Határok
nélkül
|
|
|
Határok
nélkül
|
|
|
Határok nélkül |
"Zúgjatok
harangok, hadd hallják, hogy élünk
és ameddig élünk, igazságot kérünk."
2007. december 21-re virradóra, éjféltől megszűntek a határok, amelyek a Trianonban elszakított nemzetrészek közül néhányat elválasztottak az ezeréves hazától. Összeállításunkban ennek következményeit tekintjük át.
Az Európai Uniós tagság
eddigi hatásaiból mindössze annyit vett észre a lakosság, hogy a vámhatárok
lebontásával ellenőrzés nélkül tömegével érkezett az országba a Nyugat Európában
már emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer, valamint szemét. Az árak nem
csökkentek, mindössze a kereskedők haszna lett tetemesebb, hiszen mentesültek
a vámfizetés alól. Miután az Európai Parlament idén novemberben megszavazta
kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország csatlakozását a schengeni övezethez,
ezt követően a - trianoni - határok lebontása tűnt az első olyan uniós eredménynek,
amely kedvező hatását a hétköznapok embere is élvezheti.
Ami öröm egyeseknek, keserűség
másoknak. Miközben a szlovákiai és szlovéniai magyarság ezentúl személyi igazolvány
felmutatása nélkül is közlekedhet az Európai Unió valamennyi országában, a többi
elszakított nemzetrész esetében ez továbbra sem ilyen egyszerű. A Külügyminisztérium
Konzuli Főosztályától az alábbi tájékoztatást kaptuk.
Ukrajna és Szerbia viszonylatában
megállapodások teszik majd lehetővé 2008. január 1-vel, hogy a két ország polgárai
könnyített feltételekkel juthassanak beutazási vízumhoz, ráadásul 60 Euro helyett
35-ért. Számos esetben sor kerülhet akár 5 évig érvényes vízumok kiállítására
is, amelynek birtokában már a schengeni térség többi országába is vízummentesen
utazhatnak. A részletes tájékoztatás az alábbi keretes részben olvasható.
Egyfajta kettősség jellemzi a befogadó nyilatkozatok díját. Ennek nagyságát
ugyanis a Közjegyzői Kamara határozza meg, aminek befolyásolására a Külügyminisztériumnak
nincs lehetősége, ugyanakkor helyettesíthető egy, a Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal által kiállított meghívólevéllel is, amely 4 ezer forintba kerül. Ezt
azért lényeges tudni, mert ugyanezért az okmányért a közjegyzőnél a Demokrata
birtokában lévő dokumentum szerint 17 ezer forintot kell fizetni.
- Szerbia esetében a
fent említett könnyítések ellenére továbbra is visszatetsző, hogy Szerbia a
világon bárhol élő szerbeknek, Horvátország a horvátoknak, Románia a románoknak,
Szlovákia pedig a Délvidéken élő szlovákoknak már megadta a kettős állampolgárságot,
ezt egyedül az őshonos magyaroktól tagadta meg a Harmadik Magyar Köztársaság.
Létesült közöttünk egy schengeni határ, amelyen a szlovákok és románok simán
átkelhetnek, mi magyarok viszont nem. Mindez olyannyira minősíthetetlen és szégyenletes
állapot, hogy nagyon sok emberben megkérdőjeleződik, hogy a Harmadik Köztársaság
joggal nevezheti-e még magát nemzetünk államának, hívhatjuk-e még ezt a Köztársaságot
Magyarországnak? - nehezményezi a kialakult helyzetet Andrási Attila, a
Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház igazgatója. Arról nem is beszélve, hogy
a szabadkai magyar konzulátuson jó ideje csak német nyelvű formanyomtatványon
lehet beadni a beutazási kérelmeket.
Ehhez képest továbbra is
kedvező helyzetben vannak Horvátország állampolgárai, akik vízummentessége schengeni
csatlakozásunkkal sem változik és továbbra is személyigazolvánnyal utazhatnak
Magyarországra, sőt Szlovéniába és Olaszországba is.
Az adminisztrációs előírásokon
túl van az ország számára még két komoly aggodalomra okot adó következmény.
