Az unitárius vallás mindig népi-nemzeti vonalat követett, az emberek nem csak unitáriust láttak benne, hanem magyart is - nyilatkozta Varga Sándor a székelyföldi Nyárádszentmárton unitárius papja.

Varga Sándor paplakának kapuja

Az unitárius vallás a többi keresztény egyházzal ellentétben nem ismeri el a Szentháromságot, azt hirdeti: Egy az Isten.
A Krisztus utáni 325-ben tartott niceai zsinatig Istent lényegében és személyében mindenki egynek tekintette, hiszen a Szentháromság tanát a Biblia sem említi. Ezen a zsinaton a résztvevők mondták ki szavazattöbbséggel, hogy Jézus isteni személy, ami emberi döntés, holott szavazattöbbséggel nem lehet az isteni törvényeket elvetni. Az unitáriusok megmaradtak egy Istent hívő embereknek, Jézust nem Istennek, hanem prófétának és követendő példának tekintik. Aki szeretné tudni, hogy milyenek is vagyunk, olvassa el a nem unitárius Jókai Mór Egy az Isten című regényét. Ebből mindent megtud erről a vallásról.

Az elmondottak ismeretében milyen a kapcsolatuk a történelmi egyházakkal?
Kissé úgy érzem, mintha a felekezetek között az unitárus lenne a Hamupipőke, akit soha nem visznek bálba, nem mutatnak be senkinek, Csíksomlyón az unitárius János Zsigmond erdélyi fejedelmen csúfolkodnak. A mi vallásunkban nincs misszió, és lehet, hogy ez a legnagyobb baj. És ha ezért kizárnak bennünket az ökumenéből, tudjuk, hogy ezt általában azzal teszik, akinek a tanítása bosszant valakit. A nagyvonalú ember maga mellett elfogad mást is, míg a kicsinyes mindent kizár. Soha nem hirdettük, hogy az unitárius a legjobb, inkább azt, hogy minden vallás egyenlő és mindenki azt a vallást gyakorolja, amelyikkel a hite megegyezik. Mert a hit Isten ajándéka. Egy imaházban történt velem, amikor a katolikus pap bácsi így köszöntött hívei előtt: "Áldja meg az Úristen azt az unitárius lelkészt, aki a mi házunkat megáldotta azzal, hogy bejött!" Így kellene viselkednie minden papnak! Ady Endre írta: "Nem volna más vallás,/ Nem volna csak ennyi:/ Imádni az Istent/ És egymást szeretni!" Ha ez megtörténik, akkor egy valláson vagyunk.

Mit tanítanak híveiknek, ha nem saját missziójukat, küldetésüket hirdetik?
Csak azt, amit őseink, hogy az egy Istent hisszük. Ez benne van a magyar Szent Korona kettős keresztjében is, ami az ősmagyar írás Gy betűje, kiejtése szerint pedig EGY. Teljes mondata, Egy az Isten, az énlakai unitárius templom famennyezetén is olvasható az ősmagyar betűkkel. Unitárius soha nem tört más felekezet ellen, egyetlen csepp vér nem tapad a történelméhez, nem akarta a kereszténység felfordulását, hiszen vallás és türelem az élet alapja. Meggyőződéssel hiszem, hogy unitáriusnak lenni nem csupán vallásgyakorlat, hanem Istentől kapott hivatás, amivel élni kell, de visszaélni nem szabad.

