Mindszenty József tisztelete
|
|
|
Mindszenty József tisztelete
|
|
|
Mindszenty József tisztelete |
Kezdeményezés a próféta bíboros szobrának felállíttatására
2007 májusában a Budapest XVI. kerületében működő Kovász Egyesület tagjai úgy érezték, hogy az ország jelenlegi, soha nem látott erkölcsi züllésének láttán elérkezett az idő egy olyan példakép felmutatására, akinek önfeláldozó szellemisége gátat vethet a végzetesnek tűnő folyamatnak. Mindszenty József bíborosra gondoltak.
- Tíz évvel ezelőtt,
megboldogult Fülöp Dezső atya kezdeményezésére hoztuk létre a Néri Szent Fülöp
Katolikus Általános Iskolát. Az évforduló kapcsán alakítottuk meg a 92 esztendős
Regőczi István atya tiszteletbeli elnökletével a Mindszenty Bizottságot, amelynek
feladata bíboros úr régóta esedékes köztéri szobrának felállíttatása - beszél
terveikről Petrovics Sándor, az egyesület elnöke. A megvalósítást részben a
Hittel a Nemzetért Alapítvány, részben ők maguk végzik Dr. Kratofil Ottóné magyartanár
segítségével, akinek szakmai útmutatásával a főpásztor életét, gondolatait bemutató
zenés irodalmi összeállítást készítettek. Ezt a Duna Tv-től kapott, a bíboros
úr caracasi, utolsó apostoli útjáról 1975 áprilisában készített filmbejátszással
zárják, amelyen az akkor már beteg Mindszenty József még ekkor is kitartásra
buzdította az 1956-ot követő megtorlások elől Venezuelába menekült magyarokat.
Az összeállítást templomokban mutatják be, legközelebb 2008 januárjában Budapesten
az Árpádházi Szent Margit templomban. Az elnök hozzátette, hogy a szobor felállíttatása
mellett legalább ilyen fontosnak tartják a bíboros példamutató életének és valódi
üzeneteinek megismertetését.
Nem lesz könnyű dolguk, hiszen az 1948-1989-ig tartó évtizedekben a kommunista agymosás egy mindent felülmúló rágalomhadjáratot tartott fenn a bíboros személyével szemben. De miért is ő lett az önkényuralom szemében az első számú közellenség?
- Nagyon komoly párhuzamot
látok az 1945-ös és a jelenlegi helyzet között azzal a nem jelentéktelen különbséggel,
hogy akkor "csak" a háborús károkat kellett helyreállítani, most viszont
a lelki sérüléseket is orvosolni kell. A háború után az esztergomi érsek Mindszenty
vezette egyház az újjáépítés élére állott, ő maga pedig fáradhatatlanul lelkesített,
igét hirdetett, járta világot adományokért, segítségért. Ilyen emberre lenne
napjainkban is elengedhetetlenül szükség - veti össze a múltat s jövendőt
Dr. Horváth Attila egyetemi docens, a Hittel a Nemzetért Alapítvány elnöke.
Csakhogy, amint hangsúlyozza, ehhez jelenleg hiányoznak a korabeli egyházi intézmények,
iskolák, közösségek, akárcsak a Katolikus Legényegylethez hasonló szervezet,
amely félmilliós tagságával, a semmiből induló, mindössze egyetlen telefonvonallal
rendelkező Kereszténydemokrata Néppárt 16 százalékos sikerre vitte az 1947-es
választáson.
1956. november 1. Mindszenty
József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek a felsőpetényi őrizetéből történt
kiszabadulása után rádió nyilatkozatot ad. MTI Fotó: Jármai Béla
Az 1948-as hatalomátvétel
után a kommunista vezetés minden eszközzel akadályozta a bíboros által szervezett
körmeneteket, karanténokat állított fel, üvegcserepeket szóratott az útra, leállítatta
a zarándokvonatokat. Mindhiába. Mindszenty tántoríthatatlan maradt, a kemény
szembenállás híve, mert látta, hogy az alku megalkuvássá szelídül, az engedményeket
pedig újabb engedmények követelése követi.
Ezért tartóztatják le 1948. december 26-án, Karácsony másnapján. Vállalta a
megpróbáltatást, ugyanakkor másoktól nem várta el a mártíromságot, és felmentette
a megélhetési kényszerből és a hatalomtól való félelmükben a "Munkásoknak
kenyeret, Mindszentynek kötelet" táblák alatt vonulókat. A kommunista sajtó
diadalittasan közli, hogy a börtönben megtört, ami nem lett volna csoda az ott
elszenvedett bántalmazások, alvásmegvonások, gyógyszerezések következtében.
- Ezzel szemben az történt,
hogy a bíboros vallomásában az is szerepel, hogy találkozott Habsburg Ottóval,
még ha ez csak protokolláris beszélgetés is volt, amelyen semmi államrend elleni
el nem hangzott. A szerepüket játszó Rajkkal és társaival ellentétben mindvégig
ellenállt. Halálra mégsem ítélhették, nehogy mártírrá tegyék, viszont börtönbezárásával
megfélemlíthették a köznépet, aki belátta, hogy még az egyház első emberéhez
is elér a hatalom keze - méltatja a bíboros emberi nagyságát Horváth Attila.
Erre a félelemkeltésre igen
nagy szüksége volt a hatalomnak, hiszen 1949-ben, az utolsó vallási hovatartozásra
is rákérdező népszámláláson még a lakosság 70-75 százaléka katolikusnak vallotta
magát. Ezen vallási öntudat letörése érdekében 1950/51-re már minden negyedik
pap és szerzetes, gyakorlatilag pedig az egész püspöki kar börtönbe került,
egyedül Czapik, egri érseket hagyták szabadlábon, hogy legyen, aki aláírhassa
az állam és egyház megállapodását.
