Nyitólap
KITEKINTŐ
Felvidékiek küzdelme

Felvidékiek küzdelme

Úgy tűnik, hogy Szlovákia felülemeli magát az EU törvényein, legyen szó a kisebbségek szabad nyelvhasználatáról, vagy a magyarországi államelnök belépésének engedélyezéséről.

Az állapotokra rányomja bélyegét a közelgő, november végi helyhatósági választás. Ilyenkor a Kárpát-medence többi országához hasonlóan a többségi nemzet nagyon keménynek akar látszani a kisebbségbe kényszerített magyarsággal szemben. Ennek egyik legszembetűnőbb példája, hogy Dunaszerdahelyen a Jilemnicky utcai szlovák iskola tanítónője ötvenszer íratta le két magyar tanulóval, hogy abban "Az iskolában nem beszélünk magyarul"! Ráadásul a büntetést lyukasórán osztotta ki a tanárnő, ahol engedélyezett volt a tanulók egymás közötti halk beszélgetése. Mészáros Alajos, az MKP (Magyar Koalíció Pártja) színeiben a felvidéki magyarok Európai Parlameneti képviselője számára felfoghatatlan, hogy miért akarja valaki betiltani az EU egyik hivatalos nyelvének használatát az EU tagországában.

Mészáros Alajos, EU képviselő

A Fico kormány idején hozott szlovák nyelvtörvény alkalmazásának eme túlkapásával kapcsolatban Farkas Iván, az MKP gazdasági regionális alelnöke lapunknak elmondta, hogy három szempontból is veszélyes a felvidéki magyarságra nézve:
- Elsősorban kétségbe taszítja az embereket, hiszen a törvény nem tökéletes ismerete miatt nem tudják, mi tévők legyenek. Másodsorban megfélemlíti őket az ezerötszáz eurós büntetéssel, harmadsorban pedig a felsőbbrendűnek kikiáltott szlovák nyelv mellett a magyart másodrendűvé süllyeszti - magyarázza a kétségbeejtő helyzetet a korábban évekig országgyűlési képviselő Farkas Iván. Szerinte a megaláztatást fokozza, hogy míg egy magyar vállalkozónak a magyar célközönséget célzó hirdetését szlovákul is meg kell jelentetnie, különben az államtörvény alapján megbüntetik, addig az angol, németnyelvű hirdetéseknél sohasem róttak ki büntetést. Sajnos az új szlovák kormány által minap beterjesztett törvénymódosítás-tervezetben sincs köszönet, mert a jogi személyek büntethetőségét a magánszemélyekre is kiterjeszti. Ez a hétköznapok nyelvén azt jelenti, hogy kerítésre kitett "A kutya harap" figyelmeztetést ezentúl szlovákul is fel kell tüntetni.

Vajon szükség volt-e akkora sietségre, hogy az államnyelv védelméről szóló törvénytervezetet, ami lényegében annak felsorolása, hogy hol nem lehet a kisebbségek nyelvét használni, társadalmi vitára sem bocsátották, ráadásul az Európa Tanács Velencei Bizottsága is az államnyelvtörvénybe foglaltak végett igen súlyos kritikával illette a szlovák törvényhozást. A Bizottságot az előző kormányzati időszakban a magyar és szlovák kormányfő együtt kereste meg a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A várható nemzetközi botrány elkerülését is célozza a pénzbüntetés eltörlését követelő civil petíció (keretes anyagunk), amelyet jeles szlovák közéleti személyiségek is aláírtak. A zűrzavart fokozza, hogy a kormánykoalícióban részt vevő, Bugár Béla vezette MOST-HID politikai párt MKP-s kezdeményezést lát az aláírásgyűjtés mögötte, ezért nem támogatja, parlamenti frakciójukból viszont Peter Zajac az elsők között írta alá.

- Szlovákiában a júniusi parlamenti választásokat követően a politika színterén igen meggyengült a magyar érdekérvényesítés, a folyamatok nem igazén kedvezőek. Ezért a Magyar Koalíció Pártja mellett a mindenkori magyar kormány óriási felelőssége, hogy ezt az irányultságot igyekezzen megfordítani, vagy csillapítani! - ad hangot reményeinek Farkas Iván.

Elképzelésnek egyik alapja az EU-ban résztvevő erdélyi, felvidéki és magyarországi képviselők néppárti frakcióban történő együttműködése. Az egyeztetések rendszeresek és mint Mészáros Alajos elmondta, ennek eredménye, hogy a Lisszaboni Szerződés egy fél mondatban a kisebbségekről is megemlékezik, a Catania-jelentés pedig először különbözteti meg az EU-ban az őshonos kisebbségeket és a bevándorlókat. A határon túli magyarok helyzetén segíthet a magyar országgyűlés döntése a kettős állampolgárság törvénybe iktatásával, ám választójoguk megadása még vitatott.

