Szkíták Indiában
|
|
|
Szkíták Indiában
|
|
|
Szkíták Indiában |
A Magyar Demokrata 2004-ben velem készített beszélgetésének köszönhetően járhattam ismét kutatóúton Indiában - nyilatkozta lapunknak dr. Aradi Éva indológus.
Eddig két könyve is megjelent
a szkíták és hunok indiai jelenlétéről. 2011 januárjában továbbra is az ő történetük
nyomában járt vagy ezúttal mást is szeretett volna kutatni?
Hat év óta terveztem, hogy elmegyek India legnyugatibb szegletébe, a
Kács (Kachchh) félszigetre, hogy az ott található ezerötszáz-kétezer éves, domborműves
sírköveket tanulmányozzam, végül a Magyar Demokrata 2004-ben velem készített
beszélgetésének köszönhetően járhattam ismét kutatóúton Indiában. A lap egyik
rendszeres olvasója hívta fel a Rádzsasztáni kapcsolat című cikkre a szintén
Kács-ba készülő Vidák István figyelmét, aki utunkat megszervezte.
Kérem, ismertesse meg
a lap olvasóit ezekkel a domborműves sírkövekkel!
A területen szanaszét heverő, porladó sírkövek értelmezését a város múzeumigazgatójától
ismerem. Felső részükön mindig a Hold és a Nap látható, utóbbi ráadásul ugyanolyan
hajlított sugárvonalakkal, ahogyan a székelykapukon. Alatta kegyetlen történetet
ábrázolnak, egy elhunyt harcost vagy feleségét - olykor mindkettőt -, aki özvegyként
az önkéntes máglyahalált választotta. Ezt a hindu szokást a heftalita utód rádzsputok
is átvették és őrizték meg legtovább, végül Gandhi szüntette meg. Előfordult,
hogy az özvegy, akinek feltartott karja, a szati, jelzi, hogy megadta magát
a halálnak, gyermekét is magával vitte. A sírkőfeliratok öt sorban követik egymást,
legfelül a harcos születési és elhalálozási időpontja szkíta időszámítással,
alatta saját és felesége neve, a harmadikban az uralkodóé, a negyedikben a halál
oka, végül a kőfaragó neve olvasható.
Mit jelent a szkíta időszámítás?
Azt, hogy a jelenlegi, Krisztus születésétől kezdődő időszámításhoz még hetvennyolc
évet hozzá kell adni, hiszen a szkíták azt még nem ismerték. Külön gond a kutatók
számára, hogy nagy királyaik saját uralkodásuktól új időszámításokat vezettek
be. A legalább ezerkétszáz éves feliratok bráhmi írások, ezekből alakult ki
a ma is használatos szanszkrit írás, szerencsére a számok azóta sem változtak.
Az írás nem tévesztendő össze a bráminokkal, jóllehet mindkét szó Bráhma főistenből
származik. Brámin azt jelenti, hogy Bráhma szolgái, papjai.
Rádzsasztan és Gudzserát
már ismerős a könyveiből. Kács is kapcsolatba hozható a szkíták egyenes ágú
leszármazottaival, a heftalitákkal?
Természetesen, hiszen ezen a területen is letelepedtek, sőt nagy királyuk, a
baktriai Zabolában (ma Kabul) született Toremána itt építette fel bevehetetlen
várát ezerötszáz évvel ezelőtt. Toremána jelentőségét mutatja, hogy tudomásom
szerint érmeit mind a mai napig fizetőeszközként fogadják el a kasmíri és kabuli
bazárokban, amiről már Stein Aurél is beszámolt. Sajnos a XIX. században egy
pusztító erejű földrengés a kőkapu kivételével az egész erődítményt romba döntötte.
A vár neve egyébként hindiül Huna Kila, ami magyarul hun várat jelent.
A környékbeliek mennyire
vannak tudatában származásuknak?
Teljes mértékben. Nem véletlen, hogy még az egyszerű boltosok is úgy köszönnek,
hogy Dzsé matadzsi!, azaz Éljen a Boldogasszony! Éljen a Nagyasszony! Tehát
hiába kényszerítették át őket a hindu vallás sívaita ágazatára, őrzik a Nap
Istent és a Teremtő Anyát.
A március 25-i Gyümölcsoltó Boldogasszony náluk Vána Matadzsi (Erdők-Mezők Nagyasszonya),
míg a Sarlós Boldogasszony az Anna Purna Matadzsi (Terménybetakarító Boldogasszony).
A magyarság pontosan Boldogasszony hite miatt tért át a kereszténységre, azt
hozta magával, hiszen ezek az ünnepek más keresztény országokban ismeretlenek.
A római kereszténységnél
maradva, annak terjesztését Párthiában, majd Indiában Tamás apostol kapta feladatul.
Az akkoriban szakának nevezett indoszkíták és indopártusok törzsszövetséget
alkottak, majd az utóbbiak nemzetségalapítója, Gondofárnes az Indus deltában
alapított új birodalmat. Ő volt az uralkodó, amikor egy földrengés elpusztította
a palotáját és újjáépítéséhez kőműveseket, ácsokat keresett. Ekkor jelentkezett
Tamás, aki ácsként dolgozott nála két évig. Elismerésül a királytól kapott engedéllyel
térített a nyugati parton, aminek következtében a mai Kerala lakóinak ötven
százaléka szíriai katolikus. Az indoszkíta birodalom nyugati része lett a Rádzsasztán-Gudzserát-Kács
terület és ennek uralkodóit hívták pártus szóval nyugati ksatrapáknak.
