Nyitólap
KITEKINTŐ
Rákóczi él

Rákóczi él


A Trianonban megcsonkított Kárpát-hazának már csak egyetlen szeglete maradt, amelyik belátható időn belül nem csatlakozhat a határokat légiesítő Európai Unióhoz: Kárpátalja. Hogyan élik meg ott ezt a helyzetet a magyarok, mi lesz a sorsuk? A Demokrata ennek járt utána.

A történelmi Magyarország Ung-Ugocsa-Bereg-Máramaros megyéiből összerakott terület sosem képezett szerves egységet. A Kárpátalja szó először 1886-ban a Munkács című lapban jelent meg, széleskörű használata a Trianonban összetákolt Csehszlovákiához történt csatolása után terjedt el Podkarpatska Rus (Ruszinszkó) néven, míg a Szovjetunióban a Kárpátontúli terület földrajzi kifejezéssel illették. Lakosságának még a XVI. század közepén is mintegy kétharmada magyar volt, ezzel szemben az 1880-as évek végére ez az arány már alig huszonöt százalékra csökkent, a magyar többségű települések száma azonban még napjainkban is nyolcvan körüli.

Az első bécsi döntés 1938 novemberében Ungvár, Munkács, Beregszász környékét adta vissza, a helyzetet kihasználva a többi kárpátaljai területen az államelnökké választott Augusztin Volosin Huszt székhellyel kiáltotta ki a független Kárpát-Ukrajnát. A csupán néhány óráig tartó önállóságot a Magyarországhoz tartozás ott is felváltotta. Talán nincs a világnak még egy olyan polgára, mint a kárpátaljai, aki az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as végnapjaitól számítva tizenhét(!) különböző elnevezésű államformát élt meg úgy, hogy lakhelyét egyetlen napra is elhagyta volna. Aligha véletlen, hogy aki ezt a hányattatást elviselte, az 1989/90-es Kelet-Európai változásokhoz komoly reményeket fűzött, és amelyeknél már csak csalódása volt nagyobb, amikor 1991 decemberében Antall József és Leonyid Kravcsuk aláírta a magyar-ukrán alapszerződést. Ezzel szentesítették a trianoni döntést, jóllehet a békekényszerben annak idején szó nem volt Ukrajnáról, ráadásul a Szovjetunió szétesését követő bizonytalan politikai időszakban a kárpátaljai ruszinok területükkel együtt felajánlották csatlakozásukat a Magyar Köztársaságnak.

A következmények jól nyomon követhetők egyházi vonatkozásban is. Amikor a görögkeletiek jelentős része elfogadta a római pápa fennhatóságát, 1646-ban Ungváron megalakult a görög katolikus egyház. 1991óta tapasztalható, hogy a román ortodoxia mintájára az ukránok Kárpátalját építik tele hagymakupolás pravoszláv templomokkal, sőt a görög katolikus templomokba is beülnek, ahonnan még kiperelni sem tudják őket, ahogyan Visken történt. A politikai támogatás oka lehet, hogy úgy a román ortodox, mint az orosz és ukrán pravoszláv egyház vezetői feltétel nélküli kiszolgálói a mindenkori hatalomnak, amelynek politikusai viszonzásként a jelentősebb ünnepeken látványosan mennek el templomaikba. Velük ellentétben a keresztény egyháziak politikai ellenvéleményüknek is hangot adnak, ahogyan Mindszenty József bíboros úr is tette.

Jenei Károly, a Felső-Tisza-Vidéki Visk református tiszteletese szerint a pravoszláv híveknél nem is annyira az Istenhez kötődésük számít, lelküket sokkal inkább papjaik fogják, akik nem veszik komolyan a történelmi egyházakat, csupán helyzeti előnyükből eredően szemlélik az eseményeket. Ezzel a folyamattal szemben csak erős keresztény hittel és a lélekszám csökkenését lassító, esetleg meg is állító magyar óvodák működtetésével lehet felvenni a harcot.

