|
|
Bort, zenét, békességet!
|
|
Bort, zenét, békességet! |
Napjainkra számos magyarországi könnyűzenei rendezvény szerzett európai elismertséget, közülük azonban csak kevés képviseli mind a zene, mind a járulékos műsorok tekintetében a minőségi jelzőt. A Paksi Gastroblues Fesztivál július 6-8-án ünnepli huszadik születésnapját.
A pop-rock műfaj elhíresült,
egyben teljesen téves, liberális képzettársítása, a Sex, drug and rock and roll
évtizedek óta butítja és viszi romlásba híveit. Elég megnézni a becsapott hírességek
halálozási mutatóit. Ennek ellenére ilyen közegben a fentiektől eltérő üzenetet
hirdetni nem sok jóval kecsegtetett két évtizeddel ezelőtt, mégis megtörtént.
Ehhez olyan családi háttér kellett, mint amellyel Gárdai György rendelkezett.
Édesapja az 1956-os forradalomban való részvételéért több hónapot töltött a
kistarcsai internáló táborban, ezért szabadulása után munkát igen nehezen kapott,
még a paksi templom gondnoka is csak Sólyom Károly evangélikus lelkész közbenjárásával
lehetett. Fia örökölte az egyházi szellemiséget, és nem csak azért, mert kilencévesen
olykor a harangozói feladatot is ellátta az apa távollétében. Azóta is ez az
egyetlen hangszer az életében, amin megtanult játszani.
Életének fordulópontját
oly sok kortársához hasonlóan a Beatles feltűnése jelentette. Ettől kezdve mindvégig
zene közelben forgott, ifjúsági és magnós klubokat szervezett, vezetett. Egy
tulajdonságban mindenképp különbözött a többiektől: még a dühöngő diszkó korszak
idején is az élő zene népszerűsítését tartotta fő feladatának akkori lakhelyén,
Dunaújvárosban. Miután visszaköltözött szülővárosába, addigi tapasztalatait
hasznosítva 1993 júliusában a paksi Erzsébet Szállóban és a Szent István téren
szervezett öt zenekar részvételével koncertet, amit Duna parti halászléfőző-versennyel
kötött össze.
Azóta sok víz lefolyt az
öreg folyón és alapvető változások történtek. 1995-től már megjelent a plakátokon
a Gastronomic, majd 2001-től a Gastroblues elnevezés, a koncertek pedig jellegüknél
fogva több helyszínre kerültek. A rock és blues Sportcsarnokba, a zenészek szabadon
választott örömzenéje (jam session) az Új Hullám Sörözőbe, az elmélyültebb,
bensőségesebb figyelmet igénylő akusztikus műsorok a Makovecz Imre építette
Szent Lélek-templomba. Mivel kezdetektől hang- és képfelvétel készül az előadókról,
tökéletességre törekszenek, hiszen ilyen lehetőséget senki más nem biztosít
számukra. Ez a kivételes állapot a magyarok esetében még csak érthető lenne,
de a világhírességek is örömmel adják nevüket a felvételekhez, amit azok minősége
indokol.
Keith Emerson billentyűs
muzsikussal egészen sajátos helyzet alakult ki:
- A megállapodásunk alapján az előadásból húsz percet rögzítettünk hangban
és képben. A felvételeket elkészítettük, majd elküldtük hozzájuk megtekintésre,
melyek olyannyira elnyerték tetszésüket, hogy a teljes koncertanyagot kérték
és nem akarták elhinni, hogy mi csak a megállapodott húsz percet rögzítettük.
Végül ez a felvétel Emerson CD-jének európai kiadásán DVD mellékletként került
forgalomba. A 32 sávos hangot egyébként egyedülálló módon internethálózaton
keresztül kellett átküldenünk a későbbi keverések miatt - meséli Gárdai
György, a fesztivál főszervezője.
A nagy nevek közül persze
nem csak Emerson járt Pakson. Megfordult ott az Animals, Ray Phillips (Nashville
Teens), Roger Chapman (Family), a Jethro Tull, a Colosseum, a Yardbirds, a Manfred
Mann's Earth Band és a sor végtelen. Az elmúlt ötven esztendő meghatározó rhythm
and blues egyéniségei egy korosztálynak, ahogyan Gárdai Györgynek is, nem csak
a fiatalságát adják vissza, hanem a kommunizmus által tőlük elvett éveket is,
amikor ideológiai okokból Magyarországon nem láthatták külföldi kedvenceiket.
A meghívások Spencer Davis-sel
kezdődtek, amikor Paks polgármestere, Herczeg József 1998-ban első ízben biztosított
az önkormányzat részéről nagyobb összeget a szervezéshez.
- A legendás zenész érkezése
a város életében egy igen jelentős eseménnyel társult. Akkor és ott kötötték
meg Galántával a testvérvárosi szerződést, az ünnepségen pedig Davis is megszólalt
és örömét fejezte ki, hogy a zene nyelvén sikerül hozzájárulnia a trianoni határok
eltörléséhez. Hogy nem csupán üres szavak hangzottak el részéről, arra bizonyíték,
hogy Pestről vonattal, rövidnadrágban, strandpapucsban jött le, pedig angolul
beszélő gépkocsivezetővel autót is rendeltek neki. Ő azonban úgy gondolta, hogy
így jobban meg tudja ismerni az országot és az embereket - eleveníti fel
a kezdetet Gárdai György.
