Nyitólap
KITEKINTŐ
Más tollával ékeskednek...

Más tollával ékeskednek...


Volt már a honlapunkon egy Más tollával ékeskednek c. gyűjtemény, melyet bocsánatkérések és ígérgetések hatására szüneteltettünk. Gyűjteményünk mára ismét nagyra nőtt. Vannak egész oldalra terjedő, hivatkozás nélküli átvételek is könyveinkből, honlapunkról, most idő hiányában csak néhány képet mutatunk be, megadva a képek pontos forrását és ezzel a lehetőséget a - hogy is mondjuk csak, hogy "polkorrektek" legyünk - szóval a "kölcsönzőknek".

Örülünk, ha ismereteinket átveszik, hiszen ezért dolgozunk, csak annyit kérünk, hogy hivatkozzanak ránk. Mivel anyagainkat nem a világhálóról csipegetjük össze, kis nyugdíjunkhoz képest sokba kerül a könyvek beszerzése, a nagy könyvtárakban a fénymásolás, szkennelés, a helyszínek megtekintése, az igényes, grafikus által művészi szinten készített honlapunk fenntartása. Mindezért csupán a hivatkozást kérjük az olvasóktól.

Néhány könyveinkből, honlapunkról hivatkozás nélkül átvett kép:

1. Szakács Gábor írásához készült fénykép Badiny Jós Ferencről. Megjelent a Magyar Demokrata Demokrata 2004/49. számában. A fényképet Tóth Tibor készítette. Az írás és a fénykép megjelent még Kőbe vésték, fába rótták c. könyvünkben, 2005-ben a 203. oldalon. A fénykép jelenleg is látható honlapunkon, a KITEKINTŐ rovatban, Szakács Gábor írásában. A "kölcsönző" tehát válogathat a hivatkozási lehetőségek közül.

2. Ez egy, a "kölcsönző" által megcsonkított kép, Forrai Sándor felújított rovásírás kiállításának bevezető képe. Itt már nem csak a forrás elhallgatása történt, hanem az alkotók nevét is levágták a képről. A levágott részen a felújított kiállítás szervezőinek, készítőinek neve volt. Szerencsére a kiállítás sok helyre eljutott, a rovásírók ismerik, így kaptam meg felháborodott levél kíséretében a tettes(ek) elérhetőségét: http://rovas.info/2016/03/forrai-sandor-evfordulo/ és http://termeszetbaratikor.network.hu/blog/termeszet-barati-kor-blogja/forrai-sandor-a-szekely-magyar-rovasiras-felelesztoje-es-elterjesztoje-3



3. A Szakács Gáborról politikai okokból lejárató valótlanságokat közlő Rovásinfo szerkesztője sokszor használja ezt a fénykép részletet, melyet éppen az általa folytonosan bírált Szakács Gábortól nyúlt le. Ilyesmivel saját magát és a pártját is lejáratja, de hát ez már legyen az ő gondjuk. A beszélgetés címe, melyhez a kép tartozik: Forrai Sándor, a kortárs rovásírás atyja. A Magyar Demokrata 2003-as 7. számában jelent meg. Fénykép: T. Szántó György. Olvasható még a Kárpát-medencei birtoklevelünk a rovásírás c. könyvünkben - 2003, 203. oldal. Lehet hivatkozni, vagy másik fényképet keresni.

4. Tán már mondanom sem kell, hogy ez a két kép részlet is gyakran feltűnik a Rovásinfo-n. Más munkáimból is "kölcsönöznek", nevemet azonban csak lejárató szándékkal említik. A bal oldali kép részlet a köv. írásomhoz tartozik: Rovásírás Mátyás király udvarában. Megjelent: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Ősök és írások, 2008. 116. oldalon és a honlapunkon. A teljes képet az Országos Széchényi Könyvtárban kutattam fel, ahol tagdíjat fizetek, a szkennelésért fizettem, a könyv kiadása, melyben írásom megjelent a nyugdíjamhoz képest sokba került és amikor írásom a honlapra felkerült, ezért is fizettem. A Rovásinfo szerkesztője semmiért sem fizet. Ahogy a versike mondja: Ez elment vadászni... ez az icike - picike (jellemű) pedig megette. A jobb oldali kép Szakács Gábor Hagyományőrzők c. cikkében jelent meg (Arany Tarsoly-2010. április). Honlapunkon is szerepel, így vált a Rovásinfo szerkesztő zsákmányává.