Nem szeretnék nyelvészkedni,
de a nálunk használt, nem túl hízelgő kifejezés, a satrafa nem áll kapcsolatban
ezzel a szóval?
De igen. Mivel a ksatrapa jelentése kormányzó, aki élet és halál ura volt. Ha
az anyós is ekként viselkedik, parancsolgat, akkor jogos a tartalmi utalás.
A ksatrapa felett állt rangban a király, a mahaksatrapa, a nagy kormányzó, közülük
Rudradáma volt a legjelentősebb. Az ő Kr. sz. 120-ból származó, elpusztultnak
vélt oszlopát én fedeztem fel egy kácsi múzeumban. Ez a ksatrapák legrégibb
emléke.
Az említett igen hasonló
hitvallás mellett a magyarságot a nyelv alapján mégis a finnugor népcsoporthoz
sorolja a Magyar Tudományos Akadémia. Hogy látják ezt a nyelvkapcsolatot Indiában?
Egy indiai nyelvész asszony mondotta nekem, hogy ha hiszünk Bábelben, ahol összekeverték
a nyelveket, akkor előtte a magyar volt az összekötő az ősnyelv és a mostani
modern nyelvek között. Mielőtt az angol gyarmatosítók azonban a hindukat az
angol átvételére kötelezték, egyes hinduk északon a multánit beszélték, egy
gyökös, ragozó nyelvet, mint a magyarok. A szótár szó a szanszkritban is úgy
jelenik meg, mint nálunk, azaz a szavak tára és nem az angol dictionary értelemben.
Szentkatolnai Bálint Gábor jelentette ki, hogy az ősi városokat a dravidák hozták
létre, márpedig a dravida és a szanszkrit nyelv is segédige nélküli, mint a
magyar, az említett nyelvkutató hölgy pedig azt is hozzátette, hogy ugyanolyan
képi nyelv, mint a másik kettő. De idézhetem Kőrösi Csoma Sándort is, aki szerint
a szanszkrit nyelvet kéne tanulmányoznunk, mert egyetlen népnek sem származna
belőle annyi haszna, mint nekünk. Pusztán annyiban tér el a magyartól, hogy
nemek vannak benne.
Ha már nagy magyarokat
említünk, nem hagyhatjuk ki az 1961-ben elhunyt egyik legjelentősebb kelet-kutatót,
Zajti Ferencet, a Magyar-Indiai Társaság néhai elnökét sem.
Két évig élt Rádzsasztánban, járta a falvakat, Bombayban pedig (régi-új neve
Mumbai) a párszi, azaz perzsa származású indiai J.J.Modi kutatótársa volt. Az
akkor már hetven éves, a párszik Zarathustra tanain létrejött Zoroaszter vallását
kutató professzor éppen az ő hatására fordult a hunok felé és írt róluk komoly
tanulmányokat, tartotta Toramánát pártus származásúnak. Modi felismerhette a
magyarok Zoroaszter hittel kapcsolatba hozható tűztiszteletét. 1925-ös magyarországi
látogatásakor Zajti kezdeményezte Horthy Miklósnál kitűntetését, a kormányzó
adta át neki a magyar tudós által bükkfából faragott két, negyven centiméteres
rovásbotot. Ezeket azóta is nagy becsben, fehér selyembe takarva egy tárlóban
őrzik Bombayban, a Cama Oriental Institute-ban.
Történelmét tekintve
Rádzsasztán meglehetősen elüt India többi részétől. Ez nem töri meg az ország
egységét?
A Kr. sz. 600 körül a bráhminok legyőzték e terület urait, a heftalitákat, majd
áttérítették, mondván, hogy csupán eltévedt ksatriák, akik tőlük leszakadva
az Oxus völgyében maradtak. Ezzel együtt néhány évtizeddel később már boldog
volt a hindu árja herceg, ha egy hun származású hercegkisasszony kezét elnyerhette.
Rádzsasztánt soha nem tudták elfoglalni a mohamedánok, ezért Nehru nem véletlenül
ajánlotta fel nekik az önállóságot, amikor India 1948-ban elnyerte függetlenségét.
Ezzel a rádzsputok évezredes, India megmaradásáért folytatott harcát akarta
elismerni. Azonban akkori uralkodójuk, a maharána (minden maharádzsa szellemi
királya), akinél Zajti is vendégeskedett, tisztelettel azt válaszolta, hogy
nem azért harcoltak, hogy éppen most bontsák meg India egységét, mert példájuk
Assam, Bengál és a többi terület elszakadását vonná maga után.
Szakács Gábor
Fénykép: T. Szántó György
Lexikon:
Született: Budapesten
Iskolai végzettsége: ELTE magyar-angol szak, Bombayban hindi-indológia, ELTE: Ph.d.
Fontosabb munkahelyei: Külkereskedelmi Minisztérium, Transelektro külker. vállalat, Híradástechnika Szövetkezet (angol tanárként), Pécsi Egyetem Ázsia Központ, hindi tanárként és "Bevezetés az indiai civilizációba" c. stúdium tanáraként
Kutatási területe: Heftaliták, Kusánok, Indoszkíták
Könyvei: A hunok Indiában - A heftaliták története (2005), Egy szkíta nép: a kusánok (2008), kb. 50 cikk angolul, magyarul, hindiül
Családi állapota: Férjezett, egy gyermeke és négy unokája van
Magyar Demokrata 2011/9.
 |
|
Szkíták Indiában
|
|
|