Nyitólap

KITEKINTŐ

Elhunyt Csíki Sándor, a székely megmaradás szószólója (1958-2014)

Írta: Szakács Gábor

Csíki Sándor, író, újságíró, testnevelő tanár, a Marosszéki Székely Tanács elnöke, családszervezetek alapítója hosszú betegség után június 9-én visszaadta lelkét Teremtőjének. A Lármafák székely ormokon című kötete kapcsán a 2013-ban vele készült beszélgetéssel megrendülten búcsúzunk tőle.

Örömmel értesültünk arról, hogy könyvedet befogadta az Országház könyvtára. Miért?
A téma annyira időszerű és Erdély olyan állapotban van, hogy állandóan lármafákat kéne állítani. Akárhányszor szervezték is át Erdélyországot, bolygatták meg Székelyföldet közigazgatásilag, az ott élők mindig rosszul jártak. A megyésítést is úgy szervezték, hogy román vidékeket hoztak a székely megyékbe és most is ez készül. Úgy érzem, hogy akiket 2013-ban meghívtak az Országházba, figyelik ezeket az eseményeket, látják, milyen rosszul áll a szénánk. Akármerre nézünk Erdélyben, mindenütt baj van - legyen az a marosvásárhelyi orvosi egyetem sorsa -, mert hiába írja elő törvény, hogy magyar karokat kell létrehozni, a román kormány megakadályozza annak érvényesítését. A székely zászló is lármafa, akik kitűzik - ahol lakom, elsőként tettem - vállalják, hogy felhívják a figyelmet a bajra. Hogy a magyar Országházon, a Nemzet Házán is loboghat, abból arra következtetek, hogy Magyarország vezetői velünk éreznek. Az én írásaim illenek ehhez a magyarországi hangulathoz és a Nemzet Házának szellemiségéhez.

Fűz személyes kapcsolat is ehhez a Házhoz?
Méghozzá családi. Jeleztem is a Ház elnökének, hogy üknagyapám, Makkay Zsigmond, aki idén lenne 150 éves, képviselő volt a Magyar Országgyűlésben. Könyvemben olyan székely hősöket szerepeltetek, akiket kiválasztottjaink valamikor ebben a Házban személyesen képviseltek. Bár az öregúr nagyon népszerű volt a Nyárád mentén, az utókor elfeledte, inkább gúnyolódott rajta. Még egy szólás is járta a faluban, mely szerint Makkay Zsiga csupán egyszer szólalt fel a Parlamentben, akkor is csupán annyit mondott: "Csukják be az ablakot, mert huzat van!" Ez persze nem igaz, ami az országgyűlési felszólalások jegyzőkönyveiből kiderül. Nagyszerű beszédeket mondott, ellenzékben politizált, többek között így: "Erdély olyan mint egy fejőstehén, amit mindenki fej, de enni senki nem ad neki." Bizony ez ma is nagyon időszerű azzal a kiegészítéssel, hogy Erdélyt most Bukarest feji és enni egyre kevesebbet ad neki. Magyarország felől viszont jó szelek fújnak, mert a magyar állam törődik velünk. Ez a könyvbemutató bizonyíték arra, hogy a mai magyarországi vezetés kezet nyújt a székelyeknek.

Lélekszámuk sajnos csökken, szellemiségük viszont erősödhet.
Nagyon köszönöm észrevételedet. Egyértelmű, hogy a székelység között is lármafákra van szükség figyelmeztetésül, hogy hagyományaink köteleznek, nem kell lehajtani a fejünket. Lármafa lobogjon Csíkszéken, Háromszéken, Gyergyószéken, Marosszéken, és hirdesse, vissza kell térni a székekre. Ahol én élek Marosszéken, a Székelyföld nyugati részére szorulva még jobban elveszítettük önazonosságunkat. Még kevesebb gyerek öltözik székely ruhába, még kevesebb székely szokást elevenítünk fel, nagyon sokan még azt is elfelejtették, hogy milyen származásúak, így Székelysárd, Székelytompa, Székelybere, Székelymoson településeken. Ismétlem, lármafákat kell gyújtani és visszatérni az értékekhez, amit a rovásírás is képvisel. Nem hiszem, hogy lenne még egy nép ezen a tájon, akinek ily értékes írásmódja lenne és ennyire elhallgatnák. A székelyek erre is legyenek büszkék! Tehát egész Erdélyben lármafákra van szükség, főleg a szórványban, ahol a magyarok nagyon könnyen feladják a pozíciókat, beletörődnek abba, hogy ha nem lesz az iskolában magyar osztály, akkor románnak tartják őket. Hogy a jelenlegi magyar kormány a szórványt kiemelten támogatja és ápolja, figyelmeztetés, viszont ne várjunk mindent, mindig Magyarországról! Mi, akik ott élünk, gyerekvállalással, házasságokkal tegyünk azért, hogy megmaradjanak a családok. A szórványban még fontosabb, hogy magyarok házasodjanak össze és gyermekük is magyar legyen, mert a vegyes házasságok gyengítik a nemzetet.

Ha Erdély Magyarországhoz tartozna, akkor is csak annyian vallanák magukat magyarnak, mint a legutóbbi népszámláláskor?
A nemzetnek saját magát kell megszámolnia. Meggyőződésem, hogy a román népszámlálást nem vehetjük komolyan, mert ha magyarok számolnának magyarokat, sokkal többen mondanák meg a valóságot. A mindenkori erdélyi magyar vezetés hibája, hogy románokra hagyta a székely népszámlálást.

Van ennek módosítására jogi lehetőség?
Mivel Hargita és Kovászna megye vezetői magyarok, ott biztosan meg lehet valósítani. Maros megyében nehezebb lenne, mert az elnök román, a magyaroknak csak alelnöki hely jutott.

A Marosszéki kerek erdő című népdal valóban onnan származik, vagy csak a település neve került a dalba?
Én egész életemben csak így hallottam, ráadásul valóban nagy erdőnk van.

2013 április

Fényképek: Somfai Sándor

Utóirat: Csíki Sándor 2014 márciusában félbeszakította kórházi kezelését, hogy részt vegyen Marosvásárhelyen a Székely Vértanúk Emlékművénél rendezett tüntetésen.

Honlapunk Kiadványok rovatában, a Más szerzők kiadványai részben olvasható Friedrich Klára ismertető-ajánlója Csíki Sándor könyvéről.

Nyitólap

KITEKINTŐ

Elhunyt Csíki Sándor, a székely megmaradás szószólója (1958-2014)

Oldal tetejére