Rovásírás KITEKINTŐ Fohász a magyarságért

Magyarország felosztása nem Trianonban kezdődött. Ott végződött. Az igazságtalan döntéshez vezető utat hitelesen mutatta be Nyirő József, akinek hamvait rövidesen Erdélybe szállítják.

A két háború közötti Erdélyben a főhatalom változása és a békekényszer szorítása ellenére virágzó szellemi élet alakulhatott ki, tekintettel e balladás föld kincses hagyatékára. A Mohács után három részre szakadt ország keleti harmada adózott a töröknek, de közel független fejedelemség volt. Erre az egykori önállóságra, szellemi gazdagságra, a régi iskolákra, templomokra, könyvtárakra és temetőkre viszonylag könnyen fel lehetett építeni az új Déva várát, egy új korszak irodalmi és kulturális életét.

- Kiváló tehetségek bukkantak fel, még ha jelentős részük nem is írónak készült:Tompa László Székelyudvarhelyen levéltáros, Makkay Sándor református lelkész, Nyirő József katolikus pap. Belőlük az íróságot a sorsforduló hozta ki. Az erdélyi magyar irodalmon belül sajátos székely irányt képvisel Benedek Elek, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Kacsó Sándor, Sípos Domokos, Nyirő József, aki egyszerre archaikus és modern. Archaikus, mert beleszületetett a székelység ősműveltségébe, Attila királyig visszatekintő hagyományrendszerébe, egyben modern, aki Bécsben is tanult és találkozott az avantgard izmusaival, így például az expresszionizmussal - nyilatkozta a Demokratának Medvigy Endre, Nyirő József életművének kutatója.

Nyirő József Udvarhely megye szélén,Székelyzsomborban született, ám ennek időpontját tíz nap eltéréssel még a lexikonok istévesen adják meg. Az anyakönyvi kivonatban 1889. július 28-án szerepel, ez a hiteles.Ősei több évszázadra visszamenőleg lófő székelyek, nemesek. A településszázadokon át Szászföld része volt, Orbán Balázs figyelt fel rá, hogy milyen derék székelyek lakják, ésa kiegyezés után sikerrel kezdeményezte, hogy Székelyföldhöz tartozzék.

Nyirő alig tíz esztendős, amikor félárván maradt, ettől kezdve mélyen vallásos édesanyja nevelte szűkös anyagi körülmények között. A szegénységből kivezető papi pályát az ő bíztatására választotta, jóllehet maga is meggyőződéses Istenhívő. Hívő, de férfitermészete nehezen viseli a cölibátust. 1916-ban kidei lelkészként találkozik az román katonai betörés elől menekülő és a vasárnapi misére betóduló székelyföldiek között Bedő Ilonával. Néhány esztendő múlva, 1919-ben kilép az egyházból és feleségül veszi választottját, három gyermekük születik. Megélhetésüket egy működőképessé tett ócska malom biztosítja.

Ilyen előzmények után szinte berobban az irodalmi életbe, 1920-ban a kolozsvári Napkelet és a Keleti Újság pályázatát elnyerve, utóbbinak belső munkatársa lesz. Ez egyben politikai szerepvállalást is jelent számára, hiszen ez a sajtó később az Országos Magyar Párt napilapja lesz. Ez a szervezet nem a regionális elkülönülésért, hanem az összmagyarságért munkálkodott.

- Életében 1924 jelentős esztendő. Társalapítója az erdőntúli terület legfontosabb könyvkiadójának, az Erdélyi Szépmíves Céhnek. Első könyve, a Jézusfaragó ember is megjelenik a Minervánál. A Szkítiára még emlékező, hun hagyományt őrző, a szülőföld védelmében vérét hullató székelységről vall az olvasót lebilincselő stílusban, ritka tájszavakat használ ízes székely-magyar nyelvezetével. Elsősorban novellista, akinél alkotói módszer az elbeszélés, ezért legtöbb esetben regényeit is ilyen novellafüzérekből építi fel - jellemzi az író alkotói módszerének jellegzetességeit Medvigy Endre.

1926-ban Kemény János meghívására a marosvécsi kastélyában részt vesz a Helikon Íróközösség megalapításában. A szellemi közösség transzszilvánista irányvonala az erdélyi szellemi életben rendkívül fontosnak tartja a vallási türelmet, szorgalmazza a népek közötti együttműködést. Mindez találkozik Nyirő szemléletével, aki az Erdélyi Helikon folyóiratban 1928-tól rendszeresen publikál. Munkásságában sajátos eszmei hármasságot figyelhetünk meg.

Világszemléletében elevenenél a keresztény neveltetés, mellette azonban megtapasztalható az ősvallás iránti érdeklődése és panteista természetrajongása. Ez legtökéletesebben a Havasok könyve Naptűzgyújtás című elbeszélésében mutatkozik meg. Az ősi magyar hitvilágban a napforduló idején nyírfához támasztott kilencfokú létrán egykoron a táltos hágott a magasba, ám akik Nyirő korában elég bátrak ahhoz, hogy ezt a szokást felelevenítsék, megismerhetik a jövőjüket.

