Nyitólap

KITEKINTŐ

Búcsú Tomory Zsuzsa magyarságkutatótól

November szomorú hónap. Halottak Napjával kezdődik, 1956-os forradalmunk leverése is novemberben történt, ebben a hónapban hunyt el a világ első régésznője, a magyar Torma Zsófia. És most, november 6-án Tomory Zsuzsa magyarságkutató, példaképünk, jó barátunk is eltávozott közülünk.

Hogy ki is volt Ő, mit tett le a magyarság asztalára, azt Szakács Gáborral több vele készített beszélgetésünkben és írásunkban foglaltuk össze. Az egyik olvasható honlapunkon a Kitekintő Rovatban, A nyelv és a néprajz fontossága címmel. Gábornak ez az írása az Arany Tarsoly 2009 júniusi számában jelent meg.

Ugyancsak ő készített Zsuzsával beszélgetést az Ősök és írások c. könyvünk számára, 2008-ban. Ez a http://mek.oszk.hu/12300/12329/12329.pdf elérhetőségen olvasható, a 200. oldalon kezdődően. Itt látható Zsuzsa 1966-ban készült fényképe kisfiával.

Onody Gyula barátunk a Polgár Info-ban tette közzé Zsuzsa elgondolását Magyar Adorján nyomán egy csodaszarvas szoborról, mely a világ legszebb emlékműve lehetne: Megtekintés

"Beszélgetésünk során Magyar Adorján egyszer elmondta, hogy a világ eme legszebb emlékművét a Gellért-hegy tetejére álmodta (abban az időben a szovjet szabadság szobra foglalt ott helyet), s az emlékmű művészi megjelenítését pontosan kidolgozta. Ott állna hatalmas termete magasan a város felett, testén hordozott égitestek, agancsainak gyújtatlan gyulladó gyertyái Eget és földet fénnyel kapcsolnák össze... A napokban olvastam a világhálón olyan - mostanában ébredező - kezdeményezéseket, melyek új emlékművet álmodnak a Gellért-hegyre. Ezt olvasva úgy éreztem, hogy elérkezett a Csodaszarvas emlékmű megteremtésének az ideje, mely fennen hirdetné ég és föld közötti kapocs szerepünket, Kárpát-medencei ősi jelenlétünket."

Igen, a Kárpát-medencei ősi jelenlét, Kárpát-medencei eredetünk. Ez volt Zsuzsa alapeszméje, erre építette fel kutatásait. Ennek a gondolatnak kéne alapeszmének lenni minden magyar számára, nem pedig a politikai meggondolásból született finnugor-türk eredetnek és nyelvrokonságnak.

Ő szerkesztette az Amerikában magyar és angol nyelven kiadott Magyarságtudományi Értesítő közel száz oldalas füzeteit, amelyekkel a fontos ismeretek nyújtásán túl az amerikai magyarság nemzettudatának és magyar anyanyelvének megtartását segítette elő. Ezeknek címlapját rovásírásos keret díszíti. Már 1996-ban felhívta a figyelmet szógyökeinkből alakuló szóbokrainkra, azonban kevesen hivatkoznak rá. Honlapja

Műveit Botos Lászlóval közös honlapján is olvashatjuk: www.magtudin.org.

Végül álljon itt életrajzának néhány részlete, melyet levelei alapján állítottam össze a Dombóvár és környéke újság számára, 2013 decemberében jelent meg a Dombóvári Arcok sorozatban: (Az írást nem alakítottam át múlt idejűvé: F.K.)

Tomory Zsuzsa, lánykori nevén Mayer Zsuzsa magyarságkutató 1930-ban született Budapesten, de öt éves koráig a Tolna megyei Majsa-Miklósváron élt, majd Dombóvárra költöztek. Itt érettségizett 1948-ban s amikor egészsége engedi, Amerikából hazajár az érettségi találkozókra, utoljára 2009-ben. Zsuzsáék háza a Bezerédj utcában, az Esterházy alapítású gimnáziummal szemben, a fiú polgári iskola mellett volt. Ez utóbbit nagynénje, Csekefalvy Irén alapította, nagyapja segítségével.

