Bizonyára sokan láttak már embereket, akik mozgásképtelen karral, lábukat húzva járnak. Ez többnyire a stroke, hétköznapi nevén a szélütés jele. Lehet-e tenni, és ha igen, mit, a megelőzéséért?

A stroke nem egységes betegség, több oka és megjelenési formája ismert. A görög Hippokratész már 2400 évvel ezelőtt felismerte az általa apoplexiának nevezett betegséget. Az érintettek hirtelen bénulása adta évszázadokkal később a "stroke down by force" (erőszakos leütés) nevet, melyből a "stroke" szó terjedt el világszerte a betegség megnevezésére. Az 1600-as években a svájci Jacob Wepfer az apoplexia következtében elhunytaknál agyi vérzést állapított meg, és felfedezte, hogy nemcsak a vérzések, hanem az érintett érterület ereinek elzáródása (vértelensége, isémiája) is ilyen tünetekhez, állapothoz, majd halálhoz vezet.

A stroke mint betegség súlyosságára jellemző, hogy míg a szívben bekövetkező, szívinfarktust okozó keringészavar után tíz beteg közül kilenc teljesen, vagy csaknem teljesen képes visszatérni betegségét megelőző foglalkozásához vagy tevékenységéhez, a stroke-ot elszenvedetteknél ez éppen fordítva van: tízből csak egy beteg lesz képes erre, míg kilenc valamilyen mértékű bénulással, beszédzavarral, hangulatzavarral él tovább, hogy csak a legsúlyosabb és leggyakoribb maradványtüneteket említsük. A betegek jelentős részének szüksége lesz mások segítségére, a legsúlyosabb esetekben családtagjaik éjjel-nappali felügyeletére szorulnak.

A stroke gyakorisága az adatok szerint a világban eltérő, ezzel kapcsolatosan az egészségügyileg fejlett országokban nagyon sok felmérés született. A volt szocialista országokból, különösen a volt Szovjetunió egykori tagállamaiból beérkező adatok sokkal rosszabb eredményeket mutatnak, mint a nyugati államok ilyen típusú megbetegedési és halálozási statisztikái. A harmadik világból csak nagyon kevés visszajelzés érkezik. Magyarországon évente 45 ezer akut stroke-eset fordul elő, ami első sorban az idősebb korosztályt sújtja, így a társadalom elöregedése következtében növekszik a kezelt betegek száma is. E sorok írója jól emlékszik, hogy gyermekkorában csupán egyetlen lebénult embert ismert, napjainkban viszont mindenfelé találkozik velük, igaz, azóta jelentősen növekedett a túlélők száma is. Ha tehát napjainkban Magyarországon évente negyvenötezer új stroke lép fel, a túlélés idejét pedig átlagosan öt évnek veszi az orvostudomány, mintegy kétszázötvenezer stroke-beteg él ma Magyarországon, ami a lakosság mintegy két és fél százaléka.

 

Sürgősségi beavatkozás

Az agyi érkatasztrófát okozhatja agyvérzés, amikor az érből kilépő vér roncsolja a körülötte lévő agyszövetet. De oka lehet érelzáródás is, aminek következtében az agyállomány nem kap vért, és ezzel oxigént, vércukrot a működéséhez. Ekkor isémia, vagyis helyi vérszegénység alakul ki, majd az agyszövet elhal, infarktus következik be. Az infarktus a szövetek keringési zavar következtében történő elhalása, legyen az agyban, szívben, tüdőben vagy másutt.

Az érelzáródásos stroke oka lehet szív eredetű (elsősorban embolizáció, azaz vérrögleszakadás következtében), állhat a háttérben a nyaki erek elmeszesedése és a meszes plakkokon kialakuló vérrög-képződés, de gyakori az agyi kiserek károsodása is. Ha valakinek érbetegsége, például érelmeszesedése van, fontos tudnia, hogy az nem csak az agyi erekre, vagy csak a szív koszorúereire, esetleg csak az alsó végtagokra korlátozódhat. Ha a betegség egy területen tüneteket okoz, a másik két fő régiót is vizsgálni kell. Az érbetegek kardiológiai vizsgálata, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata és az alsó végtag keringésének ellenőrzése ugyanis összetartozó feladat.

A másik nagy csoport, az agyvérzések leggyakoribb oka a kontrollálatlan magas vérnyomás, ami viszont még időben kezelhető, ha az egyén egy kicsit is figyel a saját egészségére.

