Egy ősi mondás szerint mindenki addig él, ameddig beszélnek róla. Népek esetében ez úgy módosul: ameddig az atyák nyelvét az utódok használják. A felvidéki magyarság száma egyre csökken, és megosztottság is gyorsítja a folyamatot.

Az I. világháborút lezáró trianoni döntés a Felvidéket teljes egészében az újonnan létrehozott Csehszlovákia részévé tette. Határvonalát részben a hajózható folyónak kinevezett, a valóságban helyenként patak szélességű Ipoly közepén húzták meg. A módszer egyáltalán nem vette figyelembe a körzetben élő magyarság számarányát, amit példáznak a Mátyusföldnek nevezett terület központjában lévő, Nagyszombat megyei Galánta adatai.

Míg Trianon előtt 1890-ben 76 százalék, az 1930-ban végzett népszámlálás szerint 75 százalék, az 1938-as területi visszacsatolás idején 96,3 százalék, jelenleg mindössze 36 százalék vallja magát magyarnak a város lakosságából.

Galánta történetétéhez tartozik, hogy a fiatal Kodály Zoltán hét évig lakott szüleivel a város vasútállomásának épületében, ahol édesapja állomásfőnök volt.

Ennek az épületnek az emeletén lakott Kodály Zoltán

Marsall János, a zeneszerző nevét viselő gimnázium igazgatója elmondta, a szülők rendszeresen összeültek zenélni, gyermekeik pedig hasonló célból találkoztak a közelben élő cigány nebulókkal. Az épületet azóta felújították, falán tábla emlékeztet egykori lakójára. Felnőttként Kodály a környékbeli falvakban gyűjtött zenét, amikor pedig Mátyusföld visszacsatolását követően, 1943-ban a város díszpolgárává avatták, ezertagú diákkórus fogadta a jelenleg felújításra váró, neogótikus Eszterházy-kastély udvarán.

De nemcsak a magyar-szlovák nyelvhatáron lévő Galánta kastélyát szükséges restaurálni, hanem a felvidéki magyarság jogait is rendezni kéne, hiszen a nemzetiségi hovatartozás megvallása jelentősen függ az adott politikai helyzettől.

- A kölcsönösség elve alapján a magyarországi szlovákságot és a felvidéki magyarságot azonos jogok illetnék meg, jóllehet helybeli számarányaik jelentősen eltérnek. Míg a magyarországi 20 ezer szlovák közösségi jogait, önkormányzatiságát, intézményfenntartó hatáskörét törvényben rögzítették, addig a 480 ezer felvidéki magyarnak nyelvhasználati és anyanyelvi iskoláztatási jogán kívül ilyenek nincsenek - sorolja a különbségeket Berényi József, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat alelnöke.

Berényi József

Hozzátéve, hogy a nyelvhasználati jogok is elsősorban a hivatalokra vonatkoznak, a vállalkozói és üzleti rétegre már nem, részükre csak ajánlásokat lehet megfogalmazni. Az egyes szavak értelmezése is gondot jelent, hiszen a nemzetközileg használt autonómia kifejezést a szlovák fél az elszakadással azonosítja. A tömbmagyarság számára a területi, a szórványéra a kulturális önkormányzatiság lenne a megoldás, de ezt meg Bugár Béla, a Híd (szlovákul Most) párt elnöke kifogásolta. Áthidaló megoldásként a magyar kormány elindította a felvidékiek számára a gazdaságot fejlesztő, óvoda- és iskolaépítési, felújítási programját, az egyházak is támogatást kapnak. Mindezek ellenére jelentős a magyar tanulók szlovák nyelvű iskolába íratása. Általános jelenség, hogy minél kisebb a közösség, annál jobban ragaszkodik azonosságához, a beolvadás a városokban a legnagyobb. A vegyes házasságokban a kettősség még megmaradhat, de a gyermekek már a szlovák nemzethez tartozónak érzik magukat.

- Orbán Viktor és Robert Fico közeledésének eredménye, hogy megszűntek az ellenünk irányul korábbi támadások. Ezek közé tartozott a dunaszerdahelyi futballstadionban a szurkolók brutális megverése, Malina Hedvig bántalmazása. Mostanában ilyenek nem érnek bennünket, bár ezeket az ügyeket évek óta nem rendezték. Szabadabb a légkör, de törvényi szinten nincsenek nagy előrelépések. Bátrabban vállalható a magyarság, a rendezvényeken nem erőltetik a szlovák nyelv használatát, a dunaszerdahelyi stadionban ismét magyar nyelvű szurkolás folyhat - hasonlítja össze a múltbéli és jelenlegi állapotokat a politikus.

