|
|
A
nyelv és néprajz fontossága
|
|
Tudósok a bosnyák piramisokról |
Augusztus 25-30-a között Sarajevoban rendezték meg a "Boszniai Piramisok Völgyéről szóló Első Nemzetközi Tudóstanácskozás"-t. Az ICBP meghívott előadói között volt e sorok írója is.
Dr. Nabil Mohammed Swelim |
Az előzményekhez
tartozik, hogy a helyszínen és Európa más vidékein talált rovásjelek összefüggéseiről
írt és angolul megküldött tanulmánya alapján Friedrich Klárát a rendezvény egyik
alelnökévé választották. A tucatnyi országból érkezett csaknem félszáz tudós
között nem volt teljes az egyetértés a piramisok eredtét illetően.
Minden kézzel fogható bizonyíték
ellenére is akadtak, akik a természet csodájaként emlegették, meggyőzésük lehetetlen
volt. Erre nyilatkozta Dr. Nabil Mohammed Swelim, a Piramis Kutatások kandidátusa,
az ICBP elnöke e sorok írójának, hogy szakmai féltékenységről van szó, mivel
a feltáró Semir Osmanagic nem ezekhez a személyekhez fordult kezdeti tanácsért,
így ők elestek a felfedezéssel járó elismeréstől. Korábban boszniai tudósok
egy csoportja még a feltárások leállítását is követelte a kormánytól, mielőtt
szerintük az ország nevetségessé válna.
Tudósok
és államférfiak a sarajevoi tanácskozáson |
A másik, kevésbé önző oldalhoz
tartozó Dr. Aly Abdulah Barakat kairói geológus, bányászati szakember viszont
kifejtette, hogy a miocén korszakból származó Nap, Hold és Sárkány elnevezésű,
természet alkotta alapképződmény jelenlegi formáját minden kétséget kizáróan
emberi tevékenységnek tartja, akárcsak az ellenzők szerint gleccser üledéknek
nevezett konglomerátum kőzetet. Bizonyságul, többek között a lengyel és brit
radioizotópos vizsgálatok eredményére hivatkozott, ami a Nap piramishoz vezető
alagút mennyezeti kőzetébe ágyazott fa-, de nem fatörzsmaradvány korát állapította
meg. A 35 ezer év mindenkit megdöbbentett, hiszen ebben az esetben a piramisnak
még ennél is régebbinek kell lennie. A fadarab az alagút építése közben ágyazódhatott
az akkor még lágy konglomerátumba, különben nem kerülhetett volna a természetesnek
felételezett kemény kőzetbe. Másfelől többen is utaltak egy jégkorszakot követő,
tizenkétezer évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófára, amelynek ideje egybeesik
a piramisokat fedő negyven centiméteres földréteg kialakulásával (1 cm = 250-300
év).
A tanácskozás |
Dr. Swelim azt is elmondta,
hogy sokan még azt sem tudják, hogy milyen meghatározási rendszere van a piramisoknak
és felkészületlenül kezdték meg a szervezők elleni gyalázkodást a világhálón,
ugyanakkor a tanácskozásra a meghívás ellenére nem jöttek el. Azt feleltem neki,
hogy ilyesmire Magyarországon is akad példa.
Dr. Aly Abdulah Barakat |
Az említett feltételek
közé tartozik többek között a piramisok tökéletes égtáj szerinti tájolása, vannak
föld feletti és föld alatti részeik, ezeket Egyiptomban sírkamráknak nevezik.
A Nap piramis esetében a Ravne elnevezésű alagút tartozik közéjük, jóllehet
szerepét még nem sikerült tisztázni.
Mivel Friedrich Klára nem tudott jelen lenni a tanácskozáson, így magam ismertettem
angol nyelvű előadásban szaktanulmányának lényegét, amelyet a jelenlévők vita
nélkül tudomásul vettek. A betűk ősiségét, az újkőkori Tordos-Vinca műveltséggel
való hasonlóságát és ember általi használatát ugyanis senki nem tudta kétségbe
vonni.
kínai
piramiskutatók elnöke és Semir Osmanagic
|
Valami azonban továbbra
is nagyon hiányzik a feltárt leletek közül; bármilyen emberi maradvány. Mert
hiába feltételezik, hogy az építéshez szükséges kőfejtőre bukkantak a Hold piramis
szomszédságában, ha nem találják az ott szorgoskodó egykori munkások maradványait.
Semir Osmanagicot mindez nem csüggeszti és mint beszélgetésünkkor elmondotta:
"Ez az egész olyan régi, hogy nem lehet összevetni semmi mással Egyiptomban,
Kínában, Mexikóban, Peruban. Ennek ellenére az óriási projectnek ma már mindenki
tudatában van a tudósoktól, alternatív kutatóktól kezdve az egyszerű emberekig."
Szakács Gábor a helyszínen |
A tanácskozás résztvevőit
elismerő szavakkal üdvözölte a bosnyák szövetségi állam alelnöke, Spomenka Micic
asszony, őt követte köszöntőjével a turizmusért felelős miniszter, Egyiptom
nagykövete, végül Visoko és Sarajevo polgármestere. Mindez hozzájárulhatott
ahhoz, hogy a jelenlévők négy határozatot is hoztak egyhangúlag. Közöttük szerepelt
a kutatások további fontosságának hangsúlyozása, a tanácskozás megismétlése
2010-ben, egy sarajevoi Piramiskutatási Központ létrehozása, továbbá felhívás
a Bosnia-Hercegovinai egyetemekhez, hogy vezessék be a diploma szintű régészeti
oktatást a "Boszniai Piramisok Völgye" projekt kutatásának elősegítésére.
Vita a Nap piramis kőlapjainak eredetéről |
Bár még rengeteg a bizonytalanság
és egyet nem értés a tudósok között, a tanácskozás áttörte az elhallgatás falát.
Szakács Gábor
Arany Tarsoly 2008. október
|
|
A
nyelv és néprajz fontossága
|
|
|