Az idei világhírességek
között találjuk Glenn Hughes (ex Deep Purple), valamint Ken Hensley (ex Uriah
Heep) mellett a billentyűs varázsló Rick Wakemant, így elmondható, hogy a korábban
vendég Keith Emerson és Jon Lord után vele együtt a világ három legjelentősebb
orgonistája fordul meg a dunántúli városban. Rick ráadásul ingyen vállalta a
templomi koncertet, amikor megtudta, hogy azt jótékonysági céllal rendezik.
Mivel kedvenc hangszere, a Steinway zongora magyarországi forgalmazója a fesztivál
rendszeres vendége, nincs akadálya, hogy ezen a típuson mutassa be műsorát.
Ha már a jótékonyságnál
tartunk, a főszervező a fesztivál bevételéből több éve támogatja a szintén testvértelepülés
kárpátaljai Visk magyar óvodásainak saját épületbe költözését az ottani református
tiszteletes, Jenei Károly segítségével (Magyar Demokrata 2012/3). Emellett
nem felejti el meghívni a határon túli magyar zenekarokat sem, akiket hazai
társaikkal együtt nem tudott elkábítani a diszkók hamis világa, a tartalmatlanság,
a múló divat. Ezek a fiatalok hosszútávon gondolkodnak, még akkor is, ha ezért
kevesebb rivaldafény hull rájuk, mintha beálltak volna a sorba.
Az ilyen emelkedett hangulatú
tömegrendezvényeken elkerülhetetlen az étel-ital fogyasztása, de ahogy a zenében,
itt sem mindegy, hogy milyen minőségben történik. Alighanem a Gastroblues az
egyetlen zenei fesztivál, ahol nem pusztán a szomjúság oltásáról és az éhség
csillapításáról szól a történet. Gárdai kezdeményezésére 2001-ben alakult meg
a Paksi Borbarát Klub, amelynek célja a hazai és az elszakított területek borkultúrájának
népszerűsítése neves borászok, többek között Légli, Takler, Tiffán meghívásával,
előadásaival, Bormúzeum fenntartásával. Ez a szemlélet kizárja, hogy az érdeklődőket
mindenféle lőrével itassák, műételekkel etessék, nem véletlenül vehette át a
kezdeményező a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnökétől az elismerő
oklevelet. A minőség tehát kötelez, ezért nem engedik be a vásárosok közül a
bóvliárusokat, mutatványosokat, mivel itt nem érvényes a "cirkuszt és kenyeret"
mondás.
Bár a rendezvényekről minden
évben többórás dokumentum készül, az idei születésnapot emellett sajátos ajándékkal
is ünneplik. Húsz fesztivál hangban, képben és írásban címmel hat-hat
CD-t, DVD-t, könyvet, továbbá fényképalbumot tartalmazó exkluzív kiadvánnyal
lepik meg kitartó barátaikat. A huszonnégy órányi élő zenét a blues műfajban
világszerte egyedülálló, több mint ötszáz a kezdetektől napjainkig digitálisan
archivált koncertből válogatják. Teljes felsorolásuk nehéz lenne, de az eddig
említetteken kívül többek között Carl Palmer (ex Emerson, Lake and Palmer),
Mick Taylor (ex Rolling Stones), Noel Redding (ex Jimi Hendrix Experience),
a Nazareth, a magyarok közül Orszáczky Jackie, Ferenczy György, Varga János,
Keresztes Ildikó, Charlie, Takáts Tamás, Török Ádám, Tűzkerék XT, valamint a
Magyar Atom, P. Box, Boom Boom, Tátrai Band, Deák Bill Blues Band, Palermo Boogie
Gang és a Kormorán zenekarok szerepelnek a filmen. Egy DVD külföldi és hazai
zenészekkel, borászokkal, szakácsokkal, szervezőkkel készített beszélgetéseket,
egy CD pedig a róluk és a fesztiválról készült sok ezer fotóból válogatott képeket
tartalmazza. Az eddigi hagyományhoz hasonlóan kereskedelmi forgalomba ez a kiadvány
sem kerül, kizárólag a decemberi lemezbemutató koncerten lehet hozzájutni.
A bevezetőben Gárdai György
gyermekkori családi hátterének fontosságát hangsúlyoztuk és ezt a befejezéskor
is meg kell ismételnünk, igaz, most már felnőttként. Főszervezői feladatait
aligha tudta volna sikeresen ellátni az elmúlt két évtizedben, ha felesége és
gyermekei nem állnak mindvégig mellette. Nem kevésbé játszott meghatározó szerepet
a rendezvények sikerében Hajdú János polgármesterrel az élen Paks városa, valamint
az atomerőmű, akik kezdetektől fő támogatói voltak. És persze az a rengeteg
segítőkész társ, akik mélységes tisztelettel viseltetnek az értékes zenék és
a tehetséges muzsikusok iránt. A Paksi Gastroblues Fesztivál két évtizede mindnyájukkal
együtt teljes.
Szakács Gábor
Fénykép: Vermes Tibor
Magyar Demokrata 2012/23.
|
|
Bort, zenét, békességet!
|
|
|