Az egyik a többek között Ausztriában és Németországban is ellenséges érzületbe
átcsapó aggodalom a határok megnyitásával a schengeni övezetbe bevont országokból
beáramló, feltételezett bűnözés miatt. A két államban a bővítés elleni tüntetésre
is sor került, december 21-én éjfélkor pedig a megszűnő hegyeshalmi határátkelőnél
Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga beszédei alatt több fiatal óriási, Magyarország
a terror országa! angol nyelvű feliratot feszített ki.
Hogy a félelmek beigazolódnak-e, arra a jövő adja meg a választ, a másik aggasztó
jelenség viszont már most pokollá teszi egyes határmenti települések lakosainak
életét. A közlekedésről van szó. 2007 májusában a Demokrata a szlovéniai határátkelőhely,
Rédics közelében lévő Tornyiszentmiklós polgármesterétől, Szabó Istvántól hallott
elkeseredett szavakat. Az odáig megépített M70-es autópályának nevezett autóúttal
anélkül szabadították rá a gépjármű forgalmat a kicsiny településre, hogy elkerülő
utat építettek volna.
- Románia és Bulgária
uniós csatlakozása következtében már az onnan induló kamionforgalom is rajtunk
halad keresztül, ami naponta 2500-3200 gépjárművet jelent. Ennek következményeként
látványosan károsodnak az épületek, közlekedhetetlenek az országútjaink. Bár
az eredeti tervdokumentációban szerepelt a körforgalomtól induló, Tornyiszentmiklóst,
Lovászit és Lentit elkerülő út építése, az uniós szlovéniai autópályájával ez
lekerült a napirendről - nyilatkozta akkor a polgármester. Csakhogy a szlovének
nem kapkodják el, és saját autópályájukat csak akkor fejezik be, ha meglesz
rá a fedezet, bankkölcsönt sem vesznek fel. Így, a tervek szerint jó esetben
2008 augusztusára adhatják át a határig vezető szakaszt, addig pedig marad a
teljes közlekedési káosz.
Hasonló cipőben jár Sátoraljaújhely
és a trianoni döntéssel tőle leválasztott Slovenské Nové Mesto. December 21-én
délelőtt 10 órakor minden ünnepélyesen kezdődött. A Magyarországot és Szlovákiát
elválasztó Ronyva patak felvidéki oldalán gyülekező tömeget a két ország Himnuszait
követően először Szamosvölgyi Péter polgármester emlékeztette ünnepi köszöntőjében
az évtizedekre, amikor Sátoraljaújhely lakossága csak útlevéllel kereshette
fel rokonait, papjait és a határ túloldalán lévő temetőben halottait. Idézett
Gebefügi Ferenc, erdélyi költő verséből: "Zúgjatok harangok, hadd hallják,
hogy élünk és ameddig élünk, igazságot kérünk." Jan Kalinic, Slovenské
Nové Mesto polgármestere ezzel szemben a határok lebontása ellenére is a két
település további autonómiáját hangsúlyozta és meglepő képzettársítást fejtett
ki:
"A vonatközlekedés
nagyon jól működik egyik településről a másikra, ugyanakkor a gyalogosoknak
is teret kell adni a mai technikával átitatott világban. Noha mindenki a kényelmes
gépezetet helyezi előnybe, talán nem lesz kárukra, ha ezt a határátkelőhelyet
a gyalogosok fogják birtokba venni." Mondanivalója lényegéről elterelte
a figyelmet a tűzijáték, a harangzúgás és a látvány, amint a két polgármester
félretette az útról a határt jelző vaskerítést. Még ennél is meghatóbb jelenet
volt, amikor a két oldalról megindult két néptánc csoport együtt kezdte ropni
a mínusz 5 fokos, fogvacogtató hidegben. Többen elérzékenyültek, kissé szégyenkezve
úgy téve mintha csak a fagy csalta volna szemükbe a könnyeket.
A műsort követő fogadáson
mindkét polgármesternek ugyanazt a kérdést tettük fel; a határ lebontása után
mit tartanak az elsődleges feladatnak? Jan Kalinic kitért az érdemi válasz elől,
míg Szamosvölgyi Péter a közlekedésre helyezte a hangsúlyt.
