|
|
Attila vagy Atilla? 4. rész
|
|
Friedrich Klára: Attila vagy Atilla? 4. rész |
Több mint száz példát gyűjtöttem
az évek folyamán Attila hun király nevének írásmódjáról, többségük az itt következő
könyveinkben olvasható:
Friedrich K.-Szakács
G: Kárpát-medencei Birtoklevelünk a rovásírás (2003/111)
Friedrich K.-Szakács G: Kőbe vésték, fába rótták (2005/143)
Friedrich K.-Szakács G: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig (2007/117)
Nem volt szándékom egyik
használatra sem befolyásolni senkit, ezért minden érvet részrehajlás nélkül
leírtam. Csupán az olyan kijelentéseket és jelenségeket utasítom és ítélem el,
mint amelyek 12 éve elindították gyűjtésemet, például ez az ostobaság: "Nem
magyar az, aki két T-vel írja Attila nevét." Ezen érvelés szerint,
ha Haynau két L-el írta volna, akkor ő magyar, de Wass Albert,
aki két T-vel írta, nem magyar. Ugyanakkor, az ezt a kijelentést tevő személy
nem ismerte Attila felmenőit és fiai közül csak Csaba nevét tudta. Papírkönyvet
egyáltalán nem olvasott Attiláról (Gárdonyit sem említette, pedig ő a két
L-es változatot használta), csak a világhálóról gyűjtötte be ezt a "sarkalatos"
ismeretet.
Helytelennek tartom azt
is, ha valaki egy krónikás vagy egy kiváló hun kutató, de bárki név írásmódját
átírja. Anonymus, aki az Athila változatot használta többször
is áldozatul esett az önkényeskedésnek:
A Magyar Helikon által 1977-ben
kiadott Gesta Hungarorum latin szövegében az Athila olvasható, Pais Dezső
nyelvész, egyetemi tanár 1937-ben készült fordításában pedig Attila.
Az Osiris Kiadó 1999-ben egy kötetben adta ki Anonymus Gesta Hungarorum-át és
Kézai Simon hasonló című művét. Anonymust Veszprémy László, a történelemtudományok
kandidátusa fordította, aki szintén átírta az Athilát Attilára.
Tán ezekkel a példákkal
szándékozott dacolni a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem kiadási évszám nélküli
Anonymus jegyzete, mely az eredeti írásmódot az Atilla, tehát a 2 L-es
változatra cserélte.
Két követendő példát szeretnék
említeni:
Bakay Kornél, kiváló régészünk
az Atilla változatot használja műveiben. Mikor egy kitűnő és önálló történelmi
műként is értékelhető előszót írt Szász Béla nagy összefoglaló munkájához, A
húnok története - Attila nagykirály-hoz, minden esetben tiszteletben tartotta
a szerző két T-s változatát, amikor idézett tőle.
A szintén nagy tudású Pap
Gábor művészettörténész is az Atilla írásmódot használja. Mégis minden
írásában odafigyel arra, hogy az eredeti szerző írásmódját kövesse, még akkor
is, ha jó szokása szerint sok idézetet használ. Tehát veszi a fáradságot, hogy
pontosan idézzen, írásait ez is hitelesíti.
Jómagam is ezt a szabályt
követem, tisztelem a szerzők vagy név viselők álláspontját, nem változtatom
meg az írásmódjukat.
Forrai Sándor tanár, rovásírás
kutató az 1985-ben megjelent Küskarácsontól sülvester estig c. könyvében
a 127. oldalon, az 1994-ben megjelent Az ősi magyar rovásírás az ókortól
napjainkig címűben a 242, 378, 382, 383. oldalon a két T-s
változatot, ellenben 1996-os tankönyvében a két L-es változatot
alkalmazza, rovásírásra átírva is.
Szőke István Atilla költőtől
kaptam az Atilla c. szépirodalmi és művészeti havi folyóirat 1941 október
1-i számát. Ezzel Forrai Sándor egyik, általam nem ismert írására hívta fel
a figyelmemet, melynek címe: Ismét ősi földön! Az írásban szerepel a
következő mondat: "Atilla, (nem Attila) a hatalmas hun király a Duna-Tisza
közéből irányította ezt a hatalmas rokon birodalmat." A cikkhez mellékelt
régi térképen viszont ez olvasható: ETHELE HUN BIRODALMA.
Zomoráné Cseh Márta dési
(Erdély) rovásírás oktató-kutató azt írja, hogy levele van Forrai Sándortól,
aki ebben az Atilla változatot ajánlja.
Mivel nekünk Szakács Gáborral
nincs írásos véleményünk Forraitól ezzel kapcsolatban, nem tartanám tisztességesnek
ide írni, hogy nekünk mit mondott a tanulmánykötetei és a tankönyve közötti
különbségről Attila nevének írásával kapcsolatban.
