![]() |
![]() |
Hangszerek
kiveszőfélben
|
|
Hangszerek kiveszőfélben |
Napjainkban egyre szegényesebb a könnyűzenei, ha úgy tetszik a sláger dalok hangszerelése, arról nem is beszélve, hogy csaknem minden hangszert szintetizátor, illetve hangkártya pótol. Ilyen alapvető változás már évszázadokkal ezelőtt hasonlóképpen csaknem halálra ítélt olyan hangszereket, mint a kemencs és a gamba.
A pengetős és húros hangszerek
megjelenése lényegében egybeesik az íj használatával, hiszen húrjának pengetése
már hangot adott. A következő lépést több húr egyidejű megpendítése jelentette,
amikor pedig ezeket egy másik íjjal húzták meg, kialakultak a vonós hangszerek.
Egy feladat azonban még hátravolt, a hangosításuk. A kor embere ezt is megoldotta,
amikor felfújt hólyagot helyezett az íj fája és idege közé.
Nagyné Bartha Anna zenetanár,
a Kecskés együttes zenésze, lapunknak elmondta, hogy minden hangszerünk Ázsiából
származik, a vonósok úgy ezer évvel ezelőtt kerültek Európába, a pengetősök
nyilván korábban. A legegyszerűbb, ezzel együtt sajátosan szép hangú kemencs
- írása kemence - napjainkban is ugyanúgy használatos Ázsiában, ahogyan annak
idején, azaz földön, törökülésben, a földre függőlegesen támasztva játszanak
rajta. Ezt figyelembe véve, akár tökéletesnek is nevezhetjük a zeneszerszámot,
ha ott változtatás nélkül vészelte át az évszázadokat, talán évezredeket. A
módosulás Európában következett be, ahol háromhúros változatban rebek néven
terjedt el.
Körte lakú formája a kobozhoz
hasonlít, amiből arra is gondolhatunk, hogy azt szerették volna vonóval megszólaltatni.
- A fejlődést mutatja, hogy már nem egyetlen fából faragták a hangszert,
ahogyan a kobozt, hanem külön építettek hozzá nyakat. "Lélekkel" is
ellátták, ami a felső és alsó lap rezonanciáját erősítette, ezáltal kissé hegedű
szerűbb lett és megszületett a fidel, amit a késő középkorban és a korai reneszánszban
használták, így Mátyás király udvarában is - tájékoztat a hangszergyártás
fejlődéséről Bartha Anna.
Elmondása szerint a nagy
változást Itáliából kiindulva éppen a reneszánsz hozta ezen a téren is. Divatossá
váltak a lantok, ezeket vonóval meghúzva alakultak ki a gambák. Noha vonós hangszerekről
van szó, mégsem a hegedűcsalád tagjai, mert különleges a vonótartása, a testet
pedig térdére teszi a játékos, vagy lábával tartja. Hat húrjának hangolása a
lantéhoz hasonló, az érintők, azaz bundok, megjelenése is annak felépítését
követi. Németországban és Franciaországban élete virágkorát, Itáliában viszont
igen hamar kiszorította a hegedű.
Ahogyan napjainkban is változik
a hallgatóság igénye és ennek megfelelően alakul a hangszerek szerepe, annak
idején a romantika idézte elő ugyanezt. Teljesen elfeledtette a korábbiakat,
a nagy romantikus operák bejövetele magával hozta a hatalmas hangzást, a hangosabb,
áradó zenéket, ami az igényt is átalakította. A hangszereket fémhúrokkal látták
el, a csellókra pedig, amelyek a gambával ellentétben hegedű féle hangszerek,
támasztólábat szereltek, hogy ne a zenésznek kelljen a saját lábával szorítania.
Önkéntelenül adódik a kérdés,
hogy a gamba és kemencs kiszorulásával maradtak-e utánuk legalább zeneművek?
Bartha Anna válasza elég kiábrándító, ugyanis a reneszánsz előtt nem igen írtak
dalokat egy kiválasztott hangszerre, hanem ezeket mindegyiken eljátszották.
A komolyabb zeneműveket viszont a hangszerek eltérő hangolása miatt sem lehetett
már mindegyikre alkalmazni.
Hogy valóban megpecsételődött-e
ezeknek a sajátos megszólalású hangszereknek a sorsa, az attól függ, hogy vannak-e
még olyan zenészek, akik tudásukat továbbadhatják a fiataloknak.
- Azokban az európai
országokban, ahol kialakultak és virágkorukat élték, így Ausztriában, Németországban,
Franciaországban, Hollandiában, Angliában, máig őrzik ezek hagyományát. Mivel
Magyarországon - elsősorban Zsigmond és Mátyás királyi udvarában - csak átmenetileg
voltak honosak, nálunk nem is tanítják a régizenét, ráadásul itt a zenetörténet
a barokkal kezdődik. Szegeden volt egy próbálkozás, ám amióta a második diplomáért
már fizetni kell, a növendékek inkább a csellót választják. Én mindezeken a
hangszereken játszom, de ha nem lenne a Kecskés együttes és saját korhű lemezei,
együtt az Attila ifjúsága, Pogány imák és Rákóczi él kiadványokkal, akkor egyáltalán
nem lenne lehetőségem megszólaltatni a gambát és a kemencset - jellemzi
napjaink egyre tarthatatlanná váló helyzetét Bartha Anna. Szavaira nem ártana
odafigyelnie az illetékeseknek.
Szakács Gábor
Arany Tarsoly 2008 július
![]() |
![]() |
Hangszerek
kiveszőfélben
|
![]() |
|