- Amennyiben a hirtelen bekövetkező stroke-ot érelzáródás, következményes agyi isémia okozza, a bekövetkeztét követő négy és fél órán belül az esetek jelentős részében lehetőség van az eret elzáró vérrög oldására. A vérrögoldó kezelés, a trombolízis széles körben elérhető és bizonyítottan hatékony kezelés, eredményeként a betegek állapota várhatóan jobb lesz, mint kezelés nélkül, sőt jó esetben a bénulás akár teljesen meg is szűnhet. Ahhoz, hogy a beteg időben beérjen a kórházba, a stroke-ot már fellépte idején fel kell ismernie a betegnek, hozzátartozóinak, vagy akár a segítségül hívott szomszédnak, és azonnal mentőt kell hívnia. A stroke három leggyakoribb tünete a hirtelen fellépő beszédzavar, a szájzug lefittyedése, illetve a karbénulás vagy féloldali bénulás. Ha ezekből akár csak egy is megfigyelhető, elég nagy biztonsággal gyaníthatjuk, hogy stroke-ról van szó. A beteget azonnal sürgősségi osztályra vagy CT-vizsgálatra kell szállítani a mentőszolgálat segítségével. Rajta kívül háziorvost vagy ügyeletet ilyenkor nem szükséges hívni az időveszteség elkerülése érdekében - sorolja az ismérveket és teendőket dr. Horváth Sándor kandidátus, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa.

A vérrögoldástól ugyanakkor nem csodát kell várni, hanem azt, hogy a kezelt beteg állapota valószínűleg nem lesz olyan súlyos, mint a kezelés nélkül. Elsősorban tehát a trombolízis nem gyógyít (szerencsés esetben persze igen), sokkal inkább javít a betegség kimenetelén, teszi hozzá a szakember.
Mivel a strokecentrumok hálózata lefedi az országot, a négy és fél órán belül elkezdett sürgősségi vérrögoldásra minden magyarországi lakosnak lehetősége van.

Dr. Horváth Sándor szerint az ilyen beavatkozás esetén nem számít a beteg lakóhely szerinti illetékessége; haladéktalanul a legközelebbi, strokecentrummal is rendelkező kórházba kell őt szállítani. A mentőszolgálat munkatársai pontosan tudják, hogy a beteghez melyik illetékes kórház van a legközelebb. Itt azonnal megtörténnek a szükséges vizsgálatok, és a diagnózis felállítását követően, megfelelő szakmai feltételek teljesülése esetén, azonnali vérrögoldásra kerül sor. Ehhez természetesen a stroke kezdetét nagyon pontosan kell tudni, mert a négy és fél óra elmúltával történő vérrögoldás egyes speciális esetek kivételével több kárt okozhat, mint hasznot. Ha például a beteget alvás közben éri az agyi keringészavar és már panaszokkal ébred, a stroke kezdetének azt az időpontot kell tekinteni, amikor utoljára látták egészségesen.

Mindenkit érdeklő kérdés, hogy miként történik a hirtelen kialakult stroke kezelése olyan helyeken, ahol csak kis kórház működik és a betegnek esélye sincs aktív strokecentrumba jutni a bűvös négy és fél órán belül? Vajon kiesik a trombolísis előnyeiből?

- Természetesen a technika fejlődésével egyre több nehézség küzdhető le - mondja Horváth főorvos, és példaként Norvégia sarkkörön túli területét említi.
Ott több tíz kilométeres körzetben nincs nagy kórház, ezért az úgynevezett "tele-stroke" módszert alkalmazzák. Televíziós kamera segítségével a kis kórház ügyeletes orvosa az onnan akár több száz kilométerre, monitor mellett ülő szakorvos kollégájának mutatja be a beteg tüneteit, CT-felvételeit, számol be a kórtörténetről. A szakorvos az előtte zajló vizsgálat eredményeiből, illetve a feltett kérdéseire kapott válaszok alapján javasolhatja optimális esetben a trombolízis elkezdését, esetleg további vizsgálatokat kér.

- Nem a vérrögoldás elvégzése nehéz, hanem a kezelés javallatának felállítása, mert a beavatkozás súlyos kockázatokat is rejt. Ehhez speciális ismeretek, nagy gyakorlat és gyors döntés szükséges. Várakozás, időveszteség során, ahogy telnek a percek, úgy pusztulnak az idegsejtek, ezért a vérrögoldást minél hamarabb kell elvégeznie, ha nincs ellenjavallata - foglalja össze tapasztalatait dr. Horváth Sándor és hozzáteszi az igen fontos angol megállapítást: "Time is brain!" (Aki időt nyer, agy(sejteket) nyer!).