Kedvenc tanára Dr. Péter Gyula számtan/természettan tanár volt és szeretettel emlékezik a Bezerédj utcában levő evangélikus templom tiszteletes urára, Cséry Lajosra, aki a házánál levő Bethánia teremben tartotta hetente kétszer az evangélikus hittanórákat. Nagy hatással volt rá Dr. Vajda Zsigmond, az erdélyi mesék kifogyhatatlan csodakútja. Balatonfenyvesi villájának kapuján rovásírással üdvözölte a belépőket. Zsuzsa szerint vétek volna nem kiadni erdélyi mesegyűjteményét, mely állítólag a dombóvári könyvtárban van.

Zsuzsa az érettségi után számviteli főiskolán szerzett mérlegképes könyvelői oklevelet, később felsőfokú egészségügyi képesítést, ennek köszönhetően nyugdíjas otthon igazgatójaként dolgozott.

1956-ban hagyta el az országot. Amerikában Bostonban ment férjhez Tomory Zoltánhoz. Férje Sárospatakon, a volt angol internátusban szerzett angol tudásának köszönhetően a híres Harvard egyetemen munkához jutott. Mivel az egyetem családtagjai bejárhattak az előadásokra - igaz, vizsgát nem tehettek - Zsuzsa a sumér tanszékre iratkozott be.

Lakhelye 1956. november 27.-től kezdődően - néhány átmeneti hét kivételével - az U.S.A. Nyugdíjas éveit Wisconsin állam Silver Lake nevű kis falujában éli. Három gyermeke van, akik korán megtanulták, hogy az otthon szó Magyarországot jelenti.

A magyar nyelv és néprajz iránti korai érdeklődését Magyar Adorján néprajzkutatóval és művelődéstörténésszel való levelezése, személyes találkozása erősítette meg. Ő vezette be a magyar őstörténet, ősnyelv csodálatos világába és az ő tanítása nyomán eszmélt rá tudatosan is arra, hogy a Kárpát-medence a magyarság őshazája. Zsuzsa szerette volna az Amerikában élő magyarokban ébren tartani magyar nemzettudatukat s az amerikaiakat is megismertetni a magyar történelemmel, néprajzzal, ezért létrehozta a kétnyelvű (magyar-angol) Magyarságtudományi Értesítő című füzetsorozatot, majd a Magyarságtudományi Intézet alapgondolatát, melynek irányítását később a (jelenleg New York államban élő,) simontornyai születésű Botos Lászlónak adta át.

Könyvei, írásai jelentek meg, többek között a Kezdeteink, Szerves magyar nyelvtudomány, Égen menő szép madár, Karácsony, A Hét Vezér nevének kapcsolatai, Az Artur legendakör kapcsolatai magyar és angol nyelven s a Magyar-angol nyelv eredet ugyancsak két nyelven. Zsuzsa 2009 májusban vette át a Miskolci Nagy Lajos király Egyesülettől a Septem artes liberales (Phs) szintű tudományos fokozat használatára jogosító oklevelet...

Ezt még most kiegészítem azzal, hogy forradalmunk és szabadságharcunk idején Budapesten élt. "Hálás vagyok Istennek, hogy részt vehettem az október 23.-i tüntetésen" - írta.

Mi pedig hálásak vagyunk Zsuzsának a tudásért, amit tőle kaptunk és a minden ellenszolgáltatás nélkül végzett kitűnő fordításokért.

Szakács Gáborral együtt tisztelettel búcsúzunk a reménybeli találkozásig az égi Hunniában.

Friedrich Klára, 2016. nov. 7.

A 2-es és a 3-as fénykép a Magyarok Világszövetségében készült.

Nyitólap

KITEKINTŐ

Búcsú Tomory Zsuzsa magyarságkutatótól

Oldal tetejére