- Jelenleg megtűrt csoport vagyunk a viski ukrán állami óvodában és csak azért nem nyúlnak hozzánk, mert rajtunk keresztül ők is pályázati pénzekhez jutnak. 240-250 gyermekünk van Visken, és miközben a törvény azt is megszabja, hogy a beiskolázás előtt minden gyermeknek kötelező óvodába járnia, éppen nekik nincs hová menniük. Azt az ígéretet kaptuk, hogy amennyiben a református egyház átveszi a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tulajdonában lévő, használaton kívüli volt iskolaépületet, ami meg is történt, állami támogatást kaphatunk - mutatja be helyzetüket Jenei Károly.


 

Magyar gyerekek a viski ukrán óvodában

 

Hogy a nyolcezer lakosú Visk mintegy négyezer magyar lakosának miért nincs saját óvodája, a magyarázatot a 2008-2014 között zajló ukrán adminisztratív átalakítás adja. Ennek célja a terület újrafelosztása, ami a kis döntéshozó központok felszámolását jelenti a nagyobb közösség, járás, régió elnevezésű közigazgatás létrehozásával. Mivel ebben nemzetiségi szempontok nem játszanak szerepet, az átszervezés következtében Viskhez csatolt négy faluval tizenkétezerre nőtt lakosságnak már csak alig harmada magyar. Ha a Magyarországról eddig érkezett támogatás folytatódik, jövőre talán avathatják is az óvodát, ami az emberekben felélesztheti a hitet, hogy érdemes mozdulni.

Visk harangtornya a református templommal és fafaragványaival

A népesség megtartásának másik jelentős intézménye az iskola. A kárpátaljai magyarság legjelentősebb, akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézménye a Beregszászon 1996-ban létrehozott, alapítványi fenntartású, II. Rákóczi Ferenc Főiskola. Anyagi támogatást az ukrán állam nem ad, viszont az 1908/09-ben Bereg és Ugocsa vármegyék számára törvényszéki palotának épült központi szárny belső felújításához majd száz magyarországi városi és megyei önkormányzat, alapítvány és egyesület járult hozzá. Most a tetőszerkezet a legsürgetőbb feladat, amelynek anyagi fedezetéül cserépvásárlásra kérik a segítőkész embereket.

A főiskola mellett természetesen más oktatási intézményekre is szükség van, így a munkácsi orosz fennhatóság idején még csak sorszámot kapott, 1992-től viszont II. Rákóczi Ferenc nevét viselő, tizenegy évfolyamos középiskolára. Idén szeptemberben 366 diákkal kezdték a tanévet.

- Tavaly többen voltak, de a kilencedik év után sokan elmentek, mert az ukrán oktatási rendszer olyan, hogy inkább a technikumokat választják. Ott ugyanis négy év tanulás után szakmát kapnak, felvételi és emelt szintű érettségi nélkül juthatnak valamilyen felsőfokú intézmény harmadik kurzusára. Ez azonban összukrán gond, hiszen az oktatás területén teljes a zűrzavar, aminek megszűntetéséhez össze kéne kapcsolni az általános oktatást, a szakoktatást és az akkreditált főiskolai oktatást. Az orosz időszakban sem volt minden rendben, de legalább létezett egy kiszámítható oktatási rendszer. Az embernek az az érzése, hogy a jelenlegi miniszter vagy államtitkár nem is volt diák, ráadásul ehhez a rendszerhez hozzákapcsolták a bolognai borzadályt - foglalja össze gondjaikat Schink István igazgató. Ehhez jön még, hogy bár állami iskoláról van szó, semmi támogatást nem kapnak, igaz, az ukrán iskolák sem.

A nemzeti tantervtől eltérniük ugyan nem lehet, de Ukrajna függetlenné válása óta az igazgatói órák keretében hetedik osztálytól, heti egy órában Magyarország történelmét tanítják, amit az ukránok nem elleneznek. A hittan oktatás is beindult. Ahogy az igazgató elmondja, míg az orosz időszakban már csak dacból is megtették az emberek azt, ami tilos volt, nyitották meg 1945-ben a magyar iskolát, öt évvel ezelőtt alig tudták beindítani a 10. és 11. osztályokat. Ez jelzi, hogy a magyarság öntudata a kezdetekhez képest mintha egy kissé alábbhagyott volna, ezért rendezvényekkel, nevezetes évfordulók, Október 6., Március 15. megünneplésével igyekeznek azt erősíteni. Kevésbé örömteli jelenség, hogy a tanulók körében divat lett a korábbi orosz után az ukrán szleng használata. A vegyes házasságokban sincs sok köszönet, hiszen ha a dolgozó magyar apa távol van, az otthon lévő ukrán anyával vajon milyen nyelven beszélhet a gyerek? Ezek után nem csoda, hogy a legmagyarabb kárpátaljai városban, Beregszászon is ötven százalék alá süllyedt a magyarok aránya, Munkács hat, Ungvár nyolc százalékos magyarságával pedig már szórványnak tekinthető.

