Csángómagyarok
|
|
|
Csángómagyarok
|
|
|
Csángómagyarok |
Minden magyar felelős minden magyarért - írta Szabó Dezső. Ezt a mondatot is figyelembe véve hozta meg az Orbán kormány a kettős állampolgárságról szóló törvényt, iktatta törvénybe az Összetartozás napját. A Demokrata ezúttal a moldvai csángóknál járt, hogy mindennapjaikat vizsgálja.
 Görögkeleti Atyaisten kép az oltár felett |
A magyarság sajátos helyzetét
bizonyítja, hogy nemzeti nagyjait attól függően, hogy az elmúlt századokban
mely Trianonban Magyarországtól elszakított területen éltek, ezen új államok
saját történelmi alakjaik közé emelték. Így lett Balassi Bálint magyarul is
jól beszélő szlovák költő, Hunyadi Mátyás román király és román nemzetiségű
a moldvai területekre vándorolt csángó. Utóbbiak esetében azonosításukat nehezíti,
hogy nevük, eredetük mind a mai napig egyértelműen nem tisztázott, nyelvük sajátos.
Élnek csángók Gyimesben és Barcasággban is, a moldvaiakat az 1764-es madéfalvi
vérengzés után a történelmi Magyarország területét tömegesen elhagyó székelyek
utódainak tartják. Ezt a tragédiát Mária Terézia Habsburg uralkodó politikája
váltotta ki, amellyel az ősidők óta határőrizeti feladattal megbízott székelyeket
a birodalom más szegleteibe kívánta vezényelni. Az ellenállást véres megtorlás
követte. Az áttelepülés
a rákövető évtizedekben sem szűnt meg, amit egyértelműen bizonyít a moldvai
csángó falvak időről időre történő oly arányú népesedésnövekedése, amelyet csupán
a születések számával nem magyarázható. Elvándorlásuk egyik sajnálatos következménye,
hogy kimaradtak a magyarországi nyelvújításból, nemzetalakításból, míg a román
politika az első perctől kezdve elmagyarosodott románoknak tartja őket. A nemzettudat
megtörésének, átalakításának egyik alapvető eszköze a vallásgyakorlás korlátok
közé szorítása, a román ortodox államvallás rátelepítése a csángók katolikus
hitéletére.
 Szent József románul |
- Már több száz kérvénnyel fordultak a hívek a jászvásári püspökhöz, sőt még a pápához is, hogy magyar nyelvű lehessen az egyházi szertartás, de csak egy hallgatólagos helybeli megoldás született. Ennek értelmében, ha magyar nyelvű csoport érkezik és papot hoz magával, akkor a templomunkban anyanyelvén misézhet, amin a falubeliek is részt vehetnek. Viszont nem húzzák meg a harangot, nem hirdethetik ki előre, hogy ilyen mise lesz és csöndesebben zajlik - magyarázza lehetőségeiket Bilibók Jenő, a Magyarországon diplomázott, de visszatelepült pusztinai tanár. Hozzátette, hogy bár Moldvában a liturgia nyelve román, majd minden pap beszél magyarul, amire szükségük is van, hiszen az idősebb emberek csak ezen a nyelven tudnak gyónni.
A románosítás másik jele
a temetőkben figyelhető meg. A régi, korhadó, magyar névfeliratos fakereszteket
elviszik, a helyükbe állított kőből, vasból, márványból készültekre viszont
a román sírkövesek, keresztkészítők már a magyarok esetében is román neveket
vésnek, írnak, hiszen ez az egyház hivatalos nyelve is.
 Utcakép Bogdánfalván és... |
 ...oktatás ugyanott a Magyar Házban |
- Moldvában a mi templomunk
az egyetlen, amelynek védőszentjeként még megmaradt Szent István királyunk.
