A pótolhatatlan - Badiny Jós Ferenc emlékére
|
|
|
A pótolhatatlan - Badiny Jós Ferenc emlékére
|
|
|
A pótolhatatlan - Badiny Jós Ferenc emlékére |
Még nem sokan foglalkoztak Magyarországon Badiny Jós Ferenc könyveivel, munkásságával, amikor Friedrich Klára ezekkel a sorokkal kezdte 1994-ben megjelent Múltunk szétszóródott gyöngyszemei című kiadványát:
"Badiny Jós Ferenc, aki Buenos Airesben a Jezsuita Egyetem Sumerologiai Tanszékének vezetője, 1979-ben nyílt levelet intézett Kádár Jánoshoz: ...Az Ön országában, aki a magyar ősmúltat NEM a finnugor elméletben, hanem a sumir-magyar vonatkozásban keresi, az rendőrségi eljárás alá esik..."
 |
Napjainkban ugyan senkit nem visznek börtönbe ilyen "lázadó" nézetekért, ám a hivatalos történetírás azóta sem engedett egy tapodtat sem elavult finnugrista szemléletéből. Következésképp Trefort Ágoston 1877-ben tett kijelentésének megfelelően a történelemtudomány világában ma sem rúghat labdába az, aki ettől eltérő irányban keresi a magyarság eredetét. Ebben a közegben haladt előre tántoríthatatlanul Badiny professzor úr a maga választotta úton, amelyen a sumerologia atyjának is nevezett jezsuita Deimel páter, a Pápai Bibliakutató Intézet igazgatója elindította. Nem kezdett azonnal meggondolatlan magyarázatokba, fejtegetésekbe - ahogyan oly sokan teszik mostanság -, hanem két évtizedes, szorgalmas tanulás után írta meg dolgozatát, amelynek nyomán Deimel a sumerologia doktorává avatta.
Ősei között találjuk azt a Badinyt, aki az ifjú II. Rákóczi Ferenc tanítómestereként olyan sikeresen oltotta a leendő fejedelembe a magyarságtudatot, hogy még csehországi jezsuiták sem tudták kiverni belőle. Az igazság és szabadságszerető család másik tagját, Dánielt viszont Caraffa húzatta karóba Habsburg ellenességéért.
A háború után évtizedekig Argentinában élt és csak az 1990-es évek közepén tért először haza, kiadványai ettől kezdve váltak szélesebb körben ismertté. 15 könyvet írt, amelyek mindegyike gondolkodásra késztet. Első olvasatra olykor meghökkentő nézeteiről előbb-utóbb kiderül, hogy komoly alapjuk van, legyen az a sumer-magyar, vagy a szkíta-pártus-hun-avar-magyar rokonság. Magyarság iránti elkötelezettségét egyesek megpróbálták nevetségessé tenni, ahogyan Komróczy Géza is, amire csattanós válaszként megírta a Mah-gar a magyar című korszakalkotó könyvét.
Az óriási ismeretanyag birtokában nem félt a megmérettetéstől, ahol lehetett idős kora ellenére is előadásokat tartott és utolsó leheletéig dolgozott. Friedrich Klárával többször jártunk nála, beszéltünk meg vele különböző elképzeléseket. Ezek a találkozások szinte teljesen kizárták a külvilágot, közénk telepedtek nemzetmentő őseink.
Amikor egy ilyen barát távozik,
helyét senki más nem töltheti be.
Mert belőle csak egy volt és marad is örökre.
Arany Tarsoly 2007. április
Szakács Gábor
 |
|
A
pótolhatatlan - Badiny Jós Ferenc emlékére
|
|
|