Nyitólap

KITEKINTŐ

Tóth Ilonka emlékházában

Emlékházat avattak a 24 évesen kivégzett Tóth Ilonka Budapest XVI. kerületi, árpádföldi lakóhelyén, az Állás utca 57-ben. A Büszkeségpontnak is nevezett emlékhelyet a kerületi önkormányzat október 23-án nyitotta meg, amely egyúttal az orvos-vértanú születésnapja is volt.

A huszonnégy éves lány belgyógyásznak készült, aki az ellátásra szorulók mentésére tette fel életét. Tóth Ilonkán keresztül a forradalmat leverők munkahelyét, a Péterffy Sándor úti kórházat, az értelmiséget, orvosokat, fiatalokat, azaz a forradalom derékhadát állították pellengérre - írja Horváth Attila, az ELTE Jogtörténeti Tanszékének docense, hozzátéve, hogy a hamis tanúkat megbízható káderek vagy megfélemlített emberek közül választották, akik maguk is hamarosan vádlottak lettek egy másik perben.

Az ördögi módszerekről évekig beszélni sem lehetett, 1990-ben, a magyarországi rendszerváltás hajnalán a Legfelsőbb Bíróság még el is utasította a semmisségre vonatkozó első felülvizsgálati kérelmet. Tóth Ilonka rehabilitációjára így csak 2001-ben kerülhetett sor, aminek során a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában elhelyezték sírkövét, Budapest XVI. kerületi, árpádföldi szülői háza közelében emléktáblát avattak, szobrot állítottak, teret neveztek el róla, az önkormányzat pedig posztumusz díszpolgárrá választotta.

Az igazi fordulatot az idei október 23-a jelentette, amikor a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány vezetőjének, Petrovics Sándornak kezdeményezésére Emlékház és Büszkeségpont néven megnyitották a nyilvánosság előtt a Tóth család egykori otthonát.

Miért éppen e napon? - tette fel a kérdést a jelenlévőknek Kovács Péter, a kerület fideszes polgármestere, majd megadta a választ: Nem csak a forradalom hatvanadik évfordulója miatt, hanem, mert Ilonka e napon született. Ettől kezdve az emlékezés mellett a helyszínen lehet tájékoztatni napjaink fiataljait, iskolásait az 1956-os megtorlásról és koncepciós perekről.

Az ünnepségen többek között megszólalt az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélt Wittner Mária is, aki köszönetet mondott az emlékház létrehozóinak, továbbá az 1998-ra nemzetközi közadakozásból elkészült film, és Tóth Ilonka SOTE előtt felállított szobra alkotóinak.

Az emlékházat és a hozzá épített földalatti kiállítási részt Villányi Péter, a XVI. kerület Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ igazgatója mutatta be a látogatónak:

- Az épületben korabeli bútorzat, Tóth Ilonka gyermek- és ifjúkori képei idézik a múltat, míg a pincében az egykori tárgyalóterem rideg hangulatú mását rendezték be, amelyet a per szövegének bejátszott felolvasása tesz még riasztóbbá. A hozzá kapcsolódó előadóterem kinyitható szekrényeinek polcain korabeli fegyverek, a megszállásban részt vett szovjet katonatisztek, politikusok fényképei, sőt befőttesüvegben adott véradomány mása láthatók. Egy másik rekeszben a forradalom sajtója, valamint tudósítások a több száz sortűzről.

Marosán György és Biszku Béla magyarázattal ellátott fényképei, a pince nyomasztóan múltidézése után megkönnyebbülést ismét a szabadba lépni. Itt óriási, nemzetiszínű molinón az 1946. június 21-én csupán tizennégy éves Tóth Ilonka írta Ébresztő című versrészlete búcsúztat:

"Akkor méltó leszel majd őseidhez,
Ne csüggedj árva nemzetem, magyar!
Kardot a kézbe, Isten veled lesz!
S áldott a haza, melyet oly sok szív akar."

Szakács Gábor
Magyar Demokrata, 2016. november 9.

Fényképek: 1. Friedrich Klára 2. T. Szántó György

Nyitólap

KITEKINTŐ

Tóth Ilonka emlékházában

Oldal tetejére