Nyitólap
KITEKINTŐ
A zarándokvonat célba ért

A zarándokvonat célba ért

Szeptember közepén harmadszor indult útjára a Kárpátalja Express, hogy elvigye Magyarország üzenetét a tőle Trianonban északkeleti határral elválasztott véreinek. Útján nem mindennapi események történtek.


Érmihályfalva

Előre tudható volt, hogy megható jelenetekre kerül sor, amerre csak a szerelvény elhalad. Aki ott volt az előző két alkalommal, többek között azért jött el újra, hogy ismét átélje a magyarok egymásra találását. Mert kinek ne párásodna be a szeme, amikor a pártiumi Érmihályfalván a magyar himnusszal és lobogóval fogadják, miközben Nagy-Magyarországot! és Jöjjetek vissza! kiáltásokkal telik meg a levegő? A szomszédos Nagykárolyban egy férfi lépett váratlanul a vonathoz és egyenes tartással, emelt hangon szavalta el Wass Albert Ébredj magyar!, valamint Intelem című verseit. Büszke volt és határozott, nem nézett se jobbra, se balra, hogy ki hallhatja meg az olyan veszedelmes sorokat, mint a "Te bús magyar, kit száműzött hazád, s idegen zsarnok lakja otthonod".


Érmihályfalva

Szatmárnémetibe érve kedvezőtlen hír fogadott. Az Erdélyi Magyar Néppárt zászlaját tartó egyik fiataltól megtudtuk, hogy bár a legutóbbi választáskor magyar szavazatokból minden korábbinál több volt, a román pártok példátlanul komoly összefogása megbuktatta a 40%-os magyarság RMDSZ-es polgármesterét. Az Erdélyi Magyar Néppárt a megosztottság elkerülése végett nem indított saját jelöltet, ám az RMDSZ nem fogadta el a kinyújtott békejobbot. A fiatalember szerint a városon eddig sem látszott, hogy magyar vezetője volt, az ilyen lehangoló változás még jobban elbizonytalaníthatja az embereket. A Victor Ponta vezette, erősen nemzetiségellenes új román kormány itt egyelőre nem élt vissza hatalmával, mert nem tudhatja, hogy kire lesz szüksége legközelebb. Ez a közjáték persze nem akadályozta meg a volt városvezetővel tervezett koszorúzást, hiszen az út szervezői nem vehetnek figyelembe pártpolitikai szempontokat.


Molnár Béla, a Kárpátalja Express főszervezője (jobbról)

A romániai határállomás, a nagyjából kétezer lakosú Halmi esetében biztatóbb a helyzet, Incze Lajost (RMDSZ) harmadszor választották polgármesternek. Még a képviselő-testületben is többségben vannak a magyarok, jóllehet számarányuk a 40%-ot sem éri el a településen. A zarándokokat, ahogy magukat a vonat utasai nevezik, tökéletes magyarsággal szavaló, éneklő diáklányok fogadták.

- Nem véletlen, mivel magyar iskolába járnak. Egyébként a romániai új iskolatörvény szerint az iskolák egyik vezetője magyar kell legyen, ahol a magyarság számaránya meghaladja a település lakosságának húsz százalékát. A nosztalgiavonatot egyre jobban várják a halmiak, a korábbi évekhez képest többen is jöttek a fogadására - büszkélkedik jogosan a polgármester.

És következett az ezernyolcszáz lakosú Nevetlenfalu, már az ukrán oldalon, ahol szinte szó szerint a település apraja-nagyja kivonult az állomásra. A kicsik örömteli sikollyal fogadták a vendégeket, a nagyobbak színes műsorral, a felnőttek a megszokott szívélyes kínálással. Az érzelmi összefonódás szinte tapintható, de alakul-e a zarándokvonat első indításakor remélt gazdasági fellendülés is?


Nevetlenfalu fogadja a vendégeket

- A lelki feltöltődés nagyon fontos, de jelenleg még a kulturális együttműködés is jelentősebb a gazdaságinál. Gyermekeink eljutottak a Balatonhoz, tavalyi utasok tértek vissza idén, családi kötődések alakultak, amelyek a jövőben biztosan meghozzák a gazdasági fellendülést is. Ez azonban hosszabb folyamat - bizakodik Oroszi József polgármester.