 

Megelőzése - életmódváltás

A szakember szerint mindenekelőtt a megelőzés szükségessége tudatosuljon az emberekben, persze, azt is tudni kell, mi a teendő, ha a baj bekövetkezik. A stroke, egyáltalán az összes keringési betegség hatékony megelőzéséhez már az iskolában el kell kezdeni a felvilágosítást. Ennek tudatosítania kell a megfelelő vérnyomás, a helyes táplálkozás fontosságát, a dohányzás káros voltát, és a fizikai tevékenység, mozgás, sportolás szükségességét, de ismereteket kell nyújtania a vérzsírszint és a vércukorszint jelentőségéről is. Hogy ez mennyire lényeges, arra legjobb példa Finnország, ahol ez a fajta egészségügyi felvilágosítás a mindennapi iskolai tananyag részeként igazolhatóan óriási javulást hozott a keringési betegségek, így a stroke előfordulásának csökkentése terén is.

Az embereknek olyan, keringési betegségekhez vezető kockázati tényezőkkel kell törődniük, mint a cukorbetegség gondozása, a dohányzás elhagyása, a mozgásszegény életmód kerülése, az egészséges táplálkozás. Mindenekelőtt azonban legfontosabb a magas vérnyomás kezelése és ellenőrzése, mivel ez a stroke leggyakoribb kiváltó oka.

- Ezekkel az ismeretekkel elérhető, hogy a keringési betegségek, nem utolsósorban az ilyen felvilágosító cikkek hatására bizonyos fokig elkerülhetőek legyenek, hiszen minden felnőtt ember esetében fontos, hogy naprakészen ismerje saját vérnyomás- és vércukorértékeit, vérzsír szintjét. Ha kell, kezelőorvosa tanácsaival, segítségével gyógyszeresen, a maga részéről pedig életmód-változtatással, és ha dohányzik, annak elhagyásával igyekezzen elkerülni a keringési betegségeket. A kockázati tényezőket a minimumra kell csökkentenie, és ha érelmeszesedés, az agyi kiserek vagy a szív betegsége áll fenn, a megfelelő gyógyszereket rendszeresen kell szednie - mondja a kandidátus.

A stroke-on átesett betegnek mindenképp életmódváltásra van szüksége, hiszen az érelzáródáshoz, de legtöbbször az agyvérzéshez is a kockázati tényezők halmozódása, hosszú időn át tartó fennállásuk vezet. Ha ezeken nem változtatunk, romboló hatásukat továbbra is kifejtik, újabb stroke-ot, szívinfarktust, vagy alsó végtagi keringési zavart okoznak. Ha a vérnyomás magas és nem történik megfelelő kezelése, abból előbb-utóbb komoly baj származhat. Lehet, hogy csak másfél évtized múlva következik be érbetegség tüneteinek formájában, mert a magas vérnyomás tönkreteszi az ereket. A stroke elkerülését segíti az ereket védő zöldség, gyümölcs, hal fogyasztása, az ezekben lévő vitaminok és antioxidánsok az érfal sejtjeinek károsodását, így a stroke kialakulását akadályozzák.

Sajnos a betegek nem mindig tartják be az orvosi előírásokat. Volt, aki csonkolt lábbal is tovább dohányozott, folytatta a mértéktelen alkoholfogyasztást. Előfordul az is, hogy a gyógyszereket a beteg csak alkalomszerűen veszi be, sőt elhagyja, többek között azért, mert vérnyomása a normális határ alá került, vagy az utolsó laborvizsgálata jó vérzsírértékeket mutatott. Márpedig elsősorban a beteg saját érdeke a gyógyulás, amihez az orvos a tudásával, az állam és a társadalom pedig jelentős összeg biztosításával csupán hozzájárul. Nem véletlen, hogy bizonyos nyugati országokban a biztosítás mértékét, egyáltalán fenntartását a beteg együttműködő magatartása nagymértékben befolyásolja. A dohányzó, italozó, gyógyszereit csak alkalomszerűen kiváltó és szedő érbetegek csökkentett vagy semmiféle támogatást nem kapnak.

