Nyitólap

KITEKINTŐ

Aracs üzenete

Viharos története során a Délvidék sokat szenvedett. A délről érkező rendszeres támadások itt érték el a történelmi Magyarország területét, és csaknem kipusztították az ott őshonos magyarságot. Egykori létüket csak romok bizonyítják.

Az eddigi helyreállítás többet ártott, mint használt

A bánáti terület végeláthatatlan pusztaság, még jelentősebb dombok is alig akadnak rajta. Védhetősége nem a természeti akadályokban rejlett, hanem az ott élők elszántságában, hazaszeretetében. Ez azonban nem oltalmazhatta sem a tatárjárás, sem Hunyadi Mátyás halála után a török áradat ellen.

Az aracsi Pusztatemplom egyedül magasodik ezen a sík vidéken. Meglepő, hogy jelentős méretéhez képest alapításáról nem maradtak írott források. Bencés mivolta is csak feltételezés, bár 1378-ban ez a rend kért a pápától engedélyt az Erzsébet királyné által ismét templommá alakíttatott, addig romos egyházi épület átvételére. Eredetéről csupán faragott köveinek stílusából következtetnek a régészek, az viszont bizonyított, hogy egy korábbi templom helyére került, ami nem egyedi eset, hiszen ugyanez történt Gyulafehérváron és Kalocsán is. Szakvélemény szerint kőfaragványainak mintaként szolgáltak a pannonhalmi apátság 1224-ből származó főbejáratának díszítményei.

Sajátos, hogy fénykorában metszetek, rajzok sem készültek egy ekkora épületről, ezért eredeti középkori alakját nem, csak romos állapotát ismerjük, annyi viszont tudott, hogy 1551. szeptember 18-án a törökök a védők hősies harca ellenére bevették. Ezt követően csak 1948-ban történik róla említés, amikor Jugoszlávia szerb tagköztársasága számára kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánították. Részleges helyreállításáig érdemi munka nem folyt megmentése érdekében, feltárás csupán 1972-73-ban történt. Először az 1970-es, majd a 2000-es években kezdtek hozzá állagmegóvásához, de abban sem volt sok köszönet. Ennek következményeként jóformán nincs egyetlen négyzetméter sem, amely egységes helyreállítási képet mutatna az épületről.

2017. szeptember 21-én az aracsi Pusztatemplom múltja és jövőjéről magyar-szerb tudományos tanácskozást szervezett Dezső János, a délvidéki Collegium Hungaricum igazgatója. Ennek megállapításairól és a jövőbeni teendőkről Aracs címmel könyv jelent meg magyar és szerb nyelven, bevezetőjében egy helyszínen dolgozó munkás sokat mondó szavait idézi: "Ha nem lesz meg a Pusztatemplom, akkor mi, bánáti magyarok sem leszünk már." Elgondolkodtató jóslat.

A jelenlegi épületet szemlélve úgy tűnik, az eddigi helyreállítás sokkal többet ártott, mint használt, a könyvet összeállítók nem győzik sorolni az elkövetett szakmai hibákat. Sokszor gyengébb minőségű anyagot használtak az eredetinél, a fehér malterrel kifugázott faltéglák pedig rikító színükkel csúfítják a falakat, amelyeken ráadásul több méteres repedések éktelenkednek. Nem történt meg a lehullott kődarabok vizsgálata, a kiegészítések sem megfelelőek. A bejárat feletti rózsaablakot újból építették, ráadásul bizonyos részeit műkőből.