- Noha a vasút fővonalát
naponta negyvenvalahányszor zárják le sorompóval húsz percekre, azt gondolom,
hogy a gépkocsival érkezők előtt nem lehet lezárni a határt. A másik gond a
közlekedés. A román és a bulgár csatlakozás után 2006-hoz képest 51%-al nőtt
a kamionforgalom. Odaát továbbra is csak az ukrán terület a mérvadó, tőlünk
viszont az észt-lett-litván-lengyel és skandináv országok felé is sokan veszik
az irányt. Évente 3-400 000 kamion megy keresztül a városon, amihez még 600
000 személygépkocsi is hozzájön, és ezt csak súlyosbítja, hogy egy éven belül
kamion terminált építenek Ágcsernyőn, az ukrán-szlovák határon - bosszankodik
a polgármester. Azon még inkább, hogy hiába adtak be közösen egyezetett elképzelést
a két ország minisztériumaiba, a szlovák fél 2013-ig nem tartja megvalósíthatónak
az elkerülő utat, míg a magyar minisztériumnak ugyanez még a fejlesztési tervében
sem szerepel. Ilyen hozzáállás mellett 2008-ban a két település közös tüntetésekre
készül.
A fentiekből kiderül, hogy
a határok megnyitását nem előzte meg a határ menti települések közlekedési gondjainak
enyhítése, sőt ezeket nem is igen szándékoznak az illetékesek orvosolni. Ez
a szemlélet igazolja, hogy a gyorsított bővítés valójában a kereskedők érdekét
szolgálja még azon az áron is, ha az emberek életét ellehetetleníti a megnövekvő
forgalom.
Jan Kalinic részben ezzel
indokolta, hogy a még egy napja sem üzemelő átkelőt az éjszaka leple alatt betonvirágtartókkal
torlaszolta el a gépkocsi forgalom elől. Igaz, nem ártott volna, ha tervébe
beavatja Szamosvölgyi Pétert is, mert így a szlovák fél által hangoztatott párbeszéd
csak írott malaszt maradt.
Trianon szelleme tehát egyelőre
közöttünk él. De meddig?
Fénykép: T. Szántó György
Szakács Gábor
Változások ukrán szerb viszonylatban
Vízumdíj
A közösségi szintű megállapodások széles körben tartalmaznak kivételeket: -
valamely uniós tagállam állampolgárának ukrán/szerb állampolgárságú közeli családtagjai;
- tanulmányi kirándulásra utazó diákok és kísérőtanáraik (akkor is, ha egyedül
utaznak); - fogyatékosok és kísérőik; - humanitárius okból, ill. gyógykezelésre
utazók és kísérőik; - nemzetközi sportesemények résztvevői; - újságírók; - 6
év alatti gyermekek - nyugdíjasok; - fuvarozók; - konferenciákra, szimpóziumokra
utazó ügyvédek, orvosok, építészek, stb.
Nemzeti vízum
A nemzeti tartózkodási vízum kiadási rendje nem változik.
Díjmentes, nemzeti tartózkodási vízumot továbbra is az kaphat, aki
- a magyar nyelv megőrzése, ápolása, vagy
- kulturális, nemzeti identitás megőrzése, vagy
- államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve
tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása, vagy
- a Magyarországon történő családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése
érdekében rendszeresen, kilencven napot meghaladóan folyamatosan kíván Magyarországra
látogatni, illetve itt tartózkodni.
Kishatárforgalom
- a kishatárforgalmi engedélyre való jogosultsághoz 3 éves, a határövezetben
való helyben lakás szükséges;
- az engedély érvényességi ideje - az úti okmány érvényességi idejét is figyelembe
véve - 1-5 év;
- a díj mértéke 20 euró, ugyanakkor mentesülnek a díjfizetés alól:
- a nyugdíjasok,
- a fogyatékosok,
- a 18 év alatti gyerekek, ill. a 21 év alatti, eltartott gyerekek
- az engedélyeket ungvári és beregszászi külképviseleteinken lehet majd kérelmezni.
A kishatárforgalmi rend keretében történő belépés során az úti okmányba nem
szükséges be- és kiléptető bélyegzőt elhelyezni. A megállapodás a kárpátaljai
magyarság mintegy 90 %-a számára fogja biztosítani a könnyebb beutazás lehetőségét
Magyarországra.
Magyar Demokrata 2008/1.
 |
|
Határok
nélkül
|
|
|
