Nyitólap

KITEKINTŐ

A világ leghatalmasabb piramisai

Semir Osmanagic: "Át kell írni a történelmet"

Bizonyos, egyetemeken tanító erők a status quo fenntartásában érdekeltek, mivel féltik az állásukat, a doktori címüket, miközben valótlan dolgokra tették le esküjüket. Ameddig ez így marad, a tőlük eltérő nézeteket vallóknak mindig ellenségei lesznek - nyilatkozta lapunknak Semir Osmanagic, a viszokói piramisok feltárója.

Mit tart az elmúlt hónapok feltárásai nyomán szerzett legizgalmasabb tapasztalatának ?
Úgy gondolom, hogy Európa első piramisainak két évvel ezelőtti megtalálása önmagában felemelő érzés, ha azonban a legizgalmasabb élményünket kérdezi, akkor mindenképp a 2006/07-es tél alagútfeltárását nevezném meg. Bár alagutak a szakkarai, gizehi és a mexikói piramisokban is vannak, ilyen több tíz kilométeres alagútrendszerről kizárólag a boszniai piramisvölgyben beszélhetünk. Alattunk is húzódik alagút, amely helyenként három méter magas, másutt viszont csupán fél méter széles. Építésük valószínűleg a vízzel hozható összefüggésbe, ami mindenütt beléfolyik. Egy elmélet szerint ugyanis a piramisok olykor energiafejlesztő gépekként működtek, amelynek forrását a víz adta.

Amikor ma délelőtt a Hold piramis fennsíkján a feltárásoknál jártunk, többen, köztük jómagam, erős földsugárzást éreztünk. Fehér pöttyök jelentek meg a tenyerünkön és mintha súlyos kilók húzták volna lefelé a kezünket.
A piramisok szerte a világban nagyon régiek, ezért lehetnek a legtitokzatosabb épületek, amelyeket valaha is építettek a Földön. Tulajdonságaikat kutatva egy hónappal ezelőtt látogatott Visokoba Harry Oldfield professzor, aki azt a nagyon finom műszert fejlesztette ki, amellyel úgy a test, mint a tárgyak körüli energiamezőket ki tudja mutatni. Először csak egy piramis alakú természetes dombot vizsgált meg, ahol műszere jelezte, hogy az energiamezők vízszintesek és mozdulatlanok. Ezután a boszniai Nap piramist filmezte le és megdöbbenve tapasztalta, hogy annak energiamezői viszont függőlegesen mozognak föl-le. Filmjén tisztán kivehető volt, hogy a piramis belsejében energia képződik, összegyűlik, növekszik, majd átszökik a csúcsán. Önök ennek a függőlegesen felfelé húzódó energiamezőnek a hatását érezték a kezükben a Hold piramis fennsíkján. Építői tudták, hogy a piramis a legerősebb geometriai alakzat, amelyben energia képződik.

Ugyanott sajátos anyagúnak tűntek az utat képező kisebb, nagyobb kövek.
A Hold piramis anyagának alapja homokkő, amit valakik hatalmas kőlapokká alakítottak. Hogy milyen műszaki megoldás alkalmaztak, nem tudjuk. Baalbekben láttam hasonló kőtáblákat, amelyeket ma sem tudunk elmozdítani a helyükről. De hogyan mozdították el ezeket 6-8000 évvel ezelőtt? Nem tudjuk, márpedig megtették, ahogyan a perui Machu Pichuban, Mexikóban, és a Kofu piramisnál is.

Szavaiból úgy érzem, hogy mesterségesnek tekinti ezeket az építőköveket.
Én úgy hiszem, hogy nem volt szükségük kőfejtőre, ezért ezeket a köveket a helyszínen készítették. Homok volt elég, kavics szintén, ezeket összekeverték és formába öntötték. Az egész építmény olyan mintha egy nagy betontömb lenne, hiszen alapjától a csúcsáig teljesen sima, mindenütt ugyanaz a dőlésszöge, ami tökéletes háromszögű mértani alakzatot képez. Építésére két alapvető elmélet létezik. Az egyik szerint a kor emberei egy természetes dombot fedtek be háromszög alakban, a másik szerint, jómagam ezt vallom, az alaptól a csúcsig mesterséges építmény. A Hold piramis esetében, bárhol is ásunk, mindenütt homokkő lapokra bukkanunk.

Tudunk már közelebbit a piramisok koráról?
Amikor az ember ilyen régészeti emlékekkel foglalkozik, legalább öt kérdéssel találkozik. Az első, hogy mi is ez? Ezt már megválaszoltuk; hatalmas, ember által készített kő objektumok, amelyeket piramissá alakítottak. A miként, miért kérdésekre nem tudjuk a választ, míg a ki és mikor esetében már van némi támpontunk. A DNA vizsgálaton alapuló antropológiai genetika segítségével meg tudjuk határozni a Föld népeinek életkorát. Ennek alapján Európa legősíbb népe a baszk, utána pedig a balkáni népek, köztük a boszniai következnek. Ezen a területen 27 ezer év óta folyamatos élet van, de hogy az ember mikor érkezett ide, nem tudjuk. Ha jól belegondolunk, ez hihetetlenül hosszú idő, hiszen csak az elmúlt száz év során mekkorát fejlődött az emberiség! Lehetséges, hogy valamikor a múltban több tízezer éve komoly, akár több száz évig tartó műszaki fellendülés játszódott le, amelynek idején tőlünk eltérő módon gondolkoztak az emberek. Ha ma építenénk ilyen piramisokat, akkor darukra, számítógépekre, teherautókra lenne szükségünk, a korabeli embernek azonban más szellemi eszközök is rendelkezésére állhattak, amelyeket azóta ilyen-olyan ok miatt elfelejtett. Használhatta például a hangfrekvenciát, igaz eddig nem találtunk organikus anyagokat, amelyek az eredeti építőktől származnának, és segítenék a kormeghatározást.

