Magánkönyvtár Felsőszeliben
|
|
|
Magánkönyvtár Felsőszeliben
|
|
|
Magánkönyvtár Felsőszeliben |
"Ment-e a könyvek által a világ elébb?" kérdezte Vörösmarty Mihály a Gondolatok a könyvtárban című versében. A kérdésre csak igennel válaszolhatunk, ha megtekintjük a felvidéki Felsőszeliben az Oros László által létrehozott BIBLIOTHECA PRO PATRIA elnevezésű gyűjteményt.
Vannak, akiknek
könyvek iránti érdeklődését egy jelentős esemény kelti fel, másoknál az olvasás
szeretete már a szülői házban is természetes. Ez utóbbi tulajdonságot hozta
magával Oros László, akinek már 1977-ben több száz kötetes könyvtára volt. Számára
a döntő változást a korabeli Csehszlovákia egyetlen magyar nemzetiségű minisztere,
Dobos László író bíztatása jelentette, amikor a magyar nyelvű kiadványok tudatos
gyűjtését javasolta. Akkori elhatározását még inkább erősítette, hogy cseh területen
katonáskodóként ezzel erősíthette magyarságtudatát.
Oros László
Gyermekkora óta meghatározóan hatottak rá Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Passuth László történelmi regényei, a vadász Molnár Gábor leírásai, szinte átélte Petőfi Sándor és Arany János költeményeit. Később felvidéki magyar kiadványok is kerültek meglévő kötetei mellé, és ezekkel már le tudta rakni a BIBLIOTHECA PRO PATRIA (Könyvtár a Hazáért) elnevezésű könyvtára alapját. A további bővítéshez azonban tudatos gyűjtőmunkára volt szükség, amelynek célkitűzését úgy fogalmazta meg, hogy az állományban legyen felvidéki verseskötet, regény, helytörténet. Első lépésként bemutatkozó levelet írt a szerzőknek, akiktől aláírt fényképet és kéziratot kért. Jöttek is a bíztatásokkal ellátott kiadványok, így került kapcsolatba a Felvidék csaknem valamennyi magyar írójával. A történet ezzel még nem ért véget. Turczel Lajos irodalomtörténész-tanár azt javasolta, hogy gyűjtőmunkájába vegye be az elszármazott írók, és az egyetemes magyar irodalom nagyjainak műveit is. Ezt követően egy idő után már olyan értékes kötetek sorakoztak könyvespolcain, amelyeket többek között Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc dedikált. Mellőlük nem hiányozhattak Arany János, Deák Ferenc, Munkácsy Mihály aláírt levelei, fényképei, továbbá az egykori uralkodók, így I. Lipót, Mária Terézia, V. Ferdinánd, I. Ferencz József eredeti okiratai.
A könyvtár folyamatos bővítésénél meghatározó szempont volt, hogy a kiadványok a Felvidéken, és ottani származású, az 1918-as évektől napjainkig terjedő időszakban élt szerzők művei legyenek. Egy ideje már az sem kizáró ok, ha az író más nemzetiségű, a valóban régi, értékes munkák azonban az 1700-as években Pozsonyban, Komáromban, Kassán jelentek meg magyarul.
A gyűjtés azonban nem olcsó, szerencsére egyes kiadók tiszteletpéldányokkal és csökkentett árú könyvekkel járultak hozzá a bővítéshez, a cserék és az antikváriumi vásárlások azonban még így sem maradhattak el. Oros László eddig megjelent tíz saját kötetét felsőszeli önkormányzata és több egyesület támogatta. Ezek közül kiemeli a diószegi PANNONIA - Polgári Társulást, amelynek elnöke, Lanz Roland történész szervezési munkája mellett kiállítási füzetet jelentetett meg, és plakátokat készített a könyvbemutatókhoz.
- A BIBLIOTHECA PRO PATRIA a Felvidék egyedülálló könyvtárgyűjteménye, melyben a felvidéki szerzők kiadványainak zöme megtalálható. Értékét növeli, hogy ezek jelentős részében a szerzők ajánlásai olvashatók, és hogy a gyűjtő, Oros László önerőből hozta létre ezt a Felvidéken máig egyedülálló anyagot. Fontossága elsősorban abban rejlik, hogy a szlovákiai magyar közösség és főleg az ifjúság egy helyen találja meg a szülőföldjéről származó írók és költők műveit. Ezek között szépirodalmi alkotások, történelmi könyvek és okiratok, tényirodalom, lexikonok, valamint helyi folyóiratok, közlönyök is megtalálhatók - hangsúlyozza a könyvtár jelentőségét Lanz Roland.
Sajátos eseményként említi, hogy amikor a diószegi Petőfi Sándor Alapiskola tanulói meglátogatták a könyvtárat, rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatták a tulajdonos-alapító előadását a BIBLIOTHECA PRO PATRIA létrehozásának céljáról, és megilletődve nézegették a kiállított kiadványokat, tárgyakat. A bemutató után feltett rengeteg kérdésük bizonyította, hogy nem felületes szemlélődők, hanem érdeklődő diákok, végezetül Halás Mária iskolaigazgató vendégkönyvi bejegyzését az összes tanuló aláírásával látta el. Lanz Roland hasonló érdeklődést tapasztalt több felvidéki magyar alapiskola esetében is, és úgy látja, hogy a jövőben a kisebb létszámúak számára is vonzó lehet a múzeumkönyvtár.
