Rovásírás KITEKINTŐ Nyilatkozat - A székely nép önrendelkezési jogáról

Nyilatkozat - A székely nép önrendelkezési jogáról

Székelyszenterzsébet

A SZÉKELY KÉRDÉS megoldásának alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő ÖNRENDELKEZÉS, az ENSZ Közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog. Az 1977-ben elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya kimondja:

1. "Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."

2."Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől."

Az önrendelkezési jog mint természetes jog minden más szabadságjognak is az alapja, melyet nemcsak számtalan ENSZ- határozat és deklaráció, hanem az Európa Tanács és az EBEÉ határozatai is megerősítenek.

Az önrendelkezési jog a SZÉKELY NÉPET is megilleti. Az őshonos SZÉKELY NÉP szülőföldjén, Erdélyben évezredes történelme során sajátos jogrendet, önigazgatási rendszert és kultúrát hozott létre. Húsz évvel a kommunista diktatúra és Európa átrendeződése után a székelység másodrangú állampolgárként él Romániában, kitéve a román állam agresszív nacionalizmusának, az erőszakos beolvasztásnak.

A jogot az önrendelkezésre, amelyet számtalan európai nép megkapott az elmúlt húsz évben, a SZÉKELY NÉPTŐL sem szabad megtagadni. Ez a jog kötelező jellegű - ius cogens- nemcsak be kell tartani, de erről a jogról le sem lehet mondani. Minden szerződés, mely megszegi ezt a jogot, semmis.

Az önrendelkezési jog a nép akaratán alapul. A SZÉKELY NÉP élni akar önrendelkezési jogával, sorsáról saját maga akar dönteni, életét ősei tudása, hagyományai szerint akarja intézni.

A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS által szervezett belső népszavazáson Székelyföld lakóinak döntő hányada, 25o ezer ember IGEN-t mondott az önállóságra. A népszavazáson kinyilvánított népakarat kötelező érvénnyel bír mindenki számára, a közéleti cselekvés alapvető normájaként működik.

A román hatalom az Alkotmány 1. cikkelyére hivatkozva, miszerint Románia "egységes nemzetállam", megtagadta a SZÉKELY NÉP területi autonómiához való jogát. Ebben a kényszerhelyzetben egyetlen lehetőséget hagyott a SZÉKELY NÉP számára: a TELJES ÖNRENDELKEZÉSI JOG követelését. A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS, mint a SZÉKELY NÉP akaratából közképviselettel felruházott testület, e felhatalmazás birtokában, népével szembeni felelőssége tudatában, kötelességét teljesítve kijelenti:

A fentiek alapján követeljük:

1. Románia Parlamentje hozzon törvényt általános, titkos népszavazás kiírására abból a célból, hogy Székelyföld őshonos lakói szabadon kinyilváníthassák akaratukat önrendelkezési joguk gyakorlásának formájáról. / Példaként szolgál Francesco Cossiga volt olasz államelnök és belügyminiszter 2oo6-os beadványa az olasz szenátusban, amelyben népszavazást követelt Dél-Tirolban/. A Székely Nemzeti Tanács, amennyiben a Román Parlament elutasítja ezen törvény megalkotását, haladéktalanul megszervezi a székely nép belső népszavazását.

2. A magyar állam vállaljon védőhatalmi státust alkotmányos alapon a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési folyamatában.

3. Magyarország kormánya képviselje a kinyilatkoztatott népakaratot az illetékes fórumokon, kiemelten az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt.

Felhívással fordulunk a székely települések önkormányzataihoz, a politikai pártokhoz, képviseletekhez, az egyházakhoz, civil szervezetekhez, közéleti személyiségekhez, a médiához, minden székely testvérünkhöz, hogy a Székely Nemzeti Tanács Nyilatkozatában foglaltakat felvállalva legyenek társak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért folytatott küzdelmünkben!

Isten minket úgy segítsen!

Kelt Csíksomlyón, Fergeteg havában, 2010. január 23-án

Fényképek: Vetráb József Kadocsa

Nyilatkozat - A székely nép önrendelkezési jogáról