A mindennapi életet azonban továbbra is megkeseríti, hogy a magyar állampolgárság nyíltan nem vehető fel, mert az a szlovák elvesztésével, valamint az egészségügy, szociális biztosítás és más adminisztratív hátrányokkal jár, ráadásul szavazati joga elvesztésével szlovákiai választópolgárait is elveszítené a helybeli magyarság.

Marsall János iskolaigazgató szerint a jövőt a fiatal nemzedék határozza meg, márpedig az EU-ban megnyílt határok következtében a szürkeállomány elvándorol a nagyobb kereset és jobb érvényesülés reményében. Akik Magyarországon végzik az egyetemet, ott maradnak, de mennek Németországba, Ausztriába, Angliába és a világ többi részébe is. Sajnos azokra sem lehet mindig számítani, akik Szlovákiában járnak egyetemre, mert az osztrákok csábítják őket Bécsbe, hogy ott fejezzék be tanulmányaikat. Ezek a fiatalok vonzódnak lakóhelyükhöz, eleinte inkább napi hat órát utaznak oda-vissza. Ám végül belefáradnak, és külföldön teremtenek otthont.

Marsall János

- Belgiumban az állam gyermekenként és havonta 480 euróval támogatja a családokat, nálunk a családi pótlék 20 euró. Ilyen családtámogatási politikával a fiatalokat itt tartani nem lehet, főleg, ha kint is van munkalehetőségük. Hogy ez hová vezet? Elöregszünk és elfogyunk. A szülők és gyermekeik egy ideig tartják a kapcsolatot, de a távolság miatt elhidegültek egymástól, és egyre ritkábban jártak haza. Helyükre más nemzetiségű vendégmunkások jöttek - sorolja személyes tapasztalatait Marsall János.

Ha gazdasági megtartó ereje lesz ennek a körzetnek, és a családtámogatási politika is megfelelő lenne, vagyis megérné gyermeket vállalni, akkor itt maradnak a fiatalok. Amennyiben viszont ismét egy Meciar-féle kormánytényező kapja az iskolaügyet, biztosan nagy lesz az asszimilációs nyomás. Az ugyanis azt hirdette, hogy az érvényesülés egyetlen módja, ha valaki jól megtanulja az ország hivatalos nyelvét. Ennek megfelelően a vegyesen lakott területeken a szlovák nyelvű gimnáziumok diákjainak 30 százaléka magyar nemzetiségű.

1949-es alapítása óta a felvidéki magyarság képviseletében működik a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). A szervezet rövidített elnevezése ugyan máig megmaradt, valójában azonban nevét az ország elnevezésének megfelelően módosították: jelenleg Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség.
A Vágsellyei járás nyugati regionális alelnöke, a Galántai Területi Választmány titkára, Mézes Rudolf elég kedvezőtlen képet fest a magyar nyelv használatáról.

Mézes Rudolf

- Noha a kisebbségek több mint 70 százalékát a magyarok alkotják, a kulturális alapból nem a számarányuknak megfelelő részesedést kapják, hanem csupán 51-52 százalékot. Bár nem kötelező, bizonyos vállalkozók kiteszik a magyar feliratokat, de ez a jelenség nem olyan általános még a magyar többségű városokban sem, mint a székelyföldi Marosvásárhelyen megnyitott üzletközpontokban, ahol egyforma méretű betűkkel várják a magyar és román vásárlókat. Amíg nem lesznek meg a magyarokat is egyenrangúként megillető közösségi jogok, addig az egyéni jogokkal nem sokat tehetnek.

Aránylag új jelenség, hogy szlovák nyelvű fiatalok magyarul tanulnak. Ezeket az úgynevezett hétvégi iskolákat valójában olyan magyar gyerekek járnak, akiket már nem magyar iskolákba írattak, a nyelvet pedig legfeljebb törve beszélik. A Pedagógus Szövetség, a Szülői Szövetség, az MKP és a többi magyar szervezet hiába próbál példát mutatni, nagyon sokan váltanak nemzetiséget. Főleg az utóbbi időben már az országból is elmennek sokan, ezért van a sok ázsiai vendégmunkás is Mátyusföldön. Ugyancsak szomorú tapasztalat, hogy az idősebbek még tudtak Erdélyről, az ifjabbak viszont már nem.