5. Egy régész hölgy, Dr. PhD ... az Írástörténeti áttekintő magyar szempontból c. könyvemből, Torma Zsófia tanulmányomból és a Kisunyomi kerámiatöredék írásjeleiről c. dolgozatomból mazsolázott, hivatkozás nélkül. Nagyon aranyos, hogy Torma Zsófiával kapcsolatban még egy betűhibámat is átvette. Sajnos, azonban azt a sok példával bizonyított véleményemet nem vette át, hogy a magyar rovásírás a kárpát-medencei Tordos -Vinca műveltség írásjegyeiből ered. Szerinte ez minden tudományos alapot nélkülöz, de ezt nem bizonyítja, így ez csak egy alaptalan magánvélemény.

6. Tatárlaka és Tordos: más tollával, más nevével...

A Más tollával való ékeskedésnek ez a csúnya története látszólag 2018 júniusában kezdődött: Megjelent egy könyv a Fríg Kiadónál, címe: Tatárlaka és Tordos üzenete, szerzőként a borítón Mandics György és Záhonyi András neve látható. Mandics György, akit e könyv elolvasásáig jó barátunknak hittünk, hozott is egy példányt Szakács Gábornak és nekem. Megdöbbenésemre a könyv nagy része az én Tatárlaka titka című tanulmányom és egyéb Tatárlakával, valamint Torma Zsófiával kapcsolatos írásaim átvétele. A nagy mennyiségű "átvett" anyag ellenére elenyésző hivatkozás van ezekre a tanulmányaimra a Mandics-Záhonyi nevén megjelent kiadványban, a SZAKIRODALOMBAN PEDIG BENNE SEM VAGYOK, A TATÁRLAKAI ÚTJAINKON KÉSZÜLT SZÍNES FÉNYKÉPEKNÉL NEM SZEREPEL A FORRÁS, A HONLAPUNK. Sem a "szerzők", sem a Kiadó nem kértek engedélyt a szövegek és a fényképek ilyen mértékű átvételére.

A 2018-as Könyvhéten Záhonyi és Mandics mint "szerzők" nyilatkoztak a Kossuth Rádiónak, itt sem történt említés az írásaimról.

A Tatárlaka titka c. tanulmányom 6 részletben jelent meg 2004 szeptembere és 2005 júniusa között a Dobogó történelmi folyóiratban, majd 2005-ben a Kőbe vésték-fába rótták c. Szakács Gáborral közösen írott könyvünkben, néhány éve pedig honlapunkról is elérhető.

A Fríg Kiadó vezetőjének 2018. június 28-án udvarias ajánlott levelet küldtem, melyben közöltem a tényeket s kértem javaslatát a helyzet megoldására, a nyilvánosság bevonása nélkül. Azóta sem válaszolt.

Záhonyinak is írtam, kértem, hogy küldje el a könyv wörd változatát, hogy beírhassam a szó szerinti átvételekhez a nevemet, kértem, hogy az újabb kinyomtatásoknál kerüljön rá a nevem a borítóra, továbbá kértem a tőlem származó résznek megfelelő anyagi részesedést a könyv árából. Egyik feltétel sem teljesült. Viszont a széles körben terjesztett könyvet azóta is folyamatosan nyomtatják és árulják 3200 forintért, szép pénzt hozva a "szerzőknek" és a Kiadónak.

Záhonyi Andrást kb. 20 éve ismerem, de munkahelyéről nem tudok, tehát bizonyára jól jön neki az az én munkámmal, írásaimmal szerzett pénz. Forrai Sándorról, a 2007-ben elhunyt tanárról, református presbiterről, rovásírás kutatóról, Szakács Gáborról és rólam is valótlanságokat tesz közzé különböző kiadványokban.

A rovásírással kapcsolatban sem értünk egyet, mert a szabványosítás ügyében azok mellé állt, akik a székely-magyar rovásírást a kazárból-arámiból-türkből

származtatják és az eredeti, régi betűsort latin betűkkel hígítják fel.

Bár kis nyugdíjamból lehetőségeim szerint támogatok hátrányos helyzetű embereket és állatokat, nem gondoltam volna, hogy a jól menő és sok könyvet megjelentető Fríg Kiadó és a munkahellyel talán soha nem rendelkezett Záhonyi eltartásához is hozzá kell járulnom.

Pénzem, időm, kedvem nincsen a pereskedésre, így ezek híján Istenre bízom a megoldást. Ennek ellenére tisztában vagyok a jogaimmal, ügyvéd ismerősünk küldött néhány jogszabályt, ezek itt olvashatók.

Friedrich Klára 2019. március

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.

(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését...

Folytatom, ha lesz ilyesmire időm.

Friedrich Klára

Nyitólap
KITEKINTŐ
Más tollával ékeskednek...
Oldal tetejére