Hűség
Erdélyhez
|
|
|
Hűség
Erdélyhez
|
|
|
Hűség Erdélyhez |
Az első Orbán-kormány idején szívemhez igen közel álló feladatokat kaptam, többek között az erdélyi magyar nyelvű egyetem jogi kidolgozását - mondja Szekeres-Lukács Sándor, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnöke.
Ön 2020. október 22-én
a budavári karmelita kolostorban vette át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől
a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Mivel indokolták?
"Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnökeként az erdélyi magyarság
érdekében végzett több évtizedes, odaadó munkája elismeréseként"- ez áll
a rövid indoklásban, míg a részletes előterjesztésben az alábbiak: "Jogászi
tevékenysége mellett tanulmányokat és könyveket írt, évtizedek óta vezeti a
monori Bethlen Gábor Erdélyi Kört és 2013-tól az Erdélyi Körök Országos Szervezetét.
Tagja a CÖF-nek. Számtalan történelmi és kulturális vonatkozású tett kötődik
tevékenységéhez, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem elméleti kidolgozása
1999-2000-ben, a székelyföldi Felsősófalván Székely Mózes fejedelem mellszobrának
és egy nagy székely kapunak állítása 2016-ban, az első magyar nyelvű 1580-as
Szakács Tudomány kiadása 2018-ban és eljuttatása a Kárpát-medence összes magyar
középiskolájához és egyeteméhez, számtalan magyar történelmi és kulturális esemény
megszervezése."
A Civil Összefogás Közhasznú
Alapítvány a Szellemi Honvédő díjat is az ön által vezetett Szövetségnek ítélte,
de átadását elhalasztották.
Dr. Csizmadia László a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke 2020. november 25-én értesített
a januárra tervezett díjátadásról, majd arról tájékoztattak, hogy a járvány
alakulásától függően csak egy későbbi időpontban kerülhet rá sor.
A Bethlen Gábor Alap
elfogadta szövetségük Monoron felállítandó székely kapu támogatására benyújtott
pályázatát. Elképzeléseik szerinti felavatása június 4-én, a nemzeti összetartozás
napján lenne. Miért ezt a témát választották?
Az összes erdélyi magyarnak fáj az 1920. június 4-i döntés. Még középiskolás
koromban faragtam a szüleim által épített felsősófalvi ház székely kapujára
Tamási Áron mondását, mely szerint azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon
legyünk benne. Ezt az üzenetet komolyan is vettem, mert Erdélyt s benne a gyönyörű
Sóvidéket soha nem akartam elhagyni. A monori székely kapu felállítását azért
terveztük a nemzeti összetartozás napjára, mert magunknak, de a nagyvilágnak
is meg akarjuk mutatni, hogy a magyart le lehet győzni, később mégis fel tud
állni. Ez a magyar parlament által 2015-ben elfogadott emléknap minket, Erdélyből
elmenekült magyarokat különösen kötelez. Nem véletlen, hogy a százötven évig
tartó török, majd a Habsburg-elnyomás ellenére a magyarság még mindig meghatározó
a Kárpát-medencében. Soha nem tudjuk feledni, hogy több mint ezer év óta összetartozunk,
ezért ezzel a székelykapuval azt is ki akarjuk fejezni, hogy értékeinket, kultúránkat,
nyelvünket, hagyományainkat mindenképpen meg akarjuk őrizni.
Tavaly november 15-én
önt az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) újabb négy évre a szervezet
vezetőjének választotta. Milyen feladatokkal bízták meg?
Az EKOSZ közgyűlése azért bízott meg az országos civil szervezetünk vezetésével,
hogy határozottan folytassam az 1988-ban elindított tevékenységünket. Szegeden
már megszervezték az első csíkborzsovai Szakács Attila vezette erdélyi kört,
ő volt az országos szervezet alelnöke is. Nekem segítenem kell az Erdélyből
Magyarországra menekült vagy áttelepült magyarokat, hogy meg tudják őrizni sajátosságaikat,
erdélyi értékeiket. Igen fontos feladat még, hogy továbbvigyük az EKOSZ Átalvető
című lapjának nemzeti, keresztény szellemiségét is, hiszen ezt a folyóiratot
a Szekuritáté által meghurcolt és többször bántalmazott Orbán László alapította.
Több könyvet és tanulmányt írt, amelyek Erdély és Székelyföld történelmi
eseményeihez kapcsolódnak.