Mézes Rudolf példamutatónak tartja a református egyház nemzetmegtartó erejét. Más a helyzet a katolikusoknál, őket ugyanis gyakran helyezik más településekre, és így nehéz közösséget építeni.

Elismeréssel említi az erdélyi gyerekeket, akik ha eljöttek hozzájuk, meghallgatták előadásaikat, és megtanulták rábaközi táncaikat.

Szabó Frigyes

Napjaink híreinek terjesztésében még mindig jelentős szerepet játszanak az írott sajtótermékek, köztük Mátyusföldön a Terra Hírújság. Alapító-főszerkesztő Szabó Frigyes családi vállalkozásként indította, és ma már a 32 településén olvassák, közel négyezer előfizetője van. A Csemadok és az MKP tevékenységét, híreit ebből ismerik meg az ott lakók. A tartalom sokszínűségét a településeken élők beszámolói biztosítják: tanárok, szervezetek, művészi csoportok irányítói, lelkészek, intézmények vezetői, polgármesterek tudósítanak, mondják el véleményüket, de állandó rovata van egy doktornőnek, egy jogásznak, sőt egy budapesti rovásírónak is.

Baros Róbert, a Magyar Közösség Pártja megyei képviselőjelöltje a Vágsellyei járásban történt választásokról beszél.

Baros Róbert

- A Felvidéken 2001-től vannak megyei választások. Eleinte a magyar párt Nyitra megyében 32 képviselőjével szinte túlnyerte magát. Ez a szám napjainkra jelentősen csökkent, az elmúlt választási időszakban a Vágsellyei járásból három képviselő került az ötvennégy tagú megyei közgyűlésbe, de még így is jelentős eredményeket sikerült elérni. A megyei választásokon sajnos nagyon alacsony a választási részvétel, járásunkban sem érte el a 30 százalékot, ezen belül a magyarok részvétele alacsonyabb volt, mint a szlovákságé. Ezzel együtt sikeresnek mondhatóan kampányoltunk a másod- és harmadosztályú utak állapotával kapcsolatban, látszik rajtuk a javulás.

Tervekben nincs hiány. A járásban ugyan nincsenek múzeumok, megyei fenntartású kulturális intézmények, középiskola azonban három is van. Sajnos magyar osztály annak ellenére nem működik, hogy a lehetőség meglenne rá.

Baros Róbert ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy a szlovákok radikalizálódnak, a legutóbbi felmérés szerint a középiskolások körében a szélsőség a legnépszerűbb.

- Ezzel együtt azokat a fiatalokat is meg kell szólítanunk, akik között egyre kevesebb a magyar. Sokan mennek külföldre, akik pedig maradnak, nem vállalnak gyereket. Márpedig a fiatal csak akkor marad, ha van jövőképe, pusztán magyarságáért nem, mert nem tud belőle megélni. Ezért kell megerősíteni a gazdaságot, ennek érdekében indult a magyar állam segítségével a Baross Gábor-program.

Hogy ez megvalósuljon, nagyon oda kell figyelni a választásokra. Ha sok a nagyjából azonos népszerűségű magyar jelölt, akkor megoszlanak a szavazatok. A kevés számottevő szlovák jelölt közül ugyanakkor négyen koalíciót alakítottak. Közöttük volt a Most, a Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) és a Smer, utóbbi ravaszul magyar nyelven is bemutatta választási elképzeléseit.

- Elgondolásuk bevált, különösen szomorú, hogy sokan azok közül, akikkel nyolc-tíz éve még együtt küzdöttünk a magyarságért, most a másik táborban vannak, és a Smer-rel, meg a nacionalista SZNP-vel alkotnak egy csapatot. Sajnos ez is közre játszott abban, hogy ilyen választási eredmény született a járásunkban.

Összefogás nélkül egyre nagyobb erőfeszítéssel is csak egyre kisebb eredményeket érhet el a megmaradásra törekvő felvidéki magyarság.

Szakács Gábor
Fénykép: T. Szántó György

Magyar Demokrata 2017. december 13.