Az ukrán önkormányzati rendszerben öt település, Batár, Akli, Aklihegy és Újakli tartozik Nevetlenfaluhoz. Itt középiskola is működik, a többiben általános iskola és négyben óvoda, ami érthető, hiszen a magyarság számaránya Újakli kivételével szinte százszázalékos. Az 1930-as években ruszinok és ukránok alapította faluban azért "csak" 80 százalék, mert még nem tudták "ledolgozni" a négy évtizeddel ezelőtti 99 százalékos szláv többséget. Ezzel együtt az egyetlen falu a Kárpát-medencében, amely ily mértékben elmagyarosodott.


Nevetlenfalu

- Ennek oka részben a vegyesházasság és az elvándorlás, az elhagyott telkeket magyarok vették meg, és hogy az említett magyar falvak veszik körül. Nem kevésbé játszik közre ebben az örvendetes gyarapodásban a vallási hovatartozás, a hit, az abortusztól való idegenkedés, az egyház szerepe tehát meghatározó - elemzi az eredményeket a polgármester, majd hozzáteszi, hogy határokon átnyúló együttműködési szerződéseket kötöttek elsősorban környékbeli, de távolabbi településekkel, a magyarországi Ópályival Európai Uniós pályázatot is nyertek.

A kitartás más eredményt is hozott. Oroszi József már az 1990-es évek végén az önkormányzat és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tagjaként kezdeményezte a falvak nevének visszaállítását, mivel a törvény ezt lehetővé tette. Helybeli tanácsi döntés, valamint egy kis merészség is kellett hozzá, hiszen kizárólag parlamenti határozat hagyhatta jóvá, 2001-ben mégis több településnek sikerült. Így lett Klinove-ből Akli, Bratove-ből Batár, hasonlóképpen ma már csak Szőlősgyula és Péterfalva neve szerepel a térképeken ciril betűkkel, ahogyan Nevetlenfalu is. Egykori Gyakovo elnevezése már csak a vámhivatalban emlékeztet a múltra.

És ha már az egyház szerepéről esett szó, a nagyszőlősi Ferences kolostorban, ahol Tóth István beregszászi főkonzul adott fogást, Jónás atya, ferencrendi szerzetes ezt így fogalmazta meg számunkra:

- A ferencesek jelenléte az elmúlt huszonhárom évben azt jelentette az ittenieknek, mint most a zarándokvonat résztvevőinek látogatása - hogy fontosak mások számára. Hiszen ha az Úr őket Kárpátaljára teremtette, az a legnagyobb segítség, ha abban segítjük őket, hogy itt maradhassanak! Nagyon fontos, hogy az itteni fiatalok, akár rajtunk, akár másokon keresztül ráébredjenek, hogy az ő magyar történelmük embert formáló érték.

Hogy ez mennyire így van, arra az atya saját élményét mesélte el. Magyarul tanuló két lengyel és egy ukrán missziós nővért vitt Erdélybe, hogy a Magyarország határán túli kultúrát is megmutassa nekik. A lengyel felmenőkkel bíró ukrán nővérből a gyulafehérvári székesegyházban Hunyadi János és László szarkofágjánál szakadt ki az ámulat, hogy mennyire lélekemelő a magyar történelem.

- Ha ő rá tudott csodálkozni, hogy mekkora összetartó erő van a magyar történelemben, milyen közösség formáló, ha ezt nem adjuk át az utánunk jövőknek, akkor pont ettől a közösségvállalástól, lélekelemeléstől fosztjuk meg tőlük - foglalta össze a jelenet üzenetét Jónás atya.


Visk

Nem kevésbé volt lélekemelő a viski református templomban, a II. Felső-Tiszavidéki Magyarok Találkozója alkalmából tartott ökomenikus Istentisztelet és a népviseletbe öltözött gyermekek rákövetkező felvonulása. Az ünnepségek sora ezzel még nem ért véget, mert Beregszászon a Kárpátaljai Református Egyházközség Levéltára és Múzeuma falán emléktáblát avattak a Kárpátalja Expresst megálmodó G. Szűcs László, nyugalmazott MÁV főtanácsos tiszteletére, aki már nem érhette meg az első zarándokvonat indulását. Méltatást Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke mondott, a táblát Molnár Bélával, a KDNP Közlekedési Szakbizottságának elnökével, az utazás szervezőjével avatta, amit Michaels Antal katolikus pap szentelt fel.