Magyar irodalom és történelem szakos tanár szerettem volna lenni, és bár a Ceauescu-féle
rendszer ezt lehetetlenné tette, sok éven keresztül tanulmányoztam a magyarság
és ezen belül a székelység történelmét. Székely Mózesről szóló könyvem 2007-ben
jelent meg, és olvasható a MEK-OSZK digitális könyvtárban. A Korunk című
újság főszerkesztőjének, Kovács Kiss Gyöngynek felkérésére megírtam az 1919-es
sóvidéki lázadásról szóló tanulmányomat, ami bekerült az Impériumváltás Erdélyben
1918-1920 című könyvbe, de a háromkötetes Székelyföld történetében is olvasható
korábbi műveim néhány részlete, hiszen írásaim többségének igen fontos kapcsolódási
pontja a székelység szerepe a különböző korszakokban. Ezeken kívül újból kiadtam
az első magyar nyelvű szakácskönyvet, melyet az erdélyi fejedelemség főszakácsa
azzal a feltett szándékkal írt 1580-ban, hogy a teljes Kárpát-medence összes
magyar egyeteme és középiskolája kapjon belőle.
Erdélyből a Szamos folyón
leúszva érkezett Magyarországra. Miért vállalta ezt a nem veszélytelen utat?
Az 1980-as évek végén a kommunista párt arra akarta kötelezni a termelőszövetkezetek
jogtanácsosait, hogy a törvényesség látszatát keltve indítsanak pereket, és
vegyék el a tulajdonosoktól a 250 négyzetmétert meghaladó földterületeket, márpedig
ennél minden székelyföldi magyarnak sokkal nagyobb területe volt. Ez volt az
utolsó csepp a pohárban, amiért elhagytam Erdélyt.
Jogász végzettsége révén
az első Orbán-kormány idején lett gazdaság osztályvezető a Határon Túli Magyarok
Hivatalában (HTMH). Amikor Gyurcsány miniszterelnöksége alatt megszűntették,
önt is elbocsátották. Indokolta döntését az MSZP-SZDSZ kormány?
Az első Orbán-kormány idején, szívemhez igen közel álló feladatokat kaptam,
többek között az erdélyi magyar nyelvű egyetem jogi kidolgozását. Az MSZP-SZDSZ-kormány
idején azonban a határon túli magyarok kérdése olyannyira háttérbe került, mintha
a környező államokban élő magyarok nem is léteztek volna. A 2004. december 5-i
gyalázatos népszavazás után a lakosság nagy felháborodását tapasztalva igyekeztek
szépíteni saját intézkedéseiket, és létrehozták a Szülőföld Alapot. 2006. augusztus
21-én viszont már elbocsátották az összes nem baloldali dolgozót, köztük engem
is, a HTMH-t pedig
felszámolták.
Az újabb magyarországi
kormányváltás után visszakerült állásába. Elölről kellett kezdenie korábbi munkáját,
vagy más jeladatokat kapott?
Nem kellett újrakezdenem, hanem kissé másképp a Magyar Országgyűlésben folytattam,
többek között Székelyföld autonómiájának történetét kutattam. Először titkárként
dolgoztam Székelyföldért, Erdélyért a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, majd
szakértőként más területeken is.
A magyarságot erősítő
állandó szándéka vezérelte, amikor Felsősófalván személyesen faragott
székely kaput állíttatott, hogy szeretné beemeltetni a Nemzeti Alaptantervbe
a példaképnek tekinthető Székely Mózest.
Kezdeményezésemre a településen, ahol felnőttem és felmenőim is éltek, a lakosság
bevonásával az iskola felvette 2000-ben a Székely Mózes Általános Iskola nevet.
2013-ban a falu központjában felállítottuk a fejedelem első szobrát, majd 2016-ban
a díszes székely kaput. Székely Mózes jó barátja és szellemi előfutára volt
Bethlen Gábor fejedelemnek, indokolt tehát személyének és teljes életművének
beemelése a Nemzeti Alaptantervbe. Nem kevésbé fontos indok, hogy siménfalvi
kúriájában maradt fenn a székely-magyar rovásírás egy részlete, melyet a Csíki
Székely Múzeum kutatója, Muckenhaupt Erzsébet talált meg a csíksomlyói ferences
kolostor könyvállományában kutatva.
Szakács Gábor Magyar Demokrata 2021. február 3.
Fénykép: T. Szántó György
 |
|
Hűség Erdélyhez
|
|
|