Nyitólap
KITEKINTŐ
Indul a tavaszi hadjárat

Indul a tavaszi hadjárat


Rossz szokássá vált a magyarságot azzal sértegetni, hogy utoljára Hunyadi Mátyás uralkodása idején nyert háborút. Ez a vád szemet huny olyan sikeres csaták, hadjáratok felett, amelyek a nemzetközi hadtörténészek elismerését is kivívták. Ezek közé tartozik a magyar honvédség 1849-es tavaszi hadjárata, amely méltán érdemelte ki a dicsőséges jelzőt.

1849 tavaszán a sebtében felállított, jórészt újoncokból toborzott, ám elszánt, hazáját védő haderő szállt szembe a Habsburgok csatákban edzett, jól kiképzett, Európa-hírű hadseregével. Az előjelek nem voltak bíztatóak. A honvédség vezetői között a balvégzetű ütközetek miatt mindennapos volt az acsarkodás, a veszteségeket igyekeztek egymás nyakába varrni. A helyzet odáig fajult, hogy április 1-jén Kossuthnak személyesen kellett védelmébe vennie a Vetter betegsége miatt ideiglenes főparancsnokká kinevezett Görgeyt, mert rémhírterjesztők már ekkor árulással vádolták Windisch-Graetzzel történt levélváltása miatt. Márpedig az irigység rossz tanácsadó. A tavaszi hadjárat, bár előkészítésében Dembinszki és Vetter is részt vett, az ő felismerésével vette kezdetét, mely szerint az osztrák fősereg Gödöllőnél fog összegyűlni és ennek megfelelően állította össze az április másodikától hatodikáig tartó hadműveleti tervet. Menetparancsait április elsején gyöngyösi főhadiszállásáról adta ki. Eközben Windisch-Graetznek halvány fogalma sem volt, hogy Görgeynek mi a szándéka, végül április másodikán Schlick tábornokot küldte Hatvanba. Itt hideg zuhanyként érte a Gáspár András tábornok vezette magyar katonákat lebecsülő császári tisztet az ellenállás, amelyből jócskán kivette részét az ütközetbe bekapcsolódó lengyel Wysocki-hadosztály. Görgey számítása bevált, a továbbra is sötétben tapogatózó és teljesen összezavarodott Windisch-Graetz tábornagy Gödöllőre helyezte főhadiszállását.

Hogy mégsem került sor az ott összegyűlt ellenséges fősereg bekerítésére, teljes megsemmisítésére, Klapka tábornoknak róható fel. Felderítői ugyanis április 4-én azt jelentették neki, hogy Tápióbicskét Jelasics hadteste elhagyta, mire a falu megszállása mellett döntött. A téves jelentés következtében mit sem sejtő honvédeit odaküldte, akiknek horvát gyalogosokkal kellett megütközniük. Az időveszteség mellett a magyar főerők helyzete is kiderült. Az ütközet és győzelem ezzel együtt a tavaszi hadjárat egyik jelképeként a katonai sikeren túl önbizalmat adott a honvédeknek, Görgey, Damjanich, Klapka, Leiningen tábornokok neve pedig a Wysocki-hadosztállyal együtt szállóigévé lett.

Az áprilistól május közepéig tartó katonai diadal felelevenítését immáron huszonnegyedik esztendeje a Magyar Hagyományőr Világszövetség alapítója, Fülöp Tibor főszervező végzi. Az igazsághoz tartozik, hogy az általa 1991-ben alapított Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségtől az 1849-es honvédségben is megvolt belső feszültségek következtében kellett megválnia és létrehoznia a másik Szövetséget. Ő maga úgy gondolja, hogy megvan a szétválás és megvan az összefogás ideje is, ezért lépéseket tett annak érdekében, hogy a jövő évi negyedszázados évfordulót közösen ünnepelhessék.

.

. Gondok persze mindig akadnak, nemritkán éppen a kedvező változások miatt, ahogy Hatvan esetében. A jelenlegi városvezetés a korábbival ellentétben teljes mellszélességgel odaállt az idei rendezvény mellé. Csakhogy eddigi, tartózkodó hozzáállása miatt a szomszédos Boldog volt a hatvani csatabemutató színhelye, amiről a település nem szívesen mondana le még a kedvező változás miatt sem. A szervezők bölcs döntése következtében ezért ezúttal egy nappal korábban, március 31-én Horton, az eredeti ütközet helyszínéhez közel eső településen tartják a megnyitót, másnap pedig Hatvanban a nagyobb kulturális rendezvényekre kerül sor. A készülődés heteire más jellegű komor felhők borítottak árnyat Tápióbicske-Nagykáta körzetében, ahol a pénzügyi nehézségek miatt csaknem elmaradt a csatabemutató. Ekkor azonban, ahogy Fülöp Tibor fogalmaz, olyan lelki erők mozdultak meg -köszönhetően a helyi tüzérségnek és településvezetőknek-, amelyek segítségével mégis megvalósulhat a hadjárat talán leglátványosabb eseménye.