A két L-esek legfőbb érvként
hangoztatják, hogy a "csúnya" Tudományos Akadémia nem engedi
két L-el írni Attila nevét. Az Akadémiának valóban rengeteg helyrehozni
valója van, többek között a magyar rovásírás ügyében, de a két L-es
változatot nem tiltja. A hasonló téves állítások miatt kapják aztán a dilettánsozást
az Akadémiától azok is, akik kevés szabad idejüket könyvtárakban töltik, pontos
adatokra vadászva.
Ladó János népszerű Magyar
utónévkönyve az Akadémiai Kiadónál jelent meg és elfogadhatóként közli az
Atilla változatot, a kiadás évéből következően már 1971-től. A
Magyar Helyesírás Szabályai, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásai (1984,
1987, 2000, 2002) mind a két változatot, az Attilát, és
az Atillát is helyesnek tüntetik fel.
Tévedés az is, hogy az Attila
névváltozat úgy keletkezett, hogy a József Attilát keresztelő pap elírta a nevet.
Ehhez csak ismerni kellene a költő születési évét: 1905. Viszont már a 19. sz.
végén is tudunk Attila keresztnévről.
A Turán történelmi folyóirat
2003/január-februári számának hátoldalán bemutatja az 1935-ben felállított soproni
Attila szobrot, Vörös János alkotását, melyen rovásírással és két T-vel
látható nagy hun királyunk neve. A kép alá viszont a folyóirat szerkesztői két
L-el írták. Teljesen hasonló nevetséges eset történt 2014-ben. A világhálón
körbeküldte valaki egy nagy méretű, teljes alakos kazahsztáni Attila szobor
képét, a szobron jól láthatóan, két T-vel áll hun királyunk neve.
A küldő viszont két L-el írta, ráadásul meg is kérdezte: "Atilla
szobor. Nekünk mikor lesz?" Még arra sem vette a fáradságot, hogy elolvassa
figyelmesen a szobor feliratát, vagy begépelje a keresőbe, hogy "Attila
szobrok". Talált volna legalább tízet, de nem mindegyik van fenn a
világhálón. 2010 december 10-én is avattak egy szépet:
"Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi
miniszter, tábornokok, ezredesek, polgármesterek, művészek, mecénások, a határon
túli magyarság képviselői, valamint a Zrínyi Média Kft. munkatársai vettek részt
azon a december 10-i ünnepségen, amelyen felavatták Attila hun király - Etele
- bronz lovas szobrát Budapesten, a Magyar Művészetért Szoborkertjében."
(honvedelem.hu)
Az viszont nagyon szomorú,
ami az elmúlt két évben a világhálóról ömlött rám Attila ügyben. Hatalmas lelkesedés,
ováció, magánszemélyektől és világhálós újságoktól. Hogy minek is örültek? Annak,
hogy az "Év érméje Attila hun uralkodó", "Kazahsztánban
rokonaink tisztában vannak közös múltunkkal" , "Attila ismét
győzött" stb. Ugyanis Kazahsztánban kiadtak 13 ezer példányban egy
pénzérmét, melyen az örvendezők szerint Attilát örökítette meg az ötvös. Most
ne ragadjunk le annál, hogy néhány éve még a finnugorok voltak a rokonaink-mert
azt sem hittük el, bizonyítani sem tudták, ahogyan a mostanában erőltetett kazah,
kazár, mongol irányvonalat sem. De térjünk vissza a kazah ötvöshöz, aki Attila
hun király ábrázolásakor a 16. századi olasz metszetek és érmék gúnyolódó, kutyafülű,
kecske vagy ördögszarvú torz rajzolatát vette alapul érméjéhez. 13 ezer példányban
terjesztve. És ehhez tapsikolt a fél ország és az egyébként szorgalmasan dilettánsozó
történészke sem szólalt meg. Csupán néhány "dilettáns" hozzászóló
(kommentelő), kiknek Attilát védő, méltatlankodó hangját elnyomta a nép lelkesedésének
orkánja.
1. kép |
2. kép |
3. kép |
4. kép |
1, 2, 3. kép: Torzító, olasz eredetű ábrázolások Attiláról |
4.
kép: Kazah ötvösművész |
További hasonló torz gúny ábrázolások láthatók E. A. Thompson és Kiszely István könyvében, valamint Attila, az Isten ostorá-t begépelve a keresőbe, sok változatban.