- A Magyar Köztársaság Alkotmányának kell rendeznie az általános választójog kérdését, ami nem szűkíthető le csak a szomszédos államokban élő ún. határon túli magyarokra. Az Európai Unió polgárai is vagyunk, így egyre több az olyan anyaországi magyar, aki megélhetését Magyarországon kívül találja meg, ott van állandó tartózkodási helye. A kérdést tehát a közös európai ház viszonylatában kell vizsgálni - vélekedik Mészáros Alajos.

Ez azonban a jövő, most még olyan ellentmondásokkal küzdenek a felvidékiek, mint a magyar nyelvű települési feliratok. Bár igaz, hogy húsz százalékos kisebbségi lélekszám esetén ezeknek nincs akadálya, ha azonban a település neve egy szlovák történelmi személy, mint Kolarovo/Gúta, Sturovo/Párkány esetében, akkor nem lehetséges a magyar településnév feltűntetése. És abban sincs köszönet, ha ezt a lélekszám határt az EU országaiban szokásos tíz százalékra csökkentenék, mert az sokkal inkább a romákon, ruszinokon, cseheken segítene, miközben a mostani ötszázhúsz magyar feliratú település legfeljebb néhánnyal, bár fontos városokkal, mint Léva, Vágsellye, Losonc, Szenc növekedne.

Emellett igen fontosnak tartja Farkas Iván az Erdélyben már bevezetett gyakorlatot, mely szerint a tantervben a hivatalos mellett a magyar történelmet is oktathatják a tanárok, elterjesztését a Felvidéken. Ez jelenleg elképzelhetetlen, nem így a 2011-es népszámlálás, amely az elemzők szerint akár a magyarság lélekszámának a lélektani félmillió alá süllyedését hozhatja. Az MKP politikusa az ebből kivezető egyik legfontosabb feladatnak a régió- és a gazdaságfejlesztést tartja, hiszen a szlovák politika az elmúlt két évtizedben igen mostohán bánt a déli, határ menti területekkel, következményeként pedig megindult az el- és kivándorlás. A változtatáshoz a magyar pártnak olyan célkitűzéseket kell megfogalmazni, amihez meg tudja szerezni a mindenkori szlovák többség támogatását, hiszen ez a fejlesztés nem csak a magyarságról, hanem a térségben vele együtt élő egymillió szlovákról is szól.

- Ehhez azonban a magyarságnak is szemléletet kell váltani. Új utcát nyitottunk huszonnégy házhellyel, de csupán egy(!) magyar építkezett. A szlovák iskolát háromszázötven, a magyar iskolát mindössze száz tanuló látogatja. 1991-es népszámláláskor negyvenöt százalék volt magyar, 2001-ben már csak harmincöt - sorolja a keserű tényeket Szabó Antal, Diószeg polgármestere. Úgy látja, hogy a magyar anyák a szlovák apák nyelvére tanítják gyermekeiket, egyébként is az összes vegyesházasság gyermeke szlovákká lesz. Nyelvet vált a szlovákiai magyarság, mert azt hiszi, hogy a gyermekének jobb sorsa lesz, márpedig ez nem igaz. Ha elmegy a szlovák iskolába, azonnal kiközösítik. Itt csak a határozott kiállás segíthet, ahogyan a Nyitra melletti Kalászon is, ahol a CSEMADOK Új Hajtás színjátszó csoportja tette. Amint 2010. január 1-én életbe lépett a nyelvörvény, máris feljelentették őket, hogy az Aranylánc című népszínművüket nem annak megfelelően hirdették meg szórólapjukon.

 

Az Aranylánc meghívója

- Kiszálltak hozzánk a Minisztérium Államnyelv Szakosztályától és pénzbüntetést helyeztek kilátásba, ha nem változtatunk rajta. Mi ezt azzal utasítottuk el, hogy ha harminc évig jó volt a korábbi módszer, akkor ezután is. Mert mit kezd a szlovák nyelvű szórólappal az a szlovák, aki a nézőtéren ülve nem érti az előadást, a poénokat? A kultúrát ugyanis nem csak tudni kell, hanem meg is kell élni! - állítja Ladányi Lajos, a csoport tagja, az MKP volt országgyűlési képviselője.

A büntetés egyelőre várat magára, de hozzáteszi, hogy azért is voltak ennyire merészek, mert ha ők nem szállnak szembe, akkor hogyan várható el másoktól, akik kiszolgáltatottabbak. Figyelemre méltó jelenség, hogy a külföldi újságok mellett még a legolvasottabb szlovák napilap, a SME is szinte felkarolta az ügyet és nem feltétlenül magyarság szeretetéből adódóan. Szerinte fontosabb feladatokra kéne ennyi energiát, időt, pénzt fordítani. Hogy mégis van remény a változásra, azt két példával szemléltetjük.

