|
|
Hitt Magyarország feltámadásában
|
|
Hitt Magyarország feltámadásában |
Fekete István szerint egy ember addig él, ameddig emlékeznek rá. Urmánczy Nándor élen járt a Trianonban megcsonkított, lelkileg megtört Magyarország újraélesztésében. Több mint 600 szoborcsoport felállítása mellett pályázatain születtek a "Hiszek Magyarország feltámadásában", vagy a "Csonka Magyarország nem ország" jelmondatok.
Urmánczy
Nándor gondolkodását akkor értjük meg igazán, ha életútját a maroshévízi Czirják
Károly kutatásai alapján követjük. Az Örményországból származó család a XIII.
században betörő szeldzsuk törökök elől Perzsiába menekült, ahol az Urmia-tó
melletti, azonos nevű faluban telepedett le. Több évszázad múltán a lengyelországi
Lemberg, mai nevén Lvov (Ukrajna) városába költözött, a család egyik ága itt
vette fel az Urmánczy nevet. A XVII. században Erdélybe települtek,
majd Gyergyó-Topliczán (Maroshévíz) kötöttek ki, 1868. október 1-én itt született
Urmánczy Nándor.
A cseperedő ifjú komoly tanulmányokat folytatott. Anyanyelvi szinten beszélt románul, angolul, németül, franciául, jogi diplomája birtokában pedig főszolgabíró lett. Munkája mellett közfeladatot is vállalt, megjelent írásaiért az Erdélyi Kárpát Egyesült ki is tüntette. Maroshévízen ő alapította az első állami iskolát, valamint az első helyi újságot, míg családja az egyik házukban nyitott kórházat, és állta az orvosok, asszisztensek egy részének fizetését. Nem kevésbé volt jelentős a közlekedés fejlesztésében végzett tevékenysége, hiszen az ő közbenjárására fejeződött be Szászrégen és Gyergyószentmiklós között a Székely Körvasút építése.
A politikai
életbe is bekapcsolódott. Függetlenségi és 48-as programjával 1902 októberében
lett országgyűlési képviselő, mely tisztségét 1918-ig töltötte be. Az I. világháború
idején1915-ben önkéntesként bevonult, majd kormánybiztosként a Monarchia isztriai
kikötővárosába, Pólába (Pula) helyezték, hogy a magyar tengerészek helyzetéről
adjon jelentést.
1918-as leszerelése után első útja a Károlyi-kormány külügyminiszteréhez,
Linder Bélához vezetett, akit részeg gazembernek nevezett. Károlyit sem
kímélte, szintén személyes találkozásukkor vele szemben az országromboló kifejezést
használta.
A trianoni
tragédiát követően a megcsonkított Magyarországról két évtizedig nem tért
vissza szülőföldjére. Nem a románok által tőle elkobzott több mint tízezer
holdnyi birtokot sajnálta, hanem az országot ért igazságtalanság és hálátlanság
bántotta. Állítását történelmi példával bizonyította: "Mi védtük századokon
át Nyugat-Európát a kelet felől ostromló török, tatár támadásokkal szemben."
Életét ettől kezdve a terület- és lakosságvesztés miatt lelkileg megtört magyarság felélesztésének szentelte. Megalapította a Védő Ligák Szövetségét, amely 1920-ban olyan jelmondat, illetve ima megírására hirdetett pályázatot, amely a nemzet összetartozását hangsúlyozta. A győztes gondolat megjelenhetett sajtótermékeken, könyvek címlapján, az iskolákban pedig mindennap ezzel kezdődött a tanítás. Nyertese Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna Hitvallás című verse lett, melynek első három sora - "Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában." - szállóigévé vált.
1918-ban
A történetnek
azonban ezzel még nem volt vége. 1920 végén Urmánczy kezdeményezésére a Védő
Ligák Szövetsége a vers megzenésítésére is pályázatot írt ki. A tíz legjobbnak
ítélt beadványt az Operaházban, míg Szabados Béla, az Országos Magyar
Királyi Zeneművészeti Főiskola tanárának díjnyertes művét 1921. május 28-án
a Szent István-bazilikában mutatták be.
Hátra volt
még a jelmondat kihirdetése, ezt B. Szabó Mihály nyugalmazott főispán fogalmazta
meg: "Csonka Magyarország - nem ország, Egész Magyarország - mennyország."
Urmánczy
országmentő tevékenysége az Erdélyi Székely Nemzeti Tanács megalakításával
folytatódott. Jelentős kezdeményezése volt az Észak-Dél-Kelet-Nyugat szoborcsoportok
1921. január 16-i felállítása a pesti Szabadság téren, amelyhez az Ereklyés
Országzászló Egyesület mozgalma kapcsolódott. Ez utóbbi keretében a történelmi
ország minden sorsfordító helyszínéről, így Kossuth és Petőfi szülőházának
talajából, az 1848-as honvéd és az I. világháború Magyarország szempontjából
legjelentősebb csatatereinek temetőiből hozott földdel alapozták meg a négy
szoborral szemben álló Ereklyés Országzászlót 1928 szeptemberében. Oldalára
felirat került: Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le.