A megmaradás további feltétele a határon túli közösségek megfelelő, szakmai és nem politikai alapon történő támogatása. Az utóbbi években ez sajnos nem mindig működött megfelelően, erről Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke tájékoztatott.

- Sajnos megszüntették a határon túli magyarok támogatására létrehozott, sokszor szakmai alapon működő alapítványokat szakminisztériumi alapokat és létrehozták a kohót, a Szülőföld Alapot, amire állítólag azért volt szükség, hogy átláthatóbbak legyenek a pályázatok, nehogy valaki ugyanabban a témában több helyre pályázva kapjon dupla támogatás, míg mások semmit. Csakhogy ebben a rendszerben, a három tematikus kollégiumban nem feltétlenül szakmai, hanem az adott határon túli terület egy, valamelyik ottani politikai szervezet delegáltjának javaslatára inkább az adott polikiai erőnek tetsző döntések születtek. Ennek következtében a függetlenek, a kis civil illetve ifjúsági szervezetek évek óta kiesnek vagy alig-alig kapnak támogatást. Pedig rájuk legalább olyan szükség van, mint a politikai szervezetekre - fejezte be gondolatait az elnök.

És ebbe a sorba tartozik magyar nyelvű kiadványok megjelenése is. Ezt a gyanút erősíti meg Tegze József tanár, munkácsi helytörténész, aki tényekkel igazolja, hogy a támogatások Szülőföld alapba történt összevonása óta a korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházi és egyháztörténeti vonatkozású munkák egyre kevésbé, illetve egyáltalán nem kaptak támogatást, mint például a munkácsi plébánia történetét feldolgozó kiadvány. Úgy érzi, hogy ezek a munkák értékesek, ráadásul, ha valaki nem is egyházi berkekben indul, hanem magánemberként, esélye sincs, hacsak valamilyen politikai erő nem áll mögötte.

És ezen a ponton már foglalkoznunk kell a kárpátaljai politikai helyzettel, ahol a két legjelentősebb magyar párt is szemben áll egymással az október 31-én lebonyolításra kerülő ukrajnai választásokon: az 1991-ben létrejött Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint az 1989-ben alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Ez utóbbi megyegyűlési képviselő, elnökségi tagjának, Gulácsy Gézának véleménye szerint tevékenységük megegyezik egy védekezésre kényszerített hadseregével, amelyben ha megroppan az elszántság és bizalom, csökkenni fog a harci kedv és megnő a szökési hajlam. Márpedig 1990-ben három illúzióval is szegényebbek lettek: azt remélték, hogy az új ukrán államban a magyarok méltó helyet kapnak, hogy a magyar állam megmenti őket és hogy a kárpátaljai magyarság hű marad önmagához.

- Az ukrán állam nem hajlandó kollektív jogokat adni a kisebbségnek, magyar nyelvű település feliratot hivatalosan csak a törvényben rögzített szabályok szerint tömbben élő, ötven százalékos arányt meghaladó nemzetiség állíthat, az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Nem magyar, hanem csak magyar anyanyelvűként tartja számon az iskolákat, ami valójában ukrán iskolát jelent, ahol a tantárgyak többségét magyarul tanítják. Általában, az állam politikája a magyarok beolvasztására irányul, ami az oktatáspolitikától a választásokig mindenben tetten érhető. Ezt a hihetetlenül erős nyomulást csak erős magyar külpolitikai segítséggel
állíthatjuk meg, különben elveszíthetjük még megmaradt állásainkat
- nyilatkozta lapunknak Gulácsy Géza.

