Nyitólap

KÖRÜNKRŐL

A Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjról

Aki a magyar történelem és művelődés igazságait írja meg, ritkán részesül hivatalos elismerésben, kitüntetésben. Forrai Sándor tanár urat, írástörténészt, rovásíráskutatót is hiába jelöltük többszáz aláírással, több rovásírókör támogatásával a Magyar Örökség Díjra, úgy hunyt el 2007-ben, 94 éves korában, hogy nem kapta meg.

Ekkor a róla elnevezett rovásírókör alapítóiként Szakács Gáborral létrehoztuk a címben nevezett díjat, amelyet elsőként, sajnos már posztumusz, Forrai Sándornak adományoztunk a VIII. Kárpát-medencei Rovásírásversenyen.

A díj létrehozásának elsődleges célja, felhívni a figyelmet azokra a nagyjainkra, akik idejüket, erejüket, pénzüket nem kímélve, gyakran az őket háttérbe szorító, akadályozó hatalommal szemben hatékonyan cselekedtek nemzetünk valódi ősműveltségének megismertetése érdekében.

E díj átadásának legméltóbb helye a Kárpát-medencei rovásírásverseny döntője, ahol ősi írásunknak, mint ősműveltségünk legfontosabb bizonyítékának továbbvivői, a verseny tanuló résztvevői vannak jelen.

Idén a VIIII. Versenyen Torma Zsófiának, a világ legelső régésznőjének adományoztuk a díjat, aki a 1831 és 1899 között élt és a Kárpát- medencei újkőkor első feltárója volt. Itthon elhallgatták, holott olyan külföldi tudósok ismerték el eredményeit, mint Schliemann, Sayce, Lubbock. Tervezzük, hogy a Forrai Sándor Kör honlapján gyűjtjük majd azok aláírásait, akik Torma Zsófia régésznő posztumusz kitüntetésével egyet értenek.

2008 óta, amikor a Forrai Sándor Rovásíró Kör Torma Zsófiának ítélte oda a Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Díjat, kerestük a régésznő leszármazottait, akiknek eljuttathatnánk. 2009 júniusában az Örmény Kultúra Hete alkalmával mosolygott ránk a szerencse. Dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület vezetője hívott meg Szakács Gáborral együtt, hogy Torma Zsófia életéről és munkásságáról beszéljünk. Itt találkoztunk a kolozsvári Bálint Júliával, aki szintén az Egyesület tagja és Torma Károlyról, Zsófia bátyjáról tartott tanulságos előadást. Ő kapcsolatban áll a Torma család egyik leszármazottjával, dr. Torma Katalinnal, akinek eljuttatja a díjat.

A díjaknak természetesen méltónak kell lenni a díjazottakhoz, és a díjazottakat meg is kell örökíteni. A következőkben két olyan nemzettársunkkal beszélgetek, akik örömmel és művészi színvonalon teljesítették ezt a feladatot.

Forrai Sándor és Torma Zsófia képét Szabó Klára festőművésznő készítette

Kedves Klárika, hogyan kezdődött kapcsolatod a rovásírással?
A rovásírásról először 2002 őszén hallottunk egy előadást Evelyn kislányommal. Friedrich Klára és Szakács Gábor voltak a nagyon sok ismeretet nyújtó előadók. Rovásírással kapcsolatos könyveket vásároltunk, majd kezdődött is a tanulás, őseink jeleinek megtanulása. 2003-ban Evelynt sikerült felkészítenem, így indulhatott a rovásversenyen. Azóta is minden versenyen részt vesz. De már harmadik éve nem mint versenyző, hanem mint értékelő.

Mikor kezdtél festeni?
A festést 1997-ben kezdtem, gyermekeimnek, unokáimnak szerettem volna valami maradandót alkotni, hagyni, ha már a Jó Isten megáldott ezzel a képességgel.

