Nyitólap
KITEKINTŐ
Az élő zene az igazi

Az élő zene az igazi

Hitem szerint az élő zene az igazi, az a vizsga. Mivel a hangszerboltunkban gitár- és basszusgitár-oktatást is végzünk, nagy örömmel látom, amikor idejönnek a fiatalok és nem számítógép elé ülnek, hogy azon gyártsák a számaikat - mondja Nagyfi László, az Omen együttes vezetője.

Huszonöt éves az általad alapított és vezetett zenekar. Hogyan választottátok a nevet?
Az Omen latin eredetű szó, amely előjelként, jelzőjétől függően jelenthet jót vagy rosszat. Keresztpapája megboldogult Daczi Zsolt zenészbarátunk volt. A zenekarnak készülő társakkal összejöttünk, mindegyikük javasolt nevet, de amikor Zsolt kimondta az Omen szót, abba is hagytuk a további találgatást, mert telitalálat volt.

Azonnal meg is volt a névhez a példakép, vagy régebbi kedvenceitek közül választottatok?
Amikor gitározni kezdtem, rám az AC/DC és gitárosa, Angus Young volt nagy hatással, ami alapvető váltás volt kezdeti, klasszikus zenei hegedűtanulásomhoz képest. Ezt követően jöttek az újabb korosztályok, az olyan heavy metal műfajú zenekarok, mint a Judas Priest és Iron Maiden. Nagy elődnek persze a Zeppelint tekintem, de mivel egy zenész másokat is meghallgat, ezért én is nagyon tisztelem és szeretem az összes jelentős gitárost. Így került a képbe Ozzy Osbourne korábbi gitárosa, Zakk Wylde, akinek mind a mai napig rajongója vagyok.

Említetted a hegedűt, amit gyermekkorodtól tanultál, kamarazenekarban is voltál elsőhegedűs. Követhetted volna a Kansas, a Mahavishnu Orchestra, a Flock tevékenységét, amely ezt a hangszert népszerűsítette.
16-17 éves lehettem, amikor egy amatőr társulattal a jazz-rock vonalat kipróbáltuk. A magyarok közül a kiváló jazzhegedűst, Deseő Csabát kedveltem, jártunk is a koncertjeire. Az általad felsorolt hírességek mellett említem még Jean-Luc Pontyt, de akkori tudásunkkal az ő számait sem tudtuk volna még játszani, ahhoz el kellett volna mennünk jazzt tanulni. Ez a zenekari próbálkozásunk akkor nem is
jutott tovább, nekem pedig jött a gitár.

A klasszikus zene iránti vonzalmadat jelezte legutóbbi, 2012-es Nomen est Omen című dupla lemezetek, amelynek egyik korongja klasszikus zenei hangszerelést kapott. Sikerült-e akkori terveid szerint színpadon is bemutatni?
Sajnos ez mindmáig csak kívánság, bár lehet, hogy lesz rá támogatás a Nemzeti Kulturális Alaptól. Ennek hangszerelését nemcsak klasszikus zenei képzettségem, hanem a Metallica együttes San Franciscó-i szimfonikus koncertje is ihlette. Színpadra állításáról tehát nem mondtam le! Kiegészítjük újabb dalokkal, Derzsi Gyurival meghangszereljük, és így állna össze a másfél-két órás koncert.

Napjainkban mennyire érdekli a fiatalokat a hangszeres tudás elsajátítása, hiszen sokkal egyszerűbb számítógépen beállítani a háttérzenét?
Erről inkább nem is beszélnék, és ezzel mindent megmondtam! Hitem szerint az élő zene az igazi, az a vizsga. Mivel a hangszerboltunkban gitár- és basszusgitár-oktatást is végzünk, nagy örömmel látom, amikor idejönnek a fiatalok és nem számítógép elé ülnek, hogy azon gyártsák a számaikat.

