Emlékezzünk Ajtony vezérre!
|
|
|
Emlékezzünk Ajtony vezérre!
|
|
|
Emlékezzünk Ajtony vezérre! |
Március 13-án azok ünnepelték
névnapjukat, akiket szüleik a szép ősmagyar Ajtony névre kereszteltek. A hivatalos
tudomány állítása szerint Ajtony török eredetű nevet viselő pogány vezér volt,
ez azonban annyira igaz, mint a finnugor elmélet. Ajtony Bodonyban, amely ma
Vidin néven Bulgáriához tartozik, vette fel a bizánci kereszténységet. Az ország
délkeleti részének birtokosa volt, központja Marosvár, ahol az első keresztény
kolostort ő építtette Magyarországon Keresztelő Szent János tiszteletére. Itt
menedéket kaptak a nyugat-római kereszténység által pogánysággal vádolt magyar
és más nemzetiségű üldözöttek.
Emiatt 1028-ban Szent István
a velencei Gellért püspök tanácsára hadsereggel küldte unokaöccsét, Doboka fia
Csanádot Ajtony ellen. Ajtony seregei Marosvár közelében Kőkenyérnél visszaverik
a királyi hadakat, azonban Csanád cselvetéssel mégis megszerzi a győzelmet.
Ajtony vezér fejét saját kezűleg levágja, nyelvét is kitépi, majd ezeket bemutatja Szent Istvánnak. Szent István ezért Csanádnak és Gellért püspöknek ajándékozza Ajtony birtokait, akinek házanépét onnan kiűzik, saját velencei, bajor olasz, varég, sváb zsoldosaikkal, alattvalóikkal töltve fel az addig színmagyar területet. Ajtony öröksége volt a Nagyszentmiklósi Kincs, amelyet valószinüleg udvarházának feldúlásakor lopott el Csanád egyik embere, és földbe ásta, hogy később visszatérjen érte. Ez azonban nem sikerült és a rovásfeliratos kincset csak 1799-ben találták meg, majd Habsburg Ferenc császár a bécsi kincstárba vitette.
Szent Gellért az Ajtony
által építtetett kolostorban szervezi meg az első római keresztény püspökséget
Magyarországon, Csanádról pedig egyházmegyét neveztek el.
Ajtony azon nagy nemzeti
hőseink közé tartozik, akik a magyar föld megtartásáért való küzdelemben vesztették
életüket. A jó és igaz Isten éltesse sokáig emlékét!
Friedrich Klára
 |
|
Emlékezzünk Ajtony vezérre!
|
|
|