1971 szeptemberében VI.
Pállal
Mindszenty jobb megismerését
segítheti Krajsovszky Gábor a bíboros beszédeiből készült összeállítása, a Legyőzetve
is ő győzött című kötete.
- Szerkesztésekor Mindszenty bíboros írásaiból és beszédeiből vettem a részleteket
az egyházi év ünnepeihez illeszkedően, az Emlékirataim című könyvéből viszonylag
kevesebb idézet szerepel benne. Főként esztergomi érsekként elmondott homíliáiból,
valamint az emigrációban elhangzott megnyilatkozásaiból készült ez a válogatás,
amelyben idehaza nyilvánosan meg nem jelent részletek is szerepelnek. Az emigrációban
elhangzott szentbeszédek erős magyarság-, illetve keresztény öntudatot sugároznak,
ami a bíborost mindig is jellemezte - mutatja be a kötetet a szerkesztő,
majd hozzáteszi, hogy ezek, legtöbbször bibliai idézetekből kiindulva, sok esetben
az emigrációs, száműzetésben élő magyarok lelki vigasztalására és megerősítésére
szolgálnak, mint például a könyvben idézett kölni vagy müncheni szentbeszéd.
Ezekből nehéz bármit is
kiragadni, hiszen végrendeletében leírt meglátásai szinte napjaink minden területére
érvényesek a terhesség megszakítások és a gyermekvállalási kedv csökkenése miatt
bekövetkezett népességfogyástól a személyi nagyravágyástól és versengéstől megosztott
nemzet szinte reménytelennek látszó útkereséséig. Hivatkozik történelmünk viharaira
("Százados, tragikus és hősies küzdelmekben hazát vesztettünk: majdnem
csak talpalatnyi földünk maradt.), sorsfordulóinkra ("A végzetes
Trianont követte a még végzetesebb kiszolgáltatásunk Yaltában és 1956-ban a
nemzetgyilkos kommunista rendszernek."), végül megjelöli a célokat:
"Teremtsünk keresztény
hitre épülő egyházi közösséget. Legyen a családban gyermek Isten akarata szerint.
Ez áldás és jövő, bármit mond a világ. A gyermek kapjon a családban, a hétvégi
iskolában, ha mindennapira sehogy sincs lehetőség, krisztusi hitet, magyar nyelven,
magyar öntudatot. Fiatalságunk lelkében tegyük izzóvá a magyar Ígéret földjének
megszerzését. Mindezt gyűlölet és ellenséges érzés nélkül, csak munkával, hitben
és áldozatban... Amit e sorokkal lelketekre akarok kötni, ezért éltem, ezért
élek és imádkozom itt és az örökkévalóságban."
Amint Krajsovszky Gábor lapunknak elmondta, Mindszenty József elsődleges példaképei
szülei voltak, a kemény munkát végző földműves édesapa és a családot belülről
összefogó édesanya, míg az egyházi emberek közül elsősorban Prohászka Ottokárra
és Padányi Bíró Márton veszprémi püspökre nézett föl.
Ideiglenes sírja a Mariazell-i
Szt.
Végakaratát Mészáros Tibor,
Bécsben volt utolsó személyi titkára Akit övéi be nem fogadtak című kötetéből
is megismerhetjük: "Ha Mária és Szent István országa felett lehull a
moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba."
Ahogy temetésekor valaki
megjegyezte, a halott bíboros szinte holtában is beszél, üzeneteket küld. Ezért
is legfőbb ideje, hogy napjaink nemzetben gondolkodó hétköznapi emberei és politikusai
meghallják ezeket az üzeneteket és emeljék Mindszenty Józsefet a példaképek
közé, személyén keresztül mutatván utat a jelen kiúttalanságból. Az első lépést
a hívek idén már megtették és a püspökeik vezetésével máriaremetei zarándoklatra
került sor az 1947-es, bíboros úr vezette zarándoklat évfordulóján.
Életútját ismerve megkerülhetetlen
kérdés, hogy a jövőbeni szoboravatás és szellemiségének széles körben való terjesztése,
megismertetése mellett szóba jöhet-e szentté avatása?
Mindszenty József szobra Zalaegerszegen
Krajsovszky Gábor elmondása
szerint a boldoggá avatást az emigrációban élő magyarok kezdeményezték először,
az eljárás posztulátora, Szőke János szalézi atya, aki a Vértanúink-Hitvallóink
2007 szeptemberi számában így nyilatkozik:
"Ha van boldoggá
avatási ügy, akkor ez a kiemeltek közé tartozik. Azért is, mert ez az eljárás
vitatottabb volt, mint bármelyik azok közül, amelyeket itt Budapesten készítettünk
elő. (...) annyi téves ítélet burjánzik körülötte, amely megpróbálta alakját
eltorzítani. Az Egyház ellenségei szították a tüzet." Az ügy tehát
lassan halad, de bizton állítható, hogy Mindszenty József erkölcsi és lelki
tisztasága előtt előbb-utóbb minden döntnök meghajtja fejét.
Szakács Gábor
Az alapítvány hazai bankszámlaszáma
10102237-58409500-01000004
Külföldi befizetés esetén IBAN, számlasz HU46 10102237-58409500-01000004
Bank neve és címe: Budapest Bank NYRT, 1162 Bp. Rákosi út 128.
SWIFT kód: BUDAHUHB
 |
|
Mindszenty József tisztelete
|
|
|