Fogalmazhatunk úgy, hogy az unitárius katekizmus egyszerűbb a többinél?
A vallás olyan, mint az atomrészecske, csak egyszerű tud lenni, ha ráraknak bármit, már nem ugyanaz. Az unitárius egyház egyetlen feladata, hogy az embert megtanítsa gondolkodni és ne a pap adja neki az igét, hanem az emberből legyen az ige! Nem felekezetben, hanem emberségben gondolkodunk, és jelenleg az egyetlen erdélyi egyház vagyunk, amelyik nem szektásodott, kifelé soha ellentétet nem mutatott. Valaki megkérdezte, hogy unitárius létemre miért tartom oly nagyra a szenteket, hiszen ők katolikusok. Kérdéssel válaszoltam: A 315-ben született Szent Márton talán katolikus volt, amikor 1054-ig csak egységes keresztény egyház létezett? Az unitárius egyháznak ezzel együtt nem az a szerepe, hogy szenteken, sokkal inkább becsületes magyarokat neveljen Erdély számára. De ugyanígy neveljen az ortodox is becsületes románokat, mert ebben az esetben párbeszéd is van. A történelem folyamán a vallás sajnos sok esetben elválasztást jelentett türelem helyett.

Hogy tudta keresztülvinni Dávid Ferenc az 1568-as tordai tanácskozáson a vallási türelemre vonatkozó javaslatát?
Mivel kora legkiemelkedőbb erdélyi humanistája volt, mindenki tisztelte. 1561-ben még az erdélyi evangélikusok első püspöke, rá három évre már a reformátusoké, négy évvel később pedig az unitáriusok választották vezetőjükké. Erre mondják egyesek, hogy többkulacsos, csakhogy a fejlődés nem kulacs, hanem lépcsőfok. Mi kezdettől fogva nem új vallást akartunk, hanem csupán a régit visszaállítani az alapra, ahol nem a dogmák uralkodnak. Szeretnénk tovább vinni Dávid Ferenc tiszta jézusi kereszténységről szóló tanítását, amiben egyetlen mozgatórugó vezet, az Isten és ember iránti szeretet! Ezért nevezem tiszta vallásnak. Nem várom el senkitől, hogy azt mondja, a pap adja az áldást híveire, hiszen én mindig a híveimtől kapom az áldást, amikor bejönnek a templomba, elcsendesednek, leülnek és meghallgatnak. És az sem feladata az egyháznak, hogy híveit azzal fogadja, hogy bűnösök. Ha az ember bűntudatban él, nem tud szabaddá lenni, ezért én sem érzem magam bűnösnek Ádám és Éva tette miatt. Ez a zsidók mitológiája, amelyben Káin megöli Ábelt. Az én mitológiámban Hunor és Magor üldözi ugyan a szarvast, de soha meg nem öli, csupán ott van előttük, mint a szabadság jelképe.

A magyarságnak tehát az Ön által említett ősi írása mellett ősi vallását is le kellett cserélnie.
Tudjuk, hogy táltosainkat el kellett tüntetni, ha másként nem ment, erőszakkal. Isten elől azonban nem lehet eltitkolni a múltat, mert előbukkan, mint az ősmagyar írás is, amelyet ezer évig a latin betűkkel helyettesítettek. Az ősmagyar vallás egyistenhitű volt, ahogyan a niceai zsinatig másoknál is. Az időközben felekezetekre oszlott egyház név azonban nem az egyből ered, régebben üdvház, edház volt a kiejtése. Az egyház szó csak úgy képződött, mint ahogy a katolikusok keresztényt, az evangélikus keresztyént mondanak.

Nem csak az egyszerű emberek, hiszen unitárius volt Erdély történetírója, Orbán Balázs is.
Ő a legnagyobb székely, de ott vannak mellette más híres magyarok is. Heltai Gáspár a legelső magyar nyomdát alapította, Kriza János az első komoly néprajzi gyűjteményt állította össze, Bartók Béla nemzetközileg elismert zeneszerző, míg Brassai Sámuel természettudós, polihisztor volt, akinek javaslatára lett a tanítás nyelve 1841-ben a latin helyett magyar. De Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere is unitárius. Ilyen nevek ismeretében sértő igazán, hogy Magyar krónikája című kötetéből Glatz Ferenc kihagyta a világon először, 1568-ban kihirdetett vallásszabadság törvényét, pedig ezzel letettünk valamit a magyar-erdélyi történelem asztalára.

Fénykép: Friedrich Klára

Szakács Gábor

Magyar Demokrata 2012/44.