A díjazottak megfestése jelentett-e érzelmi kötődést előzőleg hozzájuk, tiszteletet, szeretetet? Tudjuk, hogy Badiny Jós Ferenc képét is elkészítetted, ékírást használtál díszítőelemként.
2007-ben, amikor nagyjaink, Forrai Sándor és Badiny Jós Ferenc eltávoztak közülünk, a rovásíró kör vezetői, amelynek kislányom is tagja, felkértek hogy fessem le e két rendkívüli személyiséget. Nekem és gyermekeimnek megadatott, hogy személyesen is hallhattuk őket.
Badiny Jós Ferenc portréján tudatosan díszítettem ékírással az inget, hiszen ő sumir őseink legnagyobb kutatója volt. A Pártus Herceg című könyvét olvastam és hiteles ékírás szöveget használtam, ezen felül a tatárlakai korong és természetesen a rovásírás is megtalálható. A tatárlakai korong megfejtéseként ezt a szöveget sokan ismerik: "Oltalmazónk, minden titok dicső nagyasszonya , vigyázó két szemed óvjon Nap Atyánk fényében.."

Vannak-e különösen kedves témáid?
Olyan, hogy legkedvesebb témám, az nincs, hiszen amit eddig a nagyobbik lányomról, Artemiszről festettem, vagy csendéleteket (virág, gyümölcs), lovakat, fehér lovat, ufókat, mindegyiket örömmel készítettem. 2008 év elején ismét nagyon megtisztelő felkérést kaptam, Torma Zsófiát festhettem le. Ez szavakkal talán ki sem fejezhető, mennyire megtisztelő érzés volt. Felemelő dolog a világ legelső régésznőjét lefesteni. Amikor a felkéréseket megkaptam nagyon boldog voltam. Hiszen ilyen feladat egy egyszerű anyuka számára csodálatos érzés!

Mikor és hol voltak kiállítva a festményeid?
A rovás versenyen voltak kiállítva először 2007-ben a XVI. kerület Móra Ferenc Általános Iskolában, majd ugyanebben az évben a Magyarok Házában, 2008-ban a Kárpát-medencei Rovásírásverseny elődöntőjén a XVII. kerületi Zrínyi Miklós Általános Iskolában, idén szintén a Móra Ferenc Iskolában.

Milyen technikával festesz leggyakrabban, legszívesebben?
A technikáimban semmi különös nincs, olaj, vászon, akril, néha akvarell, de ezt túl sűrűn viszem fel azért olajfestés hatása van, és rajzokat készítek.

Torma Zsófia képe

Mik a terveid, kiket szeretnél még megörökíteni?
Jó lenne ha az igazán értékes embereket nem csak holtukban, hanem míg élnek megbecsülnénk, munkájukat elismernénk és tiszteletben tartanánk. Megemlítenék három nevet, de ettől sokkal többen vannak. Prof. Papp Lajost, aki naponta kezében tart emberi szíveket, életeket, lelkeket ment meg. Ő számomra a táltos gyógyító. Nyers Csabát, aki ősi ételeinket ismerteti, főzi, ősi tárgyainkat pedig életre kelti. Vukics Ferencet, aki ősi harcművészetünk tudója, az "Ép testben ép lélek" gondolatot adja át fiataljainknak.

A versenynek helyet adó iskolákban írástörténeti tárgyú festményeidet is láttuk, az írástörténet felé fordult az érdeklődésed?
Az írástörténeti festmények hitelesek, de színesben készítettem el, így talán a gyerekek jobban odafigyelnek. A rovásversenyen azt a visszajelzést kaptam, hogy tetszettek ezek a képek. Nos az írástörténettel a képeken foglalkozom csupán. Ez a nagy tudású kutatók feladata. Örülök, hogy eredményeiket ily módón megeleveníthetem.

Milyen üzeneted van az olvasók, kiállítás látogatók számára?
Szeretném megköszönni ezt a lehetőséget is és tiszta szívvel, lélekkel, hálával, hogy 2002 ben hallhattunk egy olyan előadást mely nemzetünk, ősi múltunk iránti érdeklődésünket felébresztette! Minden embernek üzenem; emberek ébresztő! Igaz múltunk megismerése kell ahhoz, hogy jövőnk jobb legyen. Tisztelnünk kell igaz múltunkat és szüleinket. Jómagam hálával emlékszem szüleimre, akik hetedik gyerekként felneveltek, Édesapám idén lenne 100 éves, Nagyszentmiklósról származik, Édesanyám 95 éves lenne, Szent László városában, Nagyváradon született. Remélem gyermekeim és unokám Szilárd Magor emlékeikbe zárnak és hasonlóan fognak emlékezni rám. Nemzetemnek is hálával tartozom, hogy e szép Hazában élhetek.