Nekünk, magyaroknak, a Nap piramis alagútjának és a Hold piramis fennsíkjának rovásjeles kövei erősítik a mesterségességet. Csoportunk minden tagja látta azokat a rovásjeleket, amelyek a Kárpát-medencében 8-10 000 évesek és amelyeknek most már a Balkánhoz is közük van.
Az írás nagyon fontos, mert bizonyíthatja, hogy az emberek értekezhettek egymással, akár jelképeknek, akár betűknek, akár írásnak nevezzük ezeket a karcolatokat. Segítségükkel képesek vagyunk többet megtudni műveltségükről. Az eddigi legjelentősebbeket Ön is látta tavaly az alagútban, ezen óriási kőtömbök egyikén 61 jelkép található. Kissé óvatosabb vagyok annál, hogy ezeket már most betűnek nevezzem, ezért csak azt mondom, hogy feltételezhetően írásról van szó. Ha még 5-6 nagyobb kőtömbön ugyanezeket a jeleket látjuk ismétlődni, akkor már valóban írásnak nevezhetjük. Az eddig talált jeleket egy brazíliai barátunk összehasonlította az ötezer éves dél-franciaországi glozeli kövekével és úgy véli, hogy 55 százalékban egyeznek egymással. Ha többet is találunk belőlük, akár 70, vagy 80 százalékos egyezés is kimutatható lesz. A dél-Franciaországi, boszniai, észak-európai és persze a magyarországi rovásírás nyilvánvaló nyoma egy műveltségnek, amely sokkal régebbi, mint ahogyan azt a hivatalos történetírás jelenleg állítja.

Hol tart a körzetben talált csontok és csontváz bevizsgálása?
Erről nincs közelebbi hírem, de nem hiszem, hogy a piramisépítő civilizációhoz tartoztak volna, mivel meglehetősen jó állapotukat tekintve, nem lehetnek régiek. Vratnicában viszont, ahol Önök ma délután jártak és két tökéletesen kerek alakú dombot látták, talán választ kaphatunk a piramisok építőivel kapcsolatos kérdéseinkre. Önök is láthatták a dombtetőn feltárt kőtömböket, ezek akár sírkövek is lehetnek, amelyek hasonlók a Hold piramiséhoz, ami azt mutatja, hogy ugyanazon építők alkotásával állunk szemben. Nincs kizárva, hogy ott használati tárgyakat is találunk.

Malaysia miniszterelnöke támogatja a feltárást, de mi a helyzet a hivatásos szakemberekkel? Lassanként beadják a derekukat és elfogadják a piramis elméletet ?
Amikor először álltam elő a piramis elmélettel, az első cáfolatok éppen Sarajevóból jöttek a helybéli régészektől és kőzetkutatóktól. Kijelentették, hogy piramisok nem létezhettek Boszniában, de más egyéb civilizáció sem, én pedig üzleti megfontolásból csinálom az egészet. Ahogy azonban haladnak a feltárások és egyre több a bizonyíték, a tényeket is egyre többen veszik tudomásul. Csak tavaly mintegy 250 000 ember jött el, hogy saját szemével győződjön meg a valóságról, az emberi kéz építette a falakról, teraszokról, kőtömbökről és kőtáblákról, háromszögekről, alagutakról. A helybeli régészek ezzel szemben továbbra is azt állítják a háromszögekről, hogy a természet csodái. Ennek alapján úgy látom, hogy a régészek és történészek lesznek az utolsók, akik megváltoztatják a véleményüket, és elfogadják a valóságot. Akik ezeket a tudósokat tanították a világ és Bosznia történelmére, ugyanúgy nem voltak tisztában a legújabb felfedezésekkel, mint azok, akik az iskolákban napjainkban tanítják gyermekeinket. Fogalmuk sincs a víz alatti templomokról, síremlékekről, és arról, hogy csak Kínában 250 piramis létezik. Ki tudott ezekről két évvel ezelőtt? Több piramis ráadásul lényegesen idősebb, mint eddig vélték és elérkezettnek tűnik az idő, amikor a mexikói és kínai piramisok sokkal közelebb visznek bennünket múltunk megismeréséhez, mint korábban gondoltuk. És most itt vannak a boszniai piramisok is, amelyek alapján mindenképp át kell írni a történelmet. Hogy ezt elősegítsük, már az idén megkezdjük a völgyet körbefogó másik három piramis feltárását is. Az egyetemen tanító egyes erők ezzel szemben a status quo fenntartásában érdekeltek, mivel féltik az állásukat, a doktori címüket, miközben valótlan dolgokra tették le esküjüket. Ameddig ez így marad, a tőlük eltérő nézeteket vallóknak mindig ellenségei lesznek.

Szakács Gábor
Fénykép: Vig Sándor
Magyar Demokrata 2007/25.

Nyitólap

KITEKINTŐ

A világ leghatalmasabb piramisai

Oldal tetejére