Nagy hun királyunkról tiszteletből, szeretetből eredő nemes ábrázolások is születtek. Képes Krónikánkban, egyéb könyvekben, a világhálón megtaláljuk ezeket. Itt két nagyon szép "magyaros arcú" szobrot mutatok be. Az 5-ös képen látható alkotás pontos adatait nem ismertem, ezért az "elfeledett keleti magyarság" kutatójának, az Isztambulban élő Ferenci Ebubekir hodzsának (tanítónak) írtam, tőle kaptam gyors választ, teljesebb fényképet és a szobor feliratának fordítását, köszönet érte! A szobor Isztambul európai oldalán, a Katonai Múzeumban (Askeri Müzesi, címe: Valikonagi Caddesi, Harbiye, 34298 Istanbul) található. Felirata magyarul: "Atilla, a nagy török - hun uralkodó".
5. kép |
Az
isztambuli Katonai Múzeum |
A másik szép ábrázolás, mely lovon, kő kapuzat előtt jelenítené meg hun királyunkat, egyelőre anyagi okokból nem valósulhatott meg. A fénykép a Napkereszt Hagyományőrző Alapítvány "Atilla nagykirályunk szoborterve - 2005" c. kiadványából származik. Párkányi Raab Péter szobrászművész elképzelését így sajnos csak rajzból és az agyagból megformázott mellszoborból ismerjük. Az Alapítvány még nem mondott le a megvalósításról. Elnökével Pej Kálmán mérnökkel Szakács Gábor készített figyelem felhívó beszélgetést, ez a Magyar Demokrata 2006/6. számában jelent meg.
6. kép |
Párkányi
Raab Péter |
Attila nevének eredete és
írásmódja mindig is megosztotta és vitára késztette a kutatókat. Erre csak egy
példa:
Fehér Géza régésztől (1890-1955) sok adatot tudunk meg, bár nem érthetünk egyet
azzal a felfogásával, hogy a hun-magyar rokonság csak a krónikások képzeletének
terméke. Attila nevének eredetéről vitázott Bleyer Jakabbal (1874-1933, magyar
irodalomtörténész, egyetemi tanár, aki miniszterként tiltakozott a nyugat-magyarországi
területek Ausztriához csatolása ellen). Bleyer szerint az Attila gót szó, a
hun monda pedig nem keleti, hanem nyugati eredetű és a magyar Etela forma a
gót Attila változatból keletkezett. Fehér Géza szerint azonban a bolgár-törökből
is megmagyarázható az Ethela-Etela-Etele változat.
Érdekesség, hogy Spanyolország
első püspöke, aki 850 körül született, az Atilano nevet viselte. II. Orbán pápa
avatta szentté 1095-ben. A Wikipédia szerint a spanyol és portugál Atilano név
Attila hun király nevéből származik és az őt tisztelő, Hispániában megtelepedett
vizigótok által került oda. Sajnos ezt a vonatkozást csak a magyar nyelvű Wikipédia
változatban lehet olvasni, a spanyolban és angolban nem. Ha ez a név választás
igaz, nem is volt olyan rossz híre hun királyunknak akkoriban.
Ferenci Ebubekirtől, aki
a szép isztambuli Atilla szobor képét küldte, azt is megtudtam, hogy Törökországban
az Atilla gyakori név, 2 L-el írva és ehhez hasonlóan ejtik: At-illa.
BizonyáraTörökországban azokban az években is viselték Attila nevét, amikor
(mint írtam a 2007-es könyvünkben Fischer Károly Antal nyomán) Magyarországon
I. Béla király (1016-1063) családok, várak helységek és régi méltóságok nevét
nyugati keresztény szentek neveivel felcseréltette, a családok régi irományait
pedig elégettette. Ezt támasztja alá legfontosabb rovásemlékeink egyike, az
Árpád kori botnaptár is, mely 3-4 kivétellel nem magyar, hanem idegen szenteket
és egyházi méltóságok neveit, bibliai neveket tartalmazza, csak ezekre lehetett
a gyermekeket keresztelni. Például Kálmán Béla írja (Nevek világa, Gondolat
Kiadó, 1967), hogy 1770-ben és 1780-ban a reformátusoknál és a katolikusoknál
a húsz leggyakoribb név között volt: Leopold, Adalbert, Deodatus, Kalaszantius,
Sámuel, Dániel, Dávid. Nem úgy, mint a németeknél, skandinávoknál, akiknek
nem tiltották, hogy részint a hunoktól eredő mondaviláguk személyiségeinek nevét
felvegyék, nemzeti büszkeségüket növelve. Csaknem 900 év telt el, mire Magyarországon
ismét terjedni kezdtek az ősi magyar nevek, pl. Koppány, Ajtony, Árpád. 1945
és 1958 között már megjelenik Csaba, mint a 17., Attila pedig mint a 20. leggyakoribb
férfinév.