Ennek éppen az ellenkezője történt Vácott. Ott a korábbi szocialista városvezetést hagyta hidegen a rendezvénysorozat, most viszont az egyébként rendezvénypárti és segítőkész önkormányzat számára az anyagiak hiánya nem teszi lehetővé a teljes körű bekapcsolódást. Sajnálatos módon itt még a fentebb említett lelki erők sem segíthettek, mivel a helyi hagyományőrzők közül a nemzetőrökkel és tüzérekkel ellentétben éppen a huszárok nem adtak bele apait-anyait.



Isaszegi csoportkép

De ahol árnyék van, előbb-utóbb megjelenik a fény is. Tavaly Magyarország EU-elnöksége idején, a diplomáciai tanácskozások helyszínéül kijelölt gödöllői Grassalkovics-kastélyba, úgymond biztonsági okokból nem engedték be a huszárokat, hogy tiszteletüket tegyék a magas rangú vendégek előtt. Ezzel Magyarország vissza nem térő alkalmat szalasztott el, hogy látványos megjelenésük miatt a világ számos országában irigyelt hagyományőröket a diplomaták megismerhessék.

Kedvező fordulatként idén már bevonulhatnak a kastélyba. Itt lesz alkalom megemlékezni Windisch-Graetz április 6-án éjjel történt elpucolására, aki nem merte vállalni a Görgey által másnapra tervezett támadás kivédését.

- Május 21-én ezúttal is Budán szervezzük a legnagyobb huszár-konyhát, amivel azokra a budai polgárokra emlékezünk, akik a Vár bevétele után hatalmas lakomát csaptak a honvédek tiszteletére. Újdonság viszont a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút részvétele a műsorban, mivel szóhagyomány szerint a tüzérek innen is lőtték a budai várat. A legnagyobb meglepetésre mégis azok számíthatnak, akik találkoznak a 65. Jász-Kun gyalogezred gyermek zászlóaljával. A különböző településeken Basa László tanár úr toborozta őket, s a hozzávetőleg száz gyermeket Jászdózsán képezik ki a gyalogsági alakizásra, fegyverhasználatra és alapszíntű harcászati gyakorlatokra - emel ki néhány részletet a változatos eseménysorozatból Fülöp Tibor.


Fülöp Tibor

A tavaszi hadjárat legnagyobb gondja eddig is az ellenség megszemélyesítése volt, mivel ezt a szerepet érthető okokból senki nem akarta vállalni. Eleinte komolytalan harci jelentekre került sor, ahol majd száz huszár üldözött néhány osztrákot. Némileg javított a helyzeten, amikor az arányok változtatása céljából a huszár mentére vették fel az ellenség fehér köpenyét, de az meg az egész hadjáratot hiteltelenítette.

A tavaszi hadjárat egyre népszerűbb a határon túl is. A felvidéki résztvevők számában egyelőre nincs különösebb változás, Erdélyben viszont ugrásszerűen nő a hagyományőrző huszárok száma, lassan többen lesznek mint Magyarországon.

Gyergyószentmiklós volt az első, a Tavaszi Emlékhadjáraton felbuzdulva huszárcsapatot alakított, de Szentegyháza volt az, amely a rendezvény mintájára létrehozta az Őszi Hadjáratot, amely ma már Erdély legnagyobb katonai hagyományőrző programja.

Újabban megjelentek a lovas hadseregek mellett a szekérhadseregek is, amelyekben ha nem is katonai, de hagyományhű paraszti viseletben vesznek részt az emberek. Egyre jelentősebb méreteket ölt a katonai hagyományőrző turizmus is, aminek előnye, hogy a látványra összegyűltek mindezt elmesélhetik a még távolmaradóknak.

A Tavasz Hadjárat programja:
Március 31. Hort, április 1. Hatvan, Boldog, április 2. Boldog, Jászfényszaru, április 3. Jázsdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászberény, április 4. Jászberény, Nagykáta, Tápióbicske, április 5. Nagykáta, Szentmártonkáta, Kóka, Dány, Dány-Szentkirály, Isaszeg, április 6. Isaszeg, április 7. Isaszeg, Nagykáta-Tápióbicske, Gödöllő, Szada, Veresegyház (párhuzamosan Kerepes, Mogyoród), április 8. Vác (párhuzamosan Fót, Alag-Dunakeszi, Horány, Szigetmonostor,
május 6. Cinkota-Mátyásföldi repülőtér, május 19. Budavár, május 20. Széchenyi-hegyi Gyemekvasút,

Szakács Gábor

Fényképek: Christine Prottengeier és Hajdu Ágnes

Magyar Demokrata 2012/13.

Nyitólap
KITEKINTŐ
Indul a tavaszi hadjárat
Oldal tetejére