A stroke-ot elszenvedett betegek számára van még egy lehetőség, ami alapvetően befolyásolja további életminőségüket: a rehablitáció. Ez a kezelés a súlyos, de állapotának javításában aktív részvételre képes beteget néhány hét, vagy két-három hónap alatt önmagát jól ellátóvá teheti.

- Sajnos nem minden stroke-on átesett beteg rehabilitálható, vannak elveszett és megmaradt képességek. Kizárólag ez utóbbiak visszahozására, fejlesztésére van lehetőség, a rehabilitáció tehát nem új készségeket alakít ki, hanem a meglévőket fejleszti. Legfontosabb a beteg tevőleges közreműködése, hogy akarja és ismerje a javuláshoz vezető feladatait. Aki bénán fekszik, néz előre és csak azt hajtogatja, hogy "nem tudom", az sajnos alkalmatlan a rehabilitálásra - mondja dr. Barta Zsuzsa, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezető főorvosa.

Szerencsésnek mondja, hogy náluk a stroke-centrum és a rehabilitációs osztály ugyanabban az épületszárnyban működik, mert a beteget többször meg tudják vizsgálni, látják fejlődését. Előfordul, hogy abban az esetben, amikor a beteg aktív kezelésére már nincs szükség, de még nem alkalmas a rehabilitációs tevékenységre, hazaengedik "javulni". Ilyenkor, a javulás során egyre csökkennek tünetei, és visszajönnek olyan készségei, amelyeket már lehet rehabilitálni, javítani.

Szakács Gábor

Híres stroke-betegek

Királyok:	Attila, Hunyadi Mátyás
Politikusok:	Margaret Thatcher, Churchill, Roosevelt, Sztálin, G. Ford
Írók:	Dickens, A.A.Milne
Festők:	Leonardo da Vinci, Claude Monet
Színészek:	Sharon Stone, Elisabeth Taylor, Cary Grant, Gene Kelly, Kirk Douglas, Burt Lancaster, Jean-Paul Belmondo, Gábor Zsazsa

 

 

 

Magyar Demokrata 2014. április 23.

 

Dr. Horváth Sándor kandidátus: A szélütés a harmadik leggyakoribb halálok a szív és a daganatos betegségek mögött, egyben a rokkantság vezető oka. "Csapása" (stroke = ütés, csapás) vitathatatlanul súlyos következményekkel jár mind a betegre, aki közvetlenül elszenvedi, mind családtagjaira, akikre ez követően az esetek jelentős részében folyamatos ápolási, gondoskodási feladat hárul. A társadalom ugyancsak megszenvedi, hiszen állja a betegség kezelésének, rehabilitációjának költségeit, és hiányozni fog a beteg kiesett tehetségének, alkotó munkájának eredménye a társadalom javaiból.

Orvosi szótár

apoplexia = gutaütés, szélhűdés
apoplexia cerebri = agyvérzés
isémia = érelzáródás miatti (helyi) vérszegénység
rehabilitáció = betegség utáni időszakban végzett tevékenység, amelynek célja a beteg eredeti, egészséges állapotának lehető visszaállítása, sérült készségeinek javítása
trombolízis = vérrögoldás
CT (computertomográfia) = belső testrészek képszerű megjelenítése röntgensugár segítségével
akut = heveny, azonnali, hirtelen
lézió = károsodás, sérülés
hipertonia = magas vérnyomás
kardiológiai vizsgálat = célja a szívműködés zavarainak felderítése
embolia = az érben sodródó vérrög
terápia = gyógymód

A stroke kezdetének lehetséges tünetei (akár együtt, akár külön-külön)

- hirtelen fellépő beszédzavar (hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd)
- a szájzug lefittyenése
- hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, kézben, lábban
- nem érezzük testünk vagy arcunk egyik felét
- váratlanul csak egyik szemünkre látunk
- nem értjük beszélgetőpartnerünk szavait
- egyre erősbödő, soha nem tapasztalt fejfájás
- szédülés, egyensúlyvesztés érzése, kettőslátás
- átmeneti emlékezetkiesés-eszméletvesztés

Újszövetség: Az Apostolok cselekedetei 9/32- 9/34.

"Lőn pedig, hogy Péter, mikor mindnyájukat bejárá, leméne a Liddában lakozó szentekhez is. Talála pedig ott egy Éneás nevű embert, ki nyolcz esztendő óta ágyban fekszik vala, ki gutaütött vala. És mondá neki Péter: Éneás, gyógyítson meg téged a Jézus Krisztus: kelj föl, vesd meg magad az ágyadat! És azonnal felkele."