-A legutóbbi munkálatokat egy nemzetközi szakcsoport tanácskozása előzte meg, a felújítást végző munkásokat azonban nem megfelelően ellenőrizték, ezért történhetett meg, hogy az utolsó napon még a harangtorony csúcsát is bemalterozták, holott a tervek szerint azt is csak fugázni kellett volna - magyarázza az elszomorító látványt Bicskei Zoltán, magyarkanizsai filmrendező, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Nem helyesli az oda nem illő, napelemes őrzőkamerákat sem, ráadásul semmit nem érnek, hiszen az idén történt, egyik igen mély vésés elkövetését sem jelezték. E restaurálás és átalakítás elfogadása szégyen lenne a Vajdaság egyetlen ilyen jellegű és korú, legvédettebb műemlékének esetében. Tudomása szerint a romtemplom látogatottságának fellendítése céljából turistaeligazító központot és parkolót építenének egy kilométeres körzeten belül, holott a "turizmus igényeit kiszolgáló létesítményeket" nem támogatják a műemlékért felelősséget érző szakemberek.

-A főhajóban az oltár előtt az elődtemplom alapjait is ismerjük a XI. századra jellemző alakjában. Nem kevésbé fontos az épület melletti, feltárása után visszatemetett egykori kolostor, amelynek szintén megvan az alaprajza. De talán jobb is, ha a természet őriz mindent, mert az ember folyamatosan többet ártott errefelé, mint a természet enyészete - teszi hozzá.

Az aracsi Pusztatemplomot sokan az Álom hava című filmből ismerhetik, hiszen jeleneteit a romok között forgatták Bicskei Zoltán rendezésében. A filmet 2017. április 21-én mutatták be Újvidéken, majd bácskai, bánáti, sőt budapesti közönség is láthatta. A történet akár igaz is lehetne, mely szerint százötven évnyi törökdúlást követően pusztasággá lett délvidéki terület otthontalan menekültjei itt találkoztak. Egymás közötti békétlenségük azonban tragédiába fúló végzetükhöz vezetett.

Az alapötletre így emlékszik a filmrendező:

-2006 október 23-án Budapesten, szervezett külföldi megrendelésre, ismét megverették, megalázták a magyar népet. Az akkor és ott történtek mély nyomot hagytak bennem. Néhány hét múlva az egyik hajnalban képet láttam: három rongyos magyar vonszolja magát a havas pusztán. Ebből nőtt ki a film, és bár cselekménye már 2007-ben elkészült, a forgatás utolsó napjáig alakítgattam. Az ismétlődő történelmi párhuzamok, köztük a korabeli kereszténység és a török hódítók viadala napjainkra utolérték a filmben említetteket.

A Pusztatemplom jövőjét a hozzá kapcsolódó hagyományok ápolása és széles tömegekkel történő hiteles megismertetése biztosíthatja. Ezzel kapcsolatban Erdélyi Tóth Edit, Magyarkanizsa kulturális életének egyik szervezője adott felvilágosítást:

-Az aracsi Pusztatemplom megtekintésére egyelőre nincs konkrét érdeklődés, ezért a helyi utazási iroda nem tervezi úti célként. A kirándulások legfőképp magánszervezésben történnek, de amennyiben ilyen igénnyel jelentkezik egy csoport, annak szívesen segítek. Nálunk főként akkor kerül szóba, amikor a Nagybecskereki Egyházmegye gyalogos zarándoklatot szervez a Pusztatemplomhoz, és annak emléknapján ott tartanak megemlékezést. Ezekről az eseményekről a tömegtájékoztatás is tudósít, így pár napig kiemelkedik az feledésből.

A nagy távolságból is látható Pusztatemplom a délvidéki magyarok számára tehát egyfajta múltbéli emlékeztető és jelkép. Nem véletlen, hogy a legutóbbi balkáni háborúk idején ismét felfedezte önmaga számára, és csoportokban ide járt imádkozni. Ez Aracs üzenete napjaink emberéhez.

Szakács Gábor
Fénykép: Vermes Tibor
Magyar Demokrata 2018. november 7.

Balról: Vermes Tibor, Bicskei Zoltán,
Erdélyi Tóth Edit, Szakács Gábor

Nyitólap

KITEKINTŐ

Aracs üzenete

Oldal tetejére