Az ukrán törvények nem teszik lehetővé, hogy magyar politikai párt bekerülhessen az országgyűlésükbe, hiszen bejutási küszöbként kilencszázezer támogatót szabott meg, márpedig összesen nem él ennyi magyar Kárpátalján. A képviselő nem helyesli a tanulók ukrán nyelvű iskolába adását sem, mivel az ő gyermekeik, unokáik már elvesznek a magyarság számára. Pedig ezen a területen elengedhetetlenül szükség van olyan magyarokra, mint a munkácsi születésű rovásíráskutató Forrai Sándor vagy éppen II. Rákóczi Ferenc voltak. Popovics Béla tanár, helytörténész a Munkács kultúrtörténete című kötet szerzője említi azokat a településeket, amelyek magyar neve jelzi a nagyságos fejedelemhez kapcsolódó eseményeket.

- Rákócziszálláson búcsúzott el az országtól 1711-ben és vitt magával a szájhagyomány szerint egy marék földet második "imádságos könyveként," hogy mindig vele legyen. Vezérszálláson a falu ruszin kenéze díszasztalukon ágyazott meg számára, amit attól kezdve ereklyeként őrzött, és ami egy ideje a sárospataki református kollégium múzeumában látható. Rákóczi és a ruszinok vonzódása kölcsönös volt. Ő leghűségesebb népének nevezte az ukránok által önálló nemzetiségnek el nem ismert ruszinokat, akik még az 1960-as években is fenntartottak számára egy terítéket esküvőik alkalmával - emlékezik a helytörténész. Nem véletlen, hogy Kassa és Munkács késhegyig menő vitákat folytatott, a fejedelem és Zrínyi Ilona újratemetésének jogáért, hiszen a leendő édesanya munkácsi várukban szerette volna világra hozni gyermekét. Végül a kassai politikai lobbi diadalmaskodott.

Hegyi Károly, Szakács Gábor és Friedrich Klára
a gyermek Rákóczi és Zrínyi Ilona szobrával a munkácsi várban


Rákóczi örökségút a munkácsi várban

De történnek napjainkban is figyelemre méltó események Kárpátalján, így a 204 kazettából álló mennyezetére méltán büszke técsői református templomban. A történteket László Károly tiszteletes eleveníti fel.

- Az egykori Függetlenségi és 48-as párt községbe visszatelepült tagjai a Kossuth párt megalapítására készültek, a világon hatodikként Kossuth szobrot állítottak és 1905 táján zászlót készíttettek. Az 1920 decemberében bevonuló csehek keresik is, de sikerül elrejteni a torony csúcsának örökös sötétjében, ahol csak annak felújításakor, 1995-ben találja meg Szőllősy Tibor, volt presbiter. Bár a Magyar Nemzeti Múzeum jelentős összegeket kínált a templomban kiállított zászlóért, a hagyománytisztelő técsőiek nem váltak meg tőle.

A técsőiek becses zászlója

Az ilyen példák ismeretében sajnálatos igazán, hogy a kárpátaljaiak egyelőre nem érzékelik a magyarországi politikai változásokat, vámvizsgálatkor még a KMKSZ vezető politikusait is az áruátszállításban érdekelt turistákra vonatkozóan talán jogos, ám a diplomáciában megalázónak számító módszereknek vetik alá. Kárpátalja kitartó magyarjai, akik szemében Rákóczi ma is él, ennél többet érdemelnek.

Szakács Gábor

Területe: 12.800 km2
Lakossága: 1.3 millió
Magyar: 150 ezer fő (13%)
Pénzegység: Hrivnya (1000 forint = 35 hrv.)
Időzóna: Egy órával előbbre vannak, de Kárpátalján ennek ellenére magyar időt használnak.
Vám: A közös (schengeni) határon Ukrajnából semmiféle élelmiszer nem hozható át Magyarországra.

A viski óvodaépítés számlaszáma: UniCredit Bank, 10918001-00000104-45800004

A beszámolót megelőző körút szervezéshez és megvalósulásához nyújtott segítségért a szerző köszönetet mond a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Cserkész Szövetség vezetőinek, valamint a Gastroblues Fesztivál szervezőjének.

Magyar Demokrata 2010/42.(Rövidítve jelent meg)

Nyitólap
KITEKINTŐ
Rákóczi él
Oldal tetejére