Oros László
még egy elengedhetetlenül fontos szempontot tart szem előtt:
- A régi, valóban értékes kéziratok eredetiségét szakemberekkel megvizsgáltattam,
de számos irat és okmány esetében ezt már magam is meg tudom ítélni, hiszen
szövegük, papírjaik, és a pergamenek minősége, állapota sok mindent elárul.
Aki neves személyiségek kéziratát gyűjti, annak ismernie illik eredeti aláírásaikat
is. Ilyen tudás megszerzéséhez azonban rengeteget kell olvasnia a könyvtár
tulajdonosának. A katalógus szerint a 8.493 darabos kötetállomány évente 250-300
példánnyal bővül, ezeket a lexikonok, szótárak, és a kimondottan ismeretbővítő
kiadványok kivételével ismernie kell.
Adódik a kérdés,
hogy a könyvek szerepét átveheti-e a számítógép, van-e igény a hosszabb írások
böngészésére? Jóllehet olvasótáboruk valóban csökken, Oros László szerint a
nyomtatott könyvek sosem fognak eltűnni, mert igazi olvasói élményt csak a könyv
tud hitelesen nyújtani. Ennek legjobb bizonyítéka a budapesti könyvfesztivál
és a legendás Ünnepi Könyvhét népszerűsége.
Bizonyos áttekintése korábban is volt a felvidéki lapokról, folyóiratokról,
rendezvényekről, hiszen ezeket a politikai rendszerváltásig kizárólag a pozsonyi
Madách Kiadó jelentette meg. De milyen volt a csehszlovák, a szakadás után pedig
a szlovák hozzáállás a gyűjteményhez? A szocializmus idején a csehszlovák politika
csak akkor figyelt fel Oros Lászlóra, amikor a Magyarországon és másutt élő
magyar írókkal, ismert felvidéki és külföldi személyiségekkel is levelet váltott.
A korabeli helyzetre jellemző, hogy amikor a politikailag kegyvesztett Alexander
Dubčektől levélben kért saját kezű aláírást, válasz helyett a katonai kémelhárítás
parancsnoka szólította magához és kért tőle felvilágosítást. Kihallgatásán elmondta,
hogy közismert gyűjtőként számára aligha tilos a levelezés. Bár ügye lezáratlan
maradt, többször már nem kereste a hatóság. Dubček válaszát is megkapta, igaz,
csak 1990-ben, amikor a politikus a cseh-szlovák szövetségi nemzetgyűlés
elnöke lett, a később önálló szlovák politika pedig már nem érdeklődött utána.
Évente 150-200
nemzetközi kutató és hétköznapi érdeklődő is felkeresi a könyvtárat. Közéjük
tartoznak a nyitrai pedagógiai főiskola diákjai, akik diplomamunkájukhoz keresnek
forrásanyagot, az alapiskolák tanulóinak viszont Oros László mutatja be könyvtárát,
és annak legérdekesebb darabjait. Számára különösen sokat jelent, ha valamelyik
közismert magyar író vagy politikus tiszteli meg látogatásával. Közöttük volt
Csáky Pál, az MKP parlamenti, majd EU képviselője, valamint Kolár Péter mérnök,
a Csemadok országos elnöke, a Kassai Thália Színház igazgatója. Észrevételeik
a Vendégkönyvben olvashatók.
Hogy mi lesz a gyűjtemény sorsa? Már több intézmény is megkereste, azonban mindegyiket csak a saját könyvtárukból hiányzó kiadványok vonzották, Oros László viszont egyben szeretné tartani a gyűjteményt, méghozzá Felsőszeliben.
2016-ban a szlovákiai magyar helytörténészek legjelentősebb elismerésével, a Pátria-díjjal tüntették ki az alapítót, elsősorban a Felsőszeli és az Endreffyek című vaskos monográfiájáért. Ebben a család történetét dolgozta fel az 1700-as évektől napjainkig, hiszen három generáción át ők voltak a település evangélikus lelkészei. A díj átadásával ismerték el a felvidéki magyarság érdekében kifejtett egyéb munkáját is, így a BIBLIOTHECA PRO PATRIA magánkönyvtár megalapítását és anyagának folyamatos gyarapítását, továbbá sokrétű publikációs tevékenységét.
Vendégkönyvi bejegyzések
Csáky Pál: "Olyan ez a néhány szoba, mint egy szentély: a tudás és a betű szentélye. Számomra nagy megtiszteltetés nemcsak látogatóként, de szerzőként is részese lenni ennek a teljességnek. Köszönöm és gratulálok! Szeretettel: Csáky Pál, Felsőszeli, 2013. március 15."
Kolár Péter: "Őszinte csodálattal és ámulattal nézem ezt a hatalmas, összegyűjtött anyagot. Pótolhatatlan szellemi értéket képvisel. Külön értékelendő az, hogy a szlovákiai magyar színjátszás dokumentumai is megtalálhatóak itt. Köszönet érte! További erőt, egészséget és sok-sok új anyagot kívánok. 2001. április 24. Kolár Péter"
Szakács Gábor Magyar Demokrata, 2019. dec. 18.
A könyvtár fényképét T. Szántó György készítette.
 |
|
Magánkönyvtár Felsőszeliben
|
|
|