A díjat Dittler Ferenc építész, a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagja készítette

Kedves Ferenc, mit tud a díjazottakról?
"A sumer nyomok Erdélyben" c. munka Torma Zsófia 1894-ben, Jenában kiadott "Etnographische Analogien" (Néprajzi azonosságok) c. munkájának magyar nyelvű fordítása, melyet Fehérné Walter Anna adott ki 1972-ben Buenos Airesben. A viszonylag kis terjedelmű, de annál jelentősebb tanulmány az említett címen ismételten megjelent napjainkban magyar nyelven. Ebből a régésznő kutatásainak alapvető irányát, a magyar és a mezopotámiai folyamközi kultúra szoros viszonyát és összetartozását ismerheti meg az érdeklődő. A díjon feltüntetett "a kövek beszélnek" idézet-részlet Torma Zsófia igazságára és ennek az igazságnak a megismerhetőségére utal.

Forrai Sándor a magyar rovásírás egyik legnagyobb tudósa és tanítója, 2007-ben 94 éves korában hunyt el. "Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig" c. nagy összefoglaló munkájából megismerhetjük nemcsak a saját, hanem más kutatók, tudósok eredményeit is. Személyének korszakos jelentőségét a nagy tudós és tanító iránti megbecsülést, tiszteletet és szeretetet kívánja e díj kifejezni.

Miért tartja fontosnak a díjat?
Számomra a múlttal együttes magyar történelem a fontos. Ez a díj azoknak a tudósoknak állít emléket, akik a magyar történelmi múlt élenjáró kutatói és ismerői voltak, de személyüket és munkásságukat, munkásságuk eredményeit a mindenkori hatalom igyekezett háttérbe szorítani. A díj azt fejezi ki, hogy ez a szándék csak időleges lehet.

Találkozott-e Forrai Sándorral?
Forrai Sándorral egy alkalommal találkoztam, ez egy előre megbeszélt látogatás volt. A találkozásra Marika nénitől, tanár úr feleségétől szigorúan csak 20 percet kaptam, de végül egy másfél órás, felejthetetlen beszélgetés alakult ki közöttünk. A beszélgetés elsősorban az ő munkásságához kötődött, melynek során egy teljes életet élő tudós ember személyiségét ismerhettem meg.

Milyen rovásírással kapcsolatos munkái vannak?
A rovásírással 2003 tavaszán ismerkedtem meg. Ettől kezdve éreztem egy rendkívüli vonzódást iránta, különösen az un. összerovások keltették fel érdeklődésemet. Ezek az összerovások (ligaturák) az egyes betűk összevonásából, összeépítéséből keletkező képszerű mondanivalókat is rejtő kifejezések. Végső megjelenésüket nem véletlenül nevezi a magyar nyelv "jelkép"-nek, hiszen alakjukon túlmenően belső mondanivalót is hordoznak. Könyvem, "Az ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai" elsősorban ezekről a jelképszerű összerovásokról szól, melyekkel a rovásírás mondanivalói, de egyúttal rendkívüli könnyedsége és játékossága is kifejezésre jut. További munkáim az évente megrendezésre kerülő Kárpát-medencei rovásírás verseny emléklapjai. Több szervezet címerét, jelvényét készítettem el felkérésre, így pl. a Forrai Sándor Rovásíró Kör vagy a Palóc Társaság jelképét.

A fényképeket Fábián Artemisz és Salgó Gabriella készítette

Rubik kocka rovásírással

Festette Szabó Klára, 2009-ben. (Akril, vászon, 40x40 cm.) Kiállítások: Budapest, XVI. kerület-Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest, XVII. kerület- Zrínyi Miklós Általános Iskola, Aranytíz Kultúrház (2011), Zselíz (Felvidék-2012)

Nyitólap

KÖRÜNKRŐL

A Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjról

Oldal tetejére