És mit láttok, ennek a generációnak a tagjai választanak-e még a saját tapasztalataik alapján kedvenc zenekarokat, vagy elfogadják a kiadók, koncertszervezők által mesterségesen népszerűvé tett előadókat?
A fesztiválokon általában rendben van a rock iránti érdeklődés. Ez azért is érdekes, mert az általad említett zene megy állandóan a rádiókban, ahová viszont a rock- és metálbandák nem tudnak bekerülni. Nekünk kemény harcot kell vívnunk, teljesítményt kell letennünk az asztalra, mert a médiumok által nem igen jutunk el igazán nagy közönséghez. Hadd mondjam el, a rockereknek ígéretük van, hogy lesz rádiójuk, Németh Gabi, Vörös Pisti vezetői szerepéről is beszélnek. Nagyon remélem, hogy megvalósul! Azt is hallottam, hogy Orbán Viktor felkereste a kőbányai zeneiskolát, ahol rendkívül tehetséges zenész fiatalok tanulnak, és ott igen előremutató terveket mondott. Ilyen intézmény hiányzott nekünk annak idején.

2012-es beszélgetésünkkor Orbán Viktort úgy említetted, mint aki az országot gazdasági bajaiból kivezeti. Most is az ő útját látod-e irányadónak?
Én nem pártok, hanem értékek mellé állok, és Orbán Viktort látom az egyedüli olyan magyar államférfinak, akit még harminc évig tartsunk meg miniszterelnökünknek, mert szerintem most jó irányba megyünk. Nehézkes az út, iszonyatos ellenállásokba ütközik, de én mellette vagyok és ezt nyíltan vállalom. Hozzáteszem, zenekaraimmal soha nem mentem pártrendezvényekre és a jövőben sem fogok, de ha bárki rákérdez politikai szemléletemre, nem csinálok belőle titkot. Nálam azok az értékek a meghatározóak, amelyek Orbán Viktortól jönnek.

Bon Jovi mondta, hogy róla is tudják, melyik oldalon áll, de hivatalosan nem fog egy pártot sem támogatni.
Ostobaságnak tartom, ha valaki a dalaival politizál, mert nincs jobb, vagy baloldali zene, csak ZENE! Ha ugyanis kiírod, hogy mi a véleményed a pártokról, azzal önkéntelenül is leválasztod egyik vagy másik tábort, ami szerintem igazságtalan. Magánszemélyként vagy újságíróval beszélgetve minden további nélkül vállalom, hogy milyen értékek mentén élek, de direktben nem politizálok, a zenekart meg soha nem vonom bele mindebbe. Amelyben egyébként nemrég tagcsere történt: testvérem Zoltán, Koroknai Árpád, Vörös Gábor mellé a fiatal Nagy Máté csatlakozott a Kárpátiába távozott Szíjjártó Zsolti helyére.

A rock, annak is főleg metál változata iránt csökken az érdeklődés. Ilyen körülmények között hogyan zajlik az évfordulós koncertkörutatok?
A műfaj közönsége többnyire olyan társadalmi réteghez tartozik, amelyiknél számít, ha hónap vége van. Ezt figyelembe véve kellett lekötni a koncerteket, és még így is belefutunk néha olyan klub buliba, amelynek csekély a látogatottsága. A fesztiválokon más a helyzet, nagyon jó a hangulat, általában több ezren vannak. Nyáron játszottunk is ilyen helyeken. Most ősszel viszont csak néhány koncertet szerveztünk, mert komolyan készülünk a november 28-i, Dürer-kertes, lemezbemutatós bulira.

Mivel lepitek meg a közönséget?
Igyekszünk sok dalt játszani, de mivel van tizenkét albumunk, hozzávetőleg száztíz nótával, ebből igazi művészet összerakni egy kétórás bulit úgy, hogy ne maradjon senkinek hiányérzete. Elképzelhető egy meglepetés blokk, és az új lemezről is válogatunk, de a leglényegesebb, hogy őszintén meg tudjuk köszönni mindenkinek ezt a huszonöt évet.

Szakács Gábor

Fénykép: Somfai Sándor

Magyar Demokrata 2015. november 18.

Nyitólap
KITEKINTŐ
Az élő zene az igazi
Oldal tetejére