Kedves műsort adtak Csapnál a magyar és ukrán óvodások, majd a felnőttek fokozták a hangulatot, de hasonló kedvességgel fogadtak Nagyszőlősön és a felvidéki Perbenyiken is. Az olyannyira várt gazdasági előrelépést jelentheti a kárpátaljai Batáron Tüzes Pál biogazda Ukrajnában elsőként létrehozott mangalica telepe. Növényei sajnos alig lesznek a tikkasztó szárazság miatt, hiszen amerre csak elhaladtunk, kiszáradt vízmosásokat, patakmedreket láttunk, még a Tisza is csak átgázolható keskeny csíkká fogyott széles medrében.


Barna György református presbiter és Szakács Gábor (jobbról)

A vonaton ezúttal is utaztak külföldiek. Dávid a Magyarul most című, kétnyelvű holland lap tudósítójaként, Chris a Nohab mozdonyok szerelmeseként Londonból váltott jegyet. Noha egyetlen szót sem értettek a köszöntőkből, ünnepi beszédekből, miután őket is magával ragadta a hangulat, mindet lelkesen megtapsolták. Hasonlóképpen cselekedett egy német házaspár, őket az út "három nap - négy ország" üzenete fogott meg, egyben tisztában voltak azzal is, hogy célja a hazai és határon túli magyarok összetartozásának erősítése. A bensőséges fogadtatások őket is ámulatba ejtették.

Egészen sajátos meglepetést tartogatott e sorok írója számára egy Regensburgból érkezett német házaspár. Az első csodálatot Brigitte asszony tökéletesen tiszta magyar beszéde, a másodikat Nyirő József iránti megkülönböztetett tisztelete okozta. Miután látta az Emberek a havason című filmet, mindenképp magyarul akarta elolvasni az író egyik könyvét. Ennek nyomán életük megváltozott.



Csap magyar óvodásai

- Amikor megtudtuk, hogy a háború után feleségével Németországba menekült, férjemmel eldöntöttük, hogy felkeressük a helyszínt. Bár ottani kortársai közül már sokan elhunytak, rátaláltunk arra az idős asszonyra, aki szállást adott nekik. Még a szobájukat is megmutatta. Onnan Voralbergbe mentek, ahol egy iskola osztálytermében tizenheted magukkal éltek fél évig - osztja meg velünk ismereteit Brigitte.

Beleképzelte magát a Nyirő házaspár helyzetébe. Gyermekeiktől távol, róluk mit sem tudva, öregségükre mindenüket elvesztve, reménytelenül tekintettek a jövő felé, nem csoda, hogy Brigitte az íróban nem a politikust, hanem a szenvedő embert látta. Férjével Nyirő jelképes temetésén is részt vettek, ami felemelő élményt jelentett számukra. Magyar nyelvismerete azonban nem csupán egyetlen személyhez kötötte. Olvasta Wass Albert műveit is, köztük a Kard és kasza, Ember az országút szélén, a Funtineli boszorkány című regényeket.

- Ekkor döbbentem rá, hogy a német fordítás, bár alapos, de nem adja vissza a magyar szöveg hangulatát, ráadásul a Funtineli boszorkányból néhány oldalt ki is hagytak. Akinek csak tudom, ajánlom a két író könyveit - emlékszik tapasztalataira Brigitte, aki párjával háromszor már Csíksomlyóba is ellátogatott.

A Kárpátalja Express, amellett, hogy rendkívüli élmények tárháza, Jónás atya szavaival egybecsengő küldetés. És mint ilyet, mindenütt visszavárják.

Szakács Gábor

Fényképek: Kadocsa Gyula

Magyar Demokrata 2012/41.

Nyitólap
KITEKINTŐ
A zarándokvonat célba ért
Oldal tetejére