A többi templomban már lecserélték és más védőszentet festettek a helyére -
említi a további kedvezőtlen változásokat a tanár. Bár a csángómagyarság körében
kiugróan meghaladja az európai átlagot az egyházi pálya választása, az erős
vallásosságot bizonyító, az utcákon lépten nyomon felállított Szűz Mária és
Szent József szobrok román felirata egyértelműen jelzi az egyházpolitika igazi
szándékait, ahogyan egy másik település templomának oltárfestményén az Atyaisten
görögkeleti jellegű ábrázolása. A hit ennek ellenére tartja magát, a Buda nevű
falu népe például házról házra adja a Szűz Mária szobrot, az egyre újabb fogadó
családoknál pedig esténként összegyűlnek a szomszédok és egy órát imádkoznak
a faluért, a családért, a betegekért, békéért és mindenért.
 Lészpedi templombelső |
 Lészpedi egynyelvű iskolatábla |
A megmaradás másik alapfeltétele
az anyanyelvi oktatás, amihez tudni kell, hogy Moldvában 2000-ig nem létezett.
- A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 2000-ben indította el az oktatási
programot, amelynek keretében a román nyelvű oktatás mellett az iskolákban heti
három-négy órában hivatalos anyanyelvként tanulhatják a gyerekek a magyar nyelvet.
Ezt sajnos nem minden szülő igényli, ugyanakkor reménykeltő, hogy egyre többen
látogatják az iskolán kívüli, települési Magyar Házakban tartott foglalkozásokat.
Márpedig, aki ezeket megszereti, előbb-utóbb az iskolákban is igényelni fogja
- tájékoztat Bartha András, a pusztinai Magyar Ház vezetője, az MCSMSZ volt
alelnöke. Szerinte az iskolán kívüli oktatásnál nem csupán betűvetésre, olvasásra
kell gondolni, hanem minden olyan foglalkozásra, amellyel a gyereket oda lehet
vonzani, amihez persze a helyi viszonyokat legjobban ismerő tanárokra is szükség
van. Ennek elősegítésére hirdették meg a Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!
programot, amely elnevezést az indokolta, hogy beszélgetőtársukat tiszteletük
jeléül bármiféle rokoni kapcsolat nélkül is keresztanyának, keresztapának nevezik
a helybeliek. Mint Farkas-Ferencz Endrétől, a programot irányító, kultúráért
felelős szakembertől megtudtuk, a keresztszülőség anyagi vállalásával a támogató
biztosítja egy általános iskolás gyermek számára az anyanyelvi oktatást, de
ebből fedezik a tanári fizetéseket, az oktatási helyszín fenntartását, tanszerek,
taneszközök, tűzifa, stb. beszerzését is.
 Tanításon kívüli magyar nyelvű szakköri óra a lészpedi iskolában (háttérben Bartha András) |
 Az egyetlen moldvai Szent István oltárkép (Pusztina) |
A legmegdöbbentőbb, hogy
a Szövetség által idén januárban meghirdetett tanítói állásokra a majd száz
új jelentkező közül egy sem volt a főiskolát, egyetemet Magyarországon, illetve
Erdélyben végzett és szülőföldjére visszatérő csángó. Legalább ennyire képtelen
állapot, hogy bár a szülők jelentős része otthon magyarul beszél egymással,
a vegyesházasság ritka, mint a fehér holló, gyermekükkel románul társalognak.
Ezt az óvatosságot egyesek a rettegett Ceausecu időszak számlájára írják, bár
ennek ellentmond, hogy Bartha András jól emlékszik, amikor az ő iskolás éveiben
tíz-tizenöt évvel ezelőtt a gyerekek még az órákon is magyarul sugdolóztak.
A jelen helyzet következménye, hogy a gyermekek számára a román lett az elsődleges
nyelv. Ennél már csak a csökkenő gyermeklétszám a rosszabb, ami osztályösszevonásokhoz,
esetleg iskolabezárásokhoz vezethet, márpedig ebben az esetben nincs hová menniük
a magyar tanulóknak, hiszen a csángó falvakat színromán települések fogják közre.