Az emlékmű felavatásakor, déli 12órakor megkondultak az ország harangjai,
és Urmánczy elmondta a lelkesítő gondolatait: "Az a nemzet, amely
nem bízik a maga erejében, és beletörődik abba, hogy mások irányítsák a sorsát,
az a nemzet megérett a pusztulásra..." Az esemény olyan döbbenetes
hatást gyakorolt az országra, hogy hivatalok, intézmények, magánszemélyek
fogtak össze lakóhelyükön országzászló-állítás céljából.
Urmánczy
csak huszonkét év után, 1940.október 23-án tért vissza szülővárosába, Maroshévízre,
minden feltűnés nélkül, szinte titokban. Úgy tűnt, hogy akkorra a gondviselés
által reá rótt feladatát elvégezte, mert hazatérését nyolc nappal, 1940. október
31-én holtan találták szobájában. A családi kriptába temették, sírjánál József
főherceg avatott országzászlót, szülővárosa pedig posztumusz díszpolgári
címet adományozott neki. Jogosan, hiszen kezdeményezésére akkorra már közel
600 emlékművet állítottak, ráadásul érdemei közé tartozott a trianoni békefeltételek
szerint Ausztriához csatolt Sopron és környékének népszavazással történt visszaszerzése
is.
A második
világháború után mindezen érdemei nem számítottak az új kommunista hatalomnak,
Urmánczy Nándor neve szinte feledésbe merült. Még az 1942 decemberében a Margitszigeten
az Erdélyi Férfiak Egyesülete részéről állított emlék kőpadjának felújítására
is 2009-ig kellett várni.
Életműve
igazi elismerése akkor kezdődött, amikor Czirják Károly 2009-ben, Maroshévízen
megalakította a Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. Amint a Demokrata elmondta,
a település történetét kutatva ismerte meg a város magyar érzelmű, igazságot
és nemzetét szerető szülöttének történetét. Nem volt egyszerű dolga. A dokumentumok
többségét a román hatalom megsemmisítette, segítséget csak a magyarországi
levéltárakban fellelhető anyagok, régi újságok, valamint az Urmánczy Nándor
unokájától kapott iratok jelentettek.
Czirják Károly szerint a helybeli magyarok szívesen emlékeznek városuk egykori
szülöttére, ráadásul alkalmazottai közül élnek néhányan, akik szerény, igazságszerető
embernek ismerték. Noha véleményüket még a románság egy része is osztja, nem
minden ment simán.
- Három
maroshévízi román civil szervezet beperelt. Szerették volna, ha az egyesületet
betiltják, hiszen alapszabályzatunk 5. pontja szerint minden önrendelkezési
tevékenységet támogatunk. Végül egy évig tartó pereskedés után nyertünk, de
a kastélyban akkoriban tevékenykedő helyi kulturális központ még akkor is
igyekezett megakadályozni, hogy benne Urmánczy-emléknapokat tarthassunk. Mesterkedésük
szerencsére nem sikerült - mondja az egyesület névadójának életrajzát
több kiadványban is feldolgozó elnöke.
Azóta a család
egy leszármazottja visszakapta a kastélyt, és remélhetőleg rövidesen felújításáról
is döntenek. Ugyanerre lenne szükség az Urmánczy által építtetett fedeles
fahíd esetében is, amelynek állapota napról napra romlik. Márpedig jelentősége
azért is kiemelkedő, mivel napjainkra egész Erdélyben csupán három hasonló
építmény maradt.
Erdély kiemelkedő
jelentőségű szülöttjét Budapesten sem feledték el. 2013. október 1-én újra
építették emlékpadját a Margitszigeten, az ünnepi beszédet Tarlós István
főpolgármester, és Németh Szilárd, Csepel akkori polgármestere tartották.
A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület természetesen képviseltette magát az eseményen,
hiszen a kőpad felújításának gondolata tőlük származott.
Azóta Maroshévíz
is emlékezett.
- A templom
kertjében Kövér László által avatott Urmánczy-szobor egyben a politikus adománya
volt a település magyar lakosságának. Az eseményre a templom udvara zsúfolásig
megtelt, hisz nem mindennap fordul elő, hogy a magyarországi parlament házelnöke
személyesen látogat oda. A következő feladat az lenne, ha Urmánczy Nándor
neve visszakerülne a tankönyvekbe, tevékenységét, valamint szerepét ismét
tanítanák. Gyergyószéken és más településeken ezért is szervezünk évente róla
elnevezett történelmi vetélkedőket
- sorolja a tennivalókat Czirják Károly.
A valós történelmi példák helyett minden más, bármely jelentős esemény csak pillanatnyi lelkesedést válthat ki, amit azonnal elhomályosít a következő. Így működnek a könnyűzenei sikerlisták. Urmánczy Nándor azonban ennél jóval többet érdemel.
Szakács
Gábor
Magyar Demokrata 2017. augusztus 9.
|
|
Hitt Magyarország feltámadásában
|
|
|