Az Arany Tarsoly rendszeresen és részletesen tájékoztatott a bosnyák piramis alakú hegyek feltárásáról. Idei, immáron nyolcadik utam előtt a lap szerkesztőivel azt beszéltük meg, hogy csak akkor tudósítok újból, ha az eddigiektől eltérőt tapasztalok. Nos, nem egészen arra számítottam, amit végül megéltem.

A Hold piramis pusztulása

Ezúttal mindössze néhány érdeklődővel és gyermekkel keltem útra. Aggasztott, hogy az idei Visoko járóktól nem túl kedvező híreket kaptam, ki a helyszín elhanyagoltságát tette szóvá, ki azt, hogy nem mehetett fel a Hold piramisra. Ehhez jött az a bosszúság, hogy a riasztó hírek ellenére mindenféle butaság jelent meg a különféle magyar honlapokon, Világszenzáció címmel ezrekhez eljuttatott körlevélben írt össze tücsköt és bogarat valaki, noha nem is járt a helyszínen. A valóság ismeretében a körlevél a legrosszabbkor jött, mert négy év késéssel egy ma már nem látható álomképet festett a feltárás helyszínéről. Ha valaki annak olvastán utazik most a helyszínre, bizony csalódni fog.

És most nézzük a tényeket! 2008 augusztusában még a sarajevoi nemzetközi tudóstanácskozás részvevőit kalauzolta a bosnyák piramisok völgyébe a feltáró Semir Osmanagic. Bár a vélemények megoszlottak a kőépítmények mesterséges vagy természetes voltáról, a turisták és érdeklődők tömegét emléktárgy árusok, árnyas büfétákolmányok, többnyire karbantartott feltáró helyek fogadták.

A Hold piramis pusztulása

Ezzel szemben idén júliusban már nyoma sem volt a feltáró munkának, a konzerválás hiánya miatt a tél és az időjárás vasfoga komoly sebeket ejtett az elpusztíthatatlannak hitt és felszínre hozott köveken, a természet elkezdte visszavenni azt, ami az övé volt év(tíz)ezredekig.
A csúcsos Nap piramis(hegy), valamint a vratnicai tumulusz domb esetében a tavalyi tanácskozáson elhangzott fogadkozása ellenére bosnyák állam szólt közbe és tiltotta meg a további munkát, míg a Hold piramis(hegy) elhagyatottsága a területtulajdonos és Osmanagic személyes nézeteltérésének következménye. Ez annyira elmérgesedett, hogy ide már csak régi barátom és vezetőm, Sanel Silajdzic segítségével juthattunk fel, Osmanagiccal erre nem is lett volna lehetőségünk.

A legnagyobb gond a munkálatok teljes leállítása az állam részéről, hiszen ha folyik a feltárás, a látvány akkor is vonzza a turistákat és bevételt hoz, ha esetleg nem bizonyosodna be a piramis elmélet. Vajon mi lehet a háttérben, hogy ez a nem túl gazdag ország lemondott erről a jelentős összegről? Mert az ebek harmincadjára jutott terület így csak pusztul. A hegyoldalak kőzetei, elsősorban a közöttük lévő agyag, mint kötőanyag kiszáradása miatt porlanak és törnek, a kisebb köveket pedig a turisták vitték magukkal pl. a Hold piramis úgynevezett 'próbakútja' környékéről. A szintjeit borító rücskös felület letöredezik az alatta lévő kőlapokról, közülük jobban járnak azok, amelyekre a kiásott gödrökben folyamatosan ömlik a gödör széléről a föld és megóvja őket a további pusztulástól.

A Hold piramis pusztulása

A Nap piramis éléhez vezető erdei ösvényt benőtte a gaz és növényzet, mi is csak azért találtunk rá, mert emlékeztünk ezekre a csapásokra. A Ravne alagútban lévő rovásjelek még láthatóak, de a védelem, pl. üveglappal történő takarás, hiányában a számtalan tapogatás már a számunkra oly fontos tatárlakai korong jelét is elmosódottá tette. Az alagútban lévő legnagyobb homokkő, erről feltételezte budapesti előadásában Osmanagic, hogy a földalatti vízér találkozás káros hatásait igyekeztek odahelyezésével semlegesíteni, háromfelé repedt, teljes szétesése pusztán idő kérdése.

Visoko jövőbeni felkeresése ettől függetlenül mindenkinek javasolt, mert még ebben a leromlott állapotában is láthatók olyan kőzetvonalak, fugázott kőzetlapok, rovás és egyéb jelek, amelyek a kutató számára rendkívül sokat jelentenek. Egyet nem szabad: az ottani látnivalókat manapság is úgy hirdetni, mintha minden olyan lenne, mint pl. az idén májusban megjelentetett Tatárlakától a bosnyák piramisokig című DVD-men látható. Mert az a múlt. Ugyancsak fölösleges minden alapot nélkülöző állításokkal, pl. hogy magyarok építették a boszniai piramisokat, bombázni a jó szándékú, érdeklődőket.

A Hold piramis pusztulása

Ma már érdemesebb a visokoi látogatást összekötni a tonnányi súlyú boszniai kőgolyók és a perui Machu Picchu-hoz hasonlóan, óriáskövekből, kötőanyag nélkül épült városaik felkeresésével.

Végezetül Visoko története legyen tanulság a magyarság számára. Nem elég csupán körlevelekben felhívásokat, figyelmeztetéseket közzétenni Kárpát-medencei emlékeink védelme érdekében. Tenni is kellene valamit, ehhez szakmai vizsgálatok, felmérések,
tudományosan igazolható megállapítások szükségesek. Ezek hiányában az emlékeket széthordják, feltárási területüket beépítik úgy, hogy nyomuk sem marad. Ennek megfontolására kérem a jó magyarokat!

Szakács Gábor
2009. július