaerősítő gépezetről beszélhetünk. A hogyan és kik építették kérdésekre nem tudjuk a választ. Miről beszélünk? Piramis komplexumról. Mikor építették? 30 ezer éve. Hogyan? Mivel betonból építették, igen fejlett technológiát használtak. A Miértre? A választ már elmondtam.

Volt idő, hogy csak az alagút belsejét kutathattad, a hegy külső csúcsát nem, ahol egy várrom áll. Mi a helyzet mostanában?
A kutatás meglehetősen kiterjedt, hiszen öt piramisunk van: Nap, Hold, Sárkány, Föld és Szerelem. A legfontosabb Nap piramis oldalán és lábánál kutathatunk. 2006-ban a Műemlékek Nemzeti Bizottsága azonban védettnek nyilvánította az egészet, mert egy kicsi, középkori erődítmény van a tetején. Ezt a romot ötszáz évig elfelejtették, majd elnézést kértek, hogy nem engedhetik a további küldő kutatást. A törvény megléte tény, ezért a csúcs közelében valóban nem végezhetünk feltárást, az említett betontömböket viszont megtaláltuk a felszínen is. A piramishoz vezető föld alatt alagút van, amelyből 2007/8-ban 2-300 métert feltártunk, míg 2015-ben már 1.700 méteren tisztítottuk meg a járatokat és termeket. Mivel ez a szakasz a hálózatnak csupán 5 százaléka, elképzelhető, hogy a több tízkilométeres rendszer a világ legkiterjedtebb piramis alagúthálózata. És ez még csak egy, hiszen a másikban 2015 szeptemberében az alagút bejáratának második szintjét tártuk fel. A bejárat az első szinten 545 méteren nyílik, a második bejárat húsz méterrel lejjebb van. Itt ugyanazt a konglomerátumot találtuk, amiről már beszéltem. 2016 tavaszán megkezdhetjük a második, majd a harmadik szint feltárását. Elképesztően összetett volt ez a rendszer. Nyugodtan mondhatom, hogy még 200 évbe telik, amíg az egész boszniai piramis komplexumot feltárjuk.

Az évek során többen E.T lényekről is beszéltek a piramissal kapcsolatban. Egyetértesz velük?
Tudós vagyok, nyitott gondolkodású, de bizonyítékokra van szükségem minden állításhoz. Amikor az építőkről beszélünk, akkor is ugyanilyen nyitott vagyok az eltérő nézetekre. Annak alapján, amit eddig feltártunk, azt mondom, hogy amennyiben az építők értelmes lények voltak, ismerték az energiafrekvenciákat, az oszcillációt. Nem volt szükségük olajra, gázra, szénre, nukleáris energiára, tehát mindarra, ami rossz, szennyező és mérgező. Tudták, hogyan használják és fordítsák hasznukra az energia tiszta, korlátlan természeti forrásait.

Az alagútban a falakat tökéletes kőblokkokból építették. Tudunk valamit az eredetükről vagy csak elméletek léteznek?
Amit a földalatti alagutakban látunk, legalább két civilizáció. Az első építette a járatait, átjáróit, kamráit, a második később jött, amely néhány homokból, sziklából álló oldaljáratot mennyezeti anyaggal lezárt. A járatok balra és jobbra elágaznak. A kérdés az, hogy miért építették így, de ezt csak találgathatjuk. Feltételezzük, hogy a piramisokban valami fontosat akartak elrejteni annak idején. A 21. század embere szempontjából ez lehetett arany vagy valamely értékes fém. Számomra azonban valami még fontosabb, mégpedig a technika, mert akiknek ez a birtokában volt, ők építették a falakat. Ez a feltett kérdés tehát mindeddig megválaszolatlan.

Útitársainkkal a rovásírás UNICODE-ba emelt ábécéjének 60 százalékát azonosítottuk a köveken.
Rendkívül jelentős a vésetek felfedezése számos tömbön, ami egy másik civilizáció létét jelzi a neolitikumból és talán a paleolitikumból, A feltárás során a megtalált jelek runa írásra, rovásra emlékeztetnek. Mivel szerintem nincs meg a kulcs azokhoz a betűkhöz, amelyeket akkoriban használtak, ezek a jelképek sokkal mélyebb jelentésűek. Lehetnek energia jelképek, ezért ha találunk is belőlük, az csak megerősíti az energia létét, mindegyiknek jelentése, száma van. Úgy gondolom, ha egyre mélyebbre megyünk az alagútban, egyre több jelképet találhatunk. Ez megmutatja nekünk, hogy az ősi történelem miért volt oly gazdag a különböző kultúrákban. A 7.500 évvel ezelőtt élőkre mondták, hogy a fejlett társdalomban éltek, hiszen az építészetet, művészetet, kultúrákat, tudományt lényegében ők kezdték. 2006-ban még az egyiptomi tudós, dr. Ali Barakat is eljött, hogy mindezt személyesen megvizsgálja.

Hogyan tovább?
Az elmúlt tíz évben nagyszámú látogatót fogadtunk, önkénteseket, kutatókat, Magyarországról médiaszakembereket. Nagyon hálás vagyok nekik, mert igen fontos tényezőt jelentenek. Az önkéntesek pedig azért jöttek, hogy velünk dolgozzanak, mert tisztelik a helyszínt, amióta megértették, hogy ez a legnyitottabb ökológiai projekt az egész világon. Persze tudom, hogy titkok másutt is vannak, így Egyiptomban, Kínában, Peruban, Mexikóban. Nem lehet megállapítani, hogy melyek a legérdekesebb anyagok, mert ezekben az országokban azokat szigorúan bizalmasan kezelik. Velük ellentétben itt mindent megmutatunk az érdeklődőknek, mert a tudás, kultúra és a múlt öröksége mindnyájunké. Mi engedjük a magyarokat és minden érdeklődőt, hogy jöjjenek, csatlakozzanak hozzánk, lássanak mindent a maguk szemével, még akkor is, ha nem értenek egyet más véleményekkel.

(Semir Osmanagic 2009-ben meghívásomra jött Budapestre és tartott előadást. 2015-ben Román Gergely hívta meg, előadását pedig a Két Hollós Könyvesbolt vezetője, Sárosi Zoltán szervezte.)

Szakács Gábor
Fénykép: T. Szántó György

Nyitólap

KITEKINTŐ

A múlt nyomában - a boszniai Visoko-ban

Oldal tetejére