A felvidéki magyarok anyanyelvi püspökkérelmével kapcsolatban ThDr. Karaffa János atya, a dunaszerdahelyi Pázmaneum elnöke az intézmény lapunk számára megküldött sajtónyilatkozata tájékoztat. A dokumentum jelzi, hogy a katolikus egyházmegyék 2008. február 14-én kihirdetett átszervezésénél a Szlovák Püspökkari Konferencia nem volt tekintettel arra, hogy ezzel megbontja az egy tömbben élő magyar nemzetiségű hívek természetes egységét. Mivel ez az átszervezés felgyorsíthatja a magyar nemzeti kisebbség észrevétlen asszimilációját, huszonötezer magyar hívő aláírásával nyílt levelet juttatott el a szlovák egyházi szervezethez a Pázmaneum Polgári Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Mécs László Társulás. Frantisek Tondra, a Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke válaszában jelezte, "A püspökök természetesnek tartják, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek minőségi szinten végzett lelkipásztori gondozását, beleértve a katolikus magyar kisebbségét is. A püspökök megállapították, hogy ennek a lelkipásztori gondozásnak a konkrét megoldása az adott egyházkormányzati területért felelős megyéspüspök teljes joghatósága alá tartozik."

Azóta a Besztercebányai és Nyitrai Egyházmegyében is magyar anyanyelvű lelkipásztor látja már el a helynöki feladatokat, míg a Nagyszombati Főegyházmegyében Ján Oroscht, a magyarul tökéletesen beszélő szlovák püspököt bízták meg ezzel a feladattal. A Pázmaneum Társulás és a Jópásztor Alapítvány továbbra is szorgalmazza, hogy a kinevezett püspöki helynökök munkáját olyan, a magyar katolikusok pasztorációjával megbízott főpásztor koordinálja, akinek tevékenysége nem korlátozódik csupán valamelyik egyházmegyére, hanem összefogja a felvidéki magyar katolikus papokat és híveket. Farkas Zsolt garamkövesdi plébános, a Jópásztor Alapítvány elnöke nyilatkozta, hogy a szlovákiai magyarságot egyesítő közös imádság keretében történnek a felvidéki magyar papi és szerzetesi hivatásokért, magyar főpásztorért valamint magyar püspökségért a Komáromi Imanapok. A szentmisén kívül keresztút és előadás is került az Imanapok programjába, amelyen egy magyar szent vagy hitvalló életéről elmélkednek.

A Komáromi Imanap keresztútja

A Komáromi Imanap miséje

Fontos lépés ez ahhoz képest, hogy 1920-ban a Felvidékre bevonuló cseh légiós csapatok potenciális ellenségként kezelték ezt az egyházat, számos magyar érzelmű püspököt kiutasítottak az újonnan alakult Csehszlovákiából, a szlovák többségű területeken megtiltották a magyar szentbeszédet. A másik reménykeltő vonalról Mészáros Alajos nyilatkozta a következőket:

- Lovas íjász hagyományőrző törzseink alakultak, jeles magyar történelmi eseményeinket játsszuk újra, rendhagyó őstörténeti ismeretszerzésre nyílt lehetőség gyermekeink és fiataljaink számára, köreikben terjed a székely-magyarnak is nevezett rovásírás a maga titokzatos, ősi, misztikus és természetes erejével. Az ősi tudás által megélhető, hogy magyarnak lenni jó és van mire büszkének lennünk - Az MKP politikusa szemléletéhez híven idén írásban köszöntötte a Forrai Sándor Rovásíró Kör XI. Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozója döntőjének résztvevőit, támogatja a Csíkszeredáról indult rovásfeliratos településtábla állító mozgalomnak a CSEMADOK elnök Hrubik Béla és a Palóc Társaság elnök Z.Urbán Aladár szervezte felvidéki terjesztését. A jó palócok nem hagyják magukat.

Szakács Gábor


A Magyar Koalíció Pártja kezdeményezésére 2010. október 12-én a CSEMADOK pozsonyi székházában meghirdetett petíció:
"A Szlovák Köztársaság állampolgáraként követelem
- a(z anya)nyelvhasználatot érintő pénzügyi büntetések teljes eltörlését
- az összes, kisebbségeket hátrányosan érintő rendelkezések eltörlését a Szlovák Köztársaság 270/1995 Tt. sz. államnyelvről szóló törvényből."

Petíciós bizottság: Berényi József (MKP elnök), Grendel Lajos, Gyepes Lajos, Hrubik Béla (CSEMADOK elnök), Miroslav Kusy, Grigorij Meseznikov (szociológus, a Közéleti Kérdések Intézete igazgatója), Mézes Rudolf, Martin Porubjak (színigazgató, dramaturg)

Nyitólap
KITEKINTŐ
Felvidékiek küzdelme
Oldal tetejére