Szerencsére már olvashatunk
olyan műveket is, mint Tolnai László: Ősi neveink, aranykincseink című
gyűjteménye. (Allprint Kiadó, 2007)
Szentkatolnai Bálint Gábor
nyelvész: A honfoglalás revíziója c. könyvében találtam az Adil
változatot, melyet ő az adige-kabard nyelv és hagyománykincs tanulmányozása
közben gyűjtött. Véleménye szerint az Etel változat jelentése: Nagy folyó.
(Kolozsvár-1901, Püski Kiadó-2008)
Az Attilát két T-vel írók fontos és nem mellőzhető érve, hogy a magyar szavak tőhangsúlyosak, a hangsúlyt, a nyomatékot az első szótagra helyezzük, nem az utolsóra.
Az eddigi gyűjtéseimet újból
átnézve, javítanom kell a Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás
c. könyvünk 111. oldalán Oláh Miklós névhasználatát. Helyesen: Athila.
Volt, aki módosította eddigi
írásmódját, de az ilyesmit nem követem nyomon.
Végül a sok példa után szeretném
a saját feltételezésemet, véleményemet ismertetni: Az eredeti, hun kori, hun
névírásban nem volt sem két T, sem két L, mert a
szkíta-hun uralkodók közül nem ismerünk olyat, akinek nevében betű kettőzés
volna, kivéve a görögből, latinból, germánból "visszaírt" változatokat.
Roga hun király sok névváltozatában sincs betűkettőzés. (Pl. a Rugila írásmódnál
sincs Rugilla változat). Tehát Atila, Etele vagy
Etil lehetett nagy hun királyunk eredeti névírása. Ez utóbbi
a Volga régi neve, melyet az Etil előtt Rha-nak hívtak. Ez pedig érdekes módon
egybecseng Attila nagybátyjának, Rogának egyik névváltozatával: Rhoa.
Nagyon is elképzelhető,
hogy a hun királyi gyermekeket születésükkor folyókról nevezték el, vagy fordítva:
a folyóknak adták a gyermekek nevét.
Kálmán Béla már említett
könyvében olvashatjuk a 67. oldalon: "A XIII. sz. első feléig osztályhelyzetétől
függetlenül a magyarság egynevű volt."
Az Atila névváltozatot használja Székely István krónikás is 1559-ben megjelent művében (Chronica ez vilagnacieles dolgairól). A Kőbe vésték c. könyvünk 144. oldalán ezt írtam: "Székely István 12-szer használja az Atila és kétszer az Atilla változatot". Az Országos Széchényi Könyvtárban alaposan újból megtekintve az 1989-es hasonmás kiadást, módosítanom kell 16-ra az Atila változat számát.
7. kép |
Részlet Székely István leszármazási rendjéből |
Az Atila változatot alátámasztja Somogyi Antal 19. században élt politikus könyvgyűjteménye, kit a szabadságharcban való részvétele miatt halálra ítéltek 1851-ben. 17-18. századi rovásbeírásos gyűjteményét Mandics György tette közzé. A regősénekek rovásírásos változatában mindenütt az Atila írásmódot alkalmazza. Ebből egy sor: "Atila áldomásoz vala..."
8. kép |
Egy sor Somogyi Antal könyvéből |
Kós Károly építész, író és rajzolóművész szintén Atila-ként írta hun királyunk nevét. A 9. ábrán részlet az Atila királról ének c. művének borítójáról.
9. kép |
Részlet Kós Károly könyvborítójáról |
A magyar, tehát hun utód
szerzőknél leggyakrabban az ATTILA, ATILLA, ATILA,
ETELE változattal találkozunk: Hasonló gondolattal fejezem be,
mint 10 évvel ezelőtt a Kőbe vésték, fába rótták c. könyvben, 2005-ben:
Fontos, hogy tiszteljük nagy hun királyunkat, tanuljunk, olvassunk róla és családjáról
minél többet, ősapánkat lássuk benne, kinek idejében hazánk hatalmas és dicsőséges
volt, mert idegen papok, pénzváltók, uzsorások bebocsáttatást, földet, hatalmat
nem nyerhettek.
Képek
forrásai:
1. Zomoráné Cseh Márta: Atilla hun király nevének írásáról (Kézirat,
2014). Eredeti forrás: (Bencsik András - Bognár József: "Ezerhatszáz
éve élt és uralkodott Attila nagy király", Magyar Ház, 2003)
2. Wikipédia: Renaissance medal with the legend,"Atila, Flagellum Dei"
3. ansmagazine.com: Based on Attila "the Hun" medal, cca. 1600
4. Wikipédia: Attila hun király
5. Ferenci Ebubekir levele
6. Napkereszt Hagyományőrző Alapítvány kiadványa
|
|
Attila vagy Atilla? 4. rész
|
|
|