A székelyeket sajátos igazságérzet jellemzi, erre nagyszerű példa a Havasok könyvében a Farkasok fejezet. Rab Péter havasi pásztor elveszít egy üszőborjat. Járja az erdőt, keresi, de helyette csak egy gazdátlanul hagyott farkasfészket talál a kölykökkel. Mivel a farkast okolja az üsző eltűnéséért, felindultságábanaz oktalan állatokat agyontapossa. A borjút végül megleli, de Üdő Márton, a látó ember törvényt ül felette, mert megsértette a természet rendjét, amikor ártatlanokat ölt. Arra kötelezi, hogy vívjon meg a farkassal, méghozzá puszta kézzel. Az iszonyatos küzdelemben mindketten kilehelik a lelküket, a természet rendje mégis helyreáll: a székelyek és Nyirő felfogása szerint ártatlanokat büntetlenül gyilkolni nem lehet.

Az életmű nagyobb része a székelységről szól. Megvalósul közösségükben a tordai országgyűlésen 1568-ban megfogalmazott türelmi elv. E transzszilvanizmus mintanovellája az Erdély, amelynek cselekményében egy székely falu határában meghatározhatatlan vallású, ismeretlen nemzetiségű halottat találnak. Ki temesse el?Végül a katolikus, református és unitárius pap közösen tesz végtisztességet.

A két háború közötti időszakban születnek a pikareszk, azaz kópéregény, nagyszerű művei. Ezt Magyarországon Tersánszky Józsi Jenő (Kakuk Marci), Erdélyben Tamási Áron (Ábel-trilógia) és Nyirő (Uz Bence) viszi művészi tökélyre. Ezt a hagyományt követve formázta meg az emigrációban Wass Albert A tizenhárom almafa főszereplője, Tánczos Csuda Mózsi alakját.

Az 1940-es második bécsi döntést és a magyar honvédség észak-erdélyi bevonulását megelőzően a Keleti Újság főszerkesztőjeként Nyirő beszünteti vezércikkeit. Ugyanis a feszült helyzetben Romániában betiltották a pártokat és egyesületeket, a cenzúra beavatkozott a lapszerkesztésbe. Vezércikkek helyett az 1933-as Uz Bence fejezeteit közli Nyirő a Keleti Újság mellékleteként.

Korábbi lendülete csak 1940 szeptemberében, az átmeneti magyar időszakban tér vissza. Rokonszenvvel tekint Horthy Miklósra, Teleki Pálra, elsiratja Horthy Istvánt, a szélsőségességtől azonban tartózkodik. A filmművészetben is elévülhetetlen érdemek szerzett, ennek kimagasló alkotása a Szőts Istvánnal közösen írt Emberek a havason forgatókönyv, majd novellákból összeállított film. Sikere olyan óriási, hogy még az olasz neorealista filmművészetre is hatással volt, 1942-ben díjat nyert a velencei Biennálén, pedig szerepeit nem hírességek, hanem egyszerű, helybéli székely emberek alakították.

- Nem idegen tőle a valóságirodalom sem, amelynek legkitűnőbb példája az 1944-ben megfogalmazott Néma küzdelem. Nyomasztó keserűséggel írja le a kedvezőtlen folyamatot, amelynek részeként Erdély földjét, azon belül a Mezőséget a görögkeleti és görögkatolikus egyház, valamint százötven bank segítségével már a Kiegyezés utáni időben felvásárolta a románság.Történelmi hitelességgel jelennek meg Trianon előzményei, hogy miként változott még a Szent Korona ragyogása idején egy táj arculata, hogyan fordult más nép karjába a Mezőség - eleveníti fel Erdély tragikus történelmi időszakát Medvigy Endre.

Ez a szociografikus vonulat az emigrációban is folytatódik. Az Íme, az emberek! kötetében ugyanolyan pontosan írja le a menekülttábori létet, mint korábban a Mezőségét. Nyirő ekkor már politikus, hiszen 1942-től a magyar országgyűlésben az Erdélyi Párt képviselője. Képviselőtársaival együtt ül fel a Bajorországba induló vonatra Sopron szovjet megszállása előtt. E korszak sajátos politikai eseménye az 1947. augusztus 20-i altöttingi zarándoklat, amelynek keretében a Nyugaton élő, egykori képviselők összejönnek és emigráns országgyűlést tartanak. Kormányt és miniszterelnököt választanak vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc személyében, Nyirő a kultuszminiszteri tárcát kapta. A nagyhatalmak szóba sem álltak velük.

Nyirő ekkor Vaszary Lajos hívására a Madrid melletti Escorial településre költözött feleségével és a Spanyol Nemzeti Rádió magyar adásának munkatársaként olvasta fel jegyzeteit. Egyik kései nemzetpolitikai tanulmánya a Mi az igazság Erdély esetében? csak halálát követően került nyilvánosságra. A megoldást az 1940-eshez hasonló határkiigazításban, vagy a békében, egyenlőségben élő három nép független Erdélyében látta, illetve az erős, egységes Magyarországban.

Nem sokkal halála előtt Megyer József és Tomek Vince piarista atyák segítségével rendeződött kapcsolata a Vatikánnal, így gyónhatott, áldozhatott, felvehette az utolsó kenetet. A Küzdelem a halállal már búcsú a földi élettől, szeretteitől, népétől, szülőföldjétől, Erdélytől. Egyben kifejezi reményét, hogy ha teste nem is, de lelke hazatalál.

Reménye beteljesedni látszik, hiszen hamvai már Magyarországra érkeztek és május 24-én zarándokvonat viszi földi maradványait a székelyudvarhelyi temetőbe.

Nyírő József végső fohásza a magyarságért (részlet)