 Enyészet |
Az oktatás azonban nem old
meg mindent. Szükség lenne olyan cégekre, vállalkozásokra, ahol a magyar nyelv
ismerete meghatározó, így a munkavállalás érdekében a szülőket ösztönözné, hogy
a gyermeket is szoktassák ősei nyelvéhez. Fontos a kapcsolattartás a
területhez földrajzilag és történelmileg leginkább kapcsolódó Székelyfölddel,
ám a gazdasági válság erre is rányomta bélyegét, bár közös kulturális programok
napjaikban is vannak. Évekkel ezelőtt még csángó napokat szerveztek erdélyi
és magyarországi városokban, Pusztináról átjártak Gyergyóújfalura, Szárhegyre,
őket Csomafalvára hívtak, tavaly és idén ez már elmaradt. Csángóföld gazdasági
fellendítése tehát elodázhatatlan, hiszen főleg a kisebb települések, falvak
házain, utcáin látszik, hogy nincs pénz semmire. Nem ritka a roskadozó ház,
a szilárd burkolat hiánya az úttesteken, járdákon, az elhagyott ház. A reménytelenség
elvándorlásra ösztönöz, ezért ha valaki rendszeres külföldi munkát kap, még
a majdnem kész, felújított házát is odahagyja és viszi maga után a családot.
 Iskolán kívüli oktatás a pusztinai Magyar Házban (Háttérben Bartha András és Bilibok Jenő) |
Bartha András szerint a
legfontosabb mégis az lenne, hogy az itt élők csángómagyarnak vallják magukat.
Bevett szokás ugyanis, hogy
a kérdésre, mely szerint románnak vagy magyarnak tartja magát az illető, az
a válasz, hogy római katolikusnak. Amilyen helytálló ez a kiállás vallási szempontból,
legalább annyira kitérő magyarázat a nemzettudat tekintetében. És ugyanez tapasztalható
az élet más területén is. Érdeklődésünkre az egyik csángóföldi választási biztos
elmondta, hogy szavazókörzetében a három romániai magyar párt közül egyikre
sem érkezett szavazat. Nem érvényesül az a lehetőség sem, hogy a húsz százalékos
arányt átlépő települések neve a kisebbség nyelvén is kiírható, hiszen az itt
lakók nem tartják magukat magyarnak.
 Iskolán kívüli oktatás a frumószai Magyar Házban |
 Tetszetős parasztház Frumószán |
Az ehhez hasonló visszásságok megszüntetése céljából 2011. április 7-10-e között a jövőt meghatározó cselekvési tervet fogadott el az MCSMSZ Külsőkerecsinben és Pusztinán összehívott tanácskozása, amelyre meghívta az összes Moldvában működő magyar civil és érdekvédelmi szervezetet, Magyarország kormányának képviselőit, az EMNT-t, az RMDSZ-t. A tanácskozás megfogalmazta, hogy a moldvai csángómagyarság megmaradása az egész magyar nemzet ügye, a moldvai magyar kultúra pedig az európai kulturális örökség része, egyben üdvözölte, hogy az új magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet keretében a csángókérdéssel is foglalkozik. A fentebb jelzett gondok orvoslása mellett a tanácskozás résztvevői feladatuknak tekintik többek között a román tannyelvű iskolákban a magyar, mint anyanyelv kiterjesztését, a román tannyelvű óvodákba a magyar nyelv bevezetését, kétnyelvű napközik beindítását. Fontosnak tartják a bákói kulturális központ, míg a tömegtájékoztatásban a Csángó rádió létrehozását, a gazdaságban a székely termék mintájára a csángó termék megnevezést. Minderre sürgős szükség van, mivel ez a sajátosan magyar, hithű katolikus, színpompás népviselettel rendelkező népcsoport túlélési lehetősége az utolsó órához közelít.
Szakács Gábor Magyar
Demokrata, 2011. július 20.
Fényképek: Víg Sándor
A hét moldvai megyében 232 000 csángó él, közülük 63 000 városokban.
A magyarul beszélők száma hozzávetőleg 50 000 és még 6 százalék
rendelkezhet passzív nyelvkinccsel.Jelenleg 25 településen (14 iskolában, 11 iskolán kívül) folyik magyar nyelvű oktatás.
Csángómagyar kis szótár: nyúl=filjesz, becsület=bücsü, tojás=csúkmony, csiga=külbécs, ő=jü